Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Társaságunk egyes vezetőinek azon számonkérésére, nevezetesen, hogy miért kell a munkáltatónak intézkedni a munkaszerződés módosítására, ill. a munkaviszony megszüntetésére akkor, amikor a munkavállaló válik egészségügyileg alkalmatlanná a munkafeladata ellátására, keressük a jogszerű választ.
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 42.§ (2) bek. b) pontja , valamint az Mt. 51. § (1) bekezdése meghatározza a munkáltató alapvető kötelezettségeit, a foglalkoztatási és a munkabér-fizetési kötelezettségét. A foglalkoztatási kötelezettség akkor teljesül, ha a munkáltató a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt alapvetően a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerin foglalkoztatja. A munkavégzés helyén a munkakörébe tartozó munkával ellátja a munkavállalót, biztosítja a munkavégzés szükséges, így a tárgyi és személyi feltételeit. A munkavállaló alkalmas a feladata ellátására, megfelelő ismeretekkel, készségekkel, jártassággal rendelkezik, és egészségileg is alkalmas.
Sajnos előállhat olyan élethelyzet, hogy a rendszeres vagy a soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálat, egy betegség, baleset vagy egy általános egészség romlás következtében, alkalmatlannak nyilvánítja a munkavállalót a munkaszerződése szerinti munkakörének ellátására. A munkaviszony eredeti tartalmában nem tartható fenn, a munkáltató tudja ugyan biztosítani a munkaszerződésben vállalt munkafeltételeket, de a munkavállaló a munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlanná vált.
Van-e intézkedési kényszere a munkáltatónak a fennálló munkaszerződés módosítása, esetleg a munkaviszony megszüntetése tekintetében? Természetesen nem a munkáltató jogszerű intézkedési lehetőségei a kérdésünk, hanem annak jogalapja (ha ez fennáll), hogy miért a munkáltatónak kell intézkedni egy ilyen helyzetben.
A régi munka törvénykönyve egy bizonyos munkavállalói körre, a megváltozott munkaképességű munkavállalókra (tehát ebben a jogi környezetben sem minden, munkakörének ellátására alkalmatlanná vált munkavállalóra) írt elő tovább foglalkoztatási kötelezettséget, és más jogszabályok megléte is meghatározta ezen munkavállalói kör munkajogi védelmének tartalmát is.
A jelenleg hatályos Mt. már nem tartalmazza a fenti foglalkoztatási kötelezettséget, amely felerősíti a jogi bizonytalanságot bennünk, az intézkedéseink szükségességét és mélységét tekintve.
Jogszerű-e, ha nem milyen előírást sért, az a munkáltatói magatartás, amikor (mivel a keresőképesnek minősített munkavállalót a foglakozás egészségügy orvosa másodfokon is alkalmatlannak minősítette) hazaküldi a munkavállalót, a munkaviszony megszüntetésére nem intézkedik (a munkaszerződés módosítására nincs lehetősége!), és munkavégzés hiányában munkabért sem fizet?
Természetesen a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését –mint egy elkerülhetetlen lépést – támogatja.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 43. §-a kimondja, hogy:
1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
---|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Abban az esetben, ha a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan a munkaköre betöltésére, nem alkalmazható a munkakörben. Ebben az esetben a munkáltató felmentéssel megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, vagy kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását is olyan munkakörbe, amelynek ellátására a munkavállaló egészségügyileg alkalmas. A munkáltató nem köteles másik munkakört felajánlani egészségügyi alkalmatlanság esetén. A munkáltató azt is megteheti, hogy nem tesz semmit, nem szünteti meg a jogviszonyt. A munkavállaló azt követően, hogy alkalmatlannak találták egy munkakör betöltésére az adott munkakörben munkát nem végezhet. Ebben az esetben a munkáltatónak nincs munkabér fizetési kötelezettsége, hiszen a munkavállaló nem végez munkát és a munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy fel kellene ajánlania a munkavállalónak az egészségi állapotának megfelelő munkát.
Abban az esetben, ha a munkavállaló rehabilitációs járadékban vagy ellátásban részesül eltérő a szabályozás. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. §. (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
Válaszadó: dr. Bodnár Lilla
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!