Bejelentkezés Hírlevél

68 ezer magyar vendégmunkás állása lehet veszélyben


Cégvilág
2016. április 19. Munkajog.hu

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EB a helyi átlagbér megfizetését írná elő minden vendégmunkás számára. 


Az Európai Bizottság egy márciusban előterjesztett javaslata szerint egy adott szektorban mindig az adott országra jellemző átlagbért kellene fizetni a vendégmunkásoknak – idézi a Világgazdaságot az Index. 

Munkaügyi Iratminták

A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek.

Munkaügyi iratminták – Közszolgálat >>

Munkaügyi iratminták – Közalkalmazottak >>

Ha a javaslat megvalósul, több mint 68 ezer magyar vendégmunkás állása kerülhet veszélybe. A tervezet rosszul érintheti a mintegy 200-300 Németországban tevékenykedő magyar építőipari céget is. Ők aligha tudnák kifizetni dolgozóiknak az ottani átlagbéreket. 

A kiküldött munkavállalók száma szerint Magyarország a 11. helyen áll az unióban, a magyarok több mint fele Németországban, az ágazatok közül pedig az építőipar vezet – írja az Index. 

Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról (1. részlet)

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelent kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák. A kötet szerzője Dr. Firniksz Judit.