Idéntől kezdődően egy harmadik országbeli állampolgár gyakorlatilag tartózkodási engedélyt tud vásárolni magának, amivel egyúttal megnyílik számára az a lehetőség is, hogy bármely 180 napon belül maximum 90 napot a schengeni térség más országaiban is el tudjon tölteni külön vízumigénylés nélkül.
| Releváns jogszabály: |
Ráadásul ez egy olyan vásárlás, ami egyben befektetés is, hiszen az elköltött pénz megmaradhat, és még hozamot is fialhat. Ehhez egy minimum 250 ezer vagy egy minimum 500 ezer eurós befektetés szükséges, előbbit befektetési jegyben eszközölve, meghatározott feltételek szerint, utóbbit magyarországi lakóingatlan vásárlása révén. Mindkettő esetben legalább 5 év lenne az a minimális időszak, amelyen belül nem lehet hozzányúlni a befektetéshez, ha szeretnénk, hogy a tartózkodási engedély érvényessége megmaradjon. Zárójelben megjegyezzük: úgy is szert lehet tenni erre a státuszra, hogy egymillió eurót adományoz az illető valamelyik közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott magyar egyetemnek; idővel majd elválik, mennyien választják az adományozást a befektetés helyett.
A szóban forgó engedély hivatalos neve vendégbefektetői tartózkodási engedély. Ez az okmány, szemben a 2013 és 2017 között letelepedési államkötvénnyel megszerezhető engedéllyel, nem letelepedési engedély (új nevén tartózkodási kártya), csak sima „tartózkodási engedély” extrákkal, mint például a kifejezetten hosszú érvényességi idő. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje először legfeljebb 10 évre szólhat, ami meghosszabbítható újabb maximum 10 évre, de csak egyetlen egy alkalommal.
Érdemes sorra venni, milyen motivációi, illetve félelmei lehetnek a vagyonosabb magánszemélyeknek arra, hogy mint vendégbefektetők tartózkodási jogcímet szerezzenek Magyarországon, és innen nézve, mit kínál a vendégbefektetői tartózkodási engedély, avagy a magyar „golden visa”.
1. Kötelező jelleggel el kell-e tölteni Magyarországon egy minimális időtartamot, figyelemmel az engedély meghosszabbíthatóságára is?
Egy hagyományos schengeni vízumigénylésnél a leghosszabb érvényességi idő maximum 5 év, és nevesített cél hiányában jellemzően ennél lényegesen rövidebb időre szokták csak kiállítani. Ilyen schengeni vízummal maximum 90 napot lehet a schengeni államok területén tartózkodni bármely 180 napon belül. Tartózkodási engedéllyel Magyarországon 90 napot meghaladó időtartamot lehet eltölteni, az engedély hosszabbításának pedig a legtöbb esetben feltétele az, hogy a külföldi állampolgár magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meg is haladja. Sokan nem szeretnének huzamosabb időt eltölteni Magyarországon, de örülnének, ha egy egyszeri adminisztráció révén a lehető leghosszabb érvényességű schengeni vízumuk lehetne, amivel alkalomadtán be-be tudnának utazni a schengeni térség különböző országaiba. Jó hír lehet számukra, hogy a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényessége és a meghosszabbítása kapcsán nincs ilyen kitétel megfogalmazva: a tényleges magyarországi tartózkodás mértéke nem befolyásolhatja a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességét, illetve annak megújíthatóságát.
2. Szükséges-e szállással rendelkezni Magyarországon?
Függetlenül a Magyarországon eltöltött idő tartamától, az engedély érvényességi ideje alatt rendelkezni kell szálláshellyel, ezt a követelményt lehet bérléssel, hotelfoglalással, vagy akár saját tulajdonú ingatlannal is biztosítani: az a fontos, hogy ottalvás, ott-tartózkodás céljára legyen elérhető a szálláshely.
3. A vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzése előidézhet-e adó- és járulékfizetési kötelezettséget?
A válasz röviden: nem; önmagában emiatt nem szerez senki magyar illetőséget jövedelemadózási, illetve társadalombiztosítási szempontból, egyszerűbben fogalmazva, nem feltétlenül kell emiatt automatikusan személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Ugyanakkor minél több időt tölt el valaki Magyarországon, adott esetben a családját is Magyarországra költöztetve, annál nagyobb az esélye, hogy foglalkoznia kell ezekkel a szempontokkal is. A közterhek mértéke azonban nem kell, hogy eltántorítsa a vagyonos magánszemélyeket a hazánkba költözéstől, a magasabb passzív jövedelemmel (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) rendelkezők szemszögéből nézve a magyar adószabályok különösen előnyösek lehetnek, jellemzően legfeljebb 15 százaléknyi közteherből lehet kiindulni. De ha például valaki nyugdíjban részesülne külföldről (a korábbi dolgozói tevékenységével összefüggésben), az is előfordulhat, hogy Magyarországra áttelepülve teljesen adómentessé válik a nyugdíja.
4. Lehet-e magyar állampolgár valaki úgy, hogy előtte csak vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkezett?
Főszabály szerint a magyar állampolgársághoz legalább nyolc évig Magyarországon kell lakni, amit lakcímkártyával kell tudni igazolni. A vendégbefektetői tartózkodási engedély mellé nem jár lakcímkártya (csak szálláshely-igazolás). Tehát hiába rendelkezik valaki 20 évig vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel, a magyar állampolgárság megszerzése szempontjából ez olyan, mintha soha nem is lett volna kapcsolata az illetőnek hazánkkal. Tehát, akinek a magyar állampolgárság a célja, annak a minimális 3 év kivárása után át kell váltania tartózkodási kártyára (régi nevén: letelepedési engedélyre), mivel a tartózkodási kártya esetén a magyarországi címet már a lakcímkártya fogja igazolni. Tartózkodási kártyát viszont akkor tud kérelmezni a vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, ha ténylegesen is Magyarországon élt legalább három éven keresztül a kérelem benyújtását megelőzően.
5. Dolgozhat-e a vendégbefektető Magyarország területén, adott esetben egy magyar cég javára, és ha igen, milyen feltételekkel?
Nem szükséges külön engedélyezési eljárás a magyarországi munkavégzéshez: vendégbefektetői tartózkodási engedély birtokában szabadon lehet dolgozni.
6. Mi a helyzet a befektető családtagjaival: magyar idegenrendészeti szempontból ők milyen megítélés alá esnek?
Kérelmezhetnek tartózkodási engedélyt és ugyanazokat az előnyöket élvezhetik a családtagok is, amit/amiket a vendégbefektető a fentebb leírtak szerint. Fontos azonban tisztázni, hogy kiket is érthetünk családtag alatt. Idetartozik a házastárs, a kiskorú (18 év alatti) gyermek, de családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kaphat az eltartott szülő, illetve, ha az egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni, akkor a testvér és a szülőtől eltérő egyenes ági rokon is.
A cikk szerzői, Magyar Kata és Megyesi Dénes a Vialto Partners Hungary Kft. munkatársai.
