A hét kérdése: munkavállalói kártérítés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen kártérítés jár a munkáltatónak, ha munkavállalója jogellenesen mondott fel azonnal hatállyal?

Kérdés: 

Egy dolgozónk jogellenesen mondott fel, azonnali hatályú felmondás indokaként hozzátartozója betegségét nevezte meg. Az azonnali hatályú felmondását megtámadtuk, tőle egy havi távolléti díjának megfelelő kártérítési összeget kérünk.

A kérdés a dolgozó kártérítésére vonatkozik:

Az egy havi távolléti díj bruttó összegben értendő és nem terheli semmiféle levonás vagy befizetési kötelezettség?

Tehát a kollégánk tulajdonképpen egy havi bruttó munkabérét köteles megfizetni felénk, melyet egy összegben lekönyvelhetünk a kártérítés főkönyvi számlánkra?

Válasz:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. §-a szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Bérmozaik 2016
Ha eljön, megkapja dr. Kovács Szabolcs: Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvét is. Témáink közül: Személyi jövedelemadó | Az atipikus foglalkoztatás közterhei Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai | Munkabér 2016 További részletek >>

A kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

A távolléti díj összegét az Mt. 148-152. §-ai szerint kell kiszámolni. Ez az összeg csak bruttó lehet, tehát nem a személyi jövedelemadó és járulékokkal csökkentett összeg. Azaz a dolgozónak a bruttó távolléti díj összegér kell fizetnie, mely összeg a munkáltató egyéb bevétele.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 

---