Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar cégvezetők kreatívak, jól képzettek, valamint tisztában vannak a piac működésével, ugyanakkor meglehetősen passzívak, és gyenge lábakon áll náluk a vevő-orientáltság – derül ki egy kutatásból, amelyet mintegy 1000, Kelet-Közép-Európában dolgozó vállalati vezető megkérdezésével készítettek a TARGET Executive Search személyzeti tanácsadó cég megbízásából.
A felmérés során Magyarország mellett Lengyelországban, Romániában, Csehországban, Bulgáriában és Szlovákiában élő külföldi cégvezetőket kérdeztek meg négy téma köré csoportosítva arról, hogy versenyképesek-e a régióban a helyi cégek. Rákérdeztek az általános üzleti klímára, a vezetési stílusra, a piachoz való hozzáállásra, valamint a vezetési kultúrára.
A Kelet-Közép-Európában dolgozó külföldiek elsősorban a bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában és a nagyobb vezetői felelősségvállalás területén érzik a fejlődés szükségességét. A régióban működő cégek erősségeként említették ugyanakkor a munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket.
Hat évvel ezelőtt a Target Executive megbízásából már készült egy hasonló felmérés. Magyarország 2009-hez hasonlóan – a 6 ország rangsorában most is a 4. helyen végzett, de összességében alacsonyabb pontszámmal, mint 2009-ben. A felmérésből kiderül, hogy öt területen történt jelentős javulás az elmúlt 6 évben: a határidőket komolyan veszik, jelentős számban állnak rendelkezésre jól képzett vezetők, akik megbecsülik azt a céget, ahol dolgoznak. Emellett a vezetők keményen dolgoznak, és a korrupció nem jelentős probléma az országban.
A vezető tisztségviselő felelőssége |
---|
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. Lapozzon bele kiadványunkba. |
Némi romlást mutattak ki azonban a kutatók 2009-hez képest például a nők vezetői hatékonyságában és a munkakapcsolatokban jelentkező humor tekintetében.
2009-hez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A 6 ország rangsorában Románia lényegesen előrébb (a 2. helyre) került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott (az ötödik helyre), míg a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít.
A kutatás alapján Klemens Wersonig, a Target Executive Search csoport vezérigazgatója a közlemény szerint megállapította: az erős ügyfélfókusz hiánya akadályozza, hogy a Kelet-Közép-Európában működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik gondnak, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét. Úgy vélekedett: ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének.
(Forrás: MTI)
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!