Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A középvállalatok közel fele már figyelembe veszi az ES-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál, és több mint egyharmaduk már most is igényel erre vonatkozó adatszolgáltatást – közölte a Makronóm Intézet saját kutatása alapján.
Az ESG (Environmental – környezeti; Social – társadalmi; Governance – irányítási) olyan szempontrendszer, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Az ESG alkalmazásával az adott céggel üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplők (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képet kapnak a szervezetről és tevékenységéről.
A kutatás szerint a vevők legtöbbször a környezeti témában kérnek adatokat, ebből is kiemelkednek a hulladékgazdálkodás és az energiafogyasztás információi; a társadalmi és irányítási területre csak kis hányaduk kérdez rá.
A kutatásában résztvevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről, és rendelkezik is valamilyen tudással róla. Ugyanakkor részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van, és csupán minden negyedik vállalkozás építi be üzleti stratégiájába az ESG-szempontokat.
A megkérdezett vállalkozások szerint az ESG-szempontok gyakorlatba ültetésének a hiánya ma még jellemzően nem okoz közvetlen üzleti hátrányt.
A vállalkozások többsége rendelkezik valamilyen szakértői segítséggel a területen, a kihívást elsősorban a szabályozási bizonytalanságok, a pénzügyi források hiánya, valamint a korlátozott ismeretek jelentik.
Az intézetnél úgy látják, hogy a megkérdezett vállalkozások ESG-aktivitását növelné, ha lenne egy egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.
A kutatás adatfelvétele júliusban történt, 200-250 magyarországi vállalkozást kerestek meg, összesen 100 vezetői szintű interjút készítettek. A felmérésben részt vevő vállalkozások többségében a feldolgozóiparban működnek, a medián árbevétel 3,6 milliárd forint, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 102 fő – írták a közleményben.
(MTI)
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
