Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyik munkavállalónkkal közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a munkaviszonyt. Tekintettel arra, hogy már 8,5 éve dolgozik a cégnél, a közös megegyezésben nyújtanánk neki 2 havi távolléti díjnak megfelelő juttatást (kvázi végkielégítést helyettesítő juttatás), valamint ezen felül további 3 havi távolléti díjnak megfelelő juttatást, hogy ösztönözzük a közös megegyezéses megszüntetést. Munkavállaló a munkáltatótól laptopot és mobiltelefont is kapott a munkavégzés során.
Kérdés: Beleírható-e egy ilyen közös megegyezéses megállapodásba, hogy a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a munkáltatótól kapott dolgokban a munkavállalónak felróható okból kár keletkezett, akkor munkavállaló azt közvetlenül levonhatja a fent említett 2 + 3 havi juttatásból (mindenféle fizetési felszólítás vagy per nélkül)? Másként fogalmazva a közös megegyezésben meghatározott végkielégítést pótló + végkielégítésen felüli többletjuttatás munkabérnek minősül-e és így kiterjednek rá a munkabér védelmére (pl.: munkabérből való levonásra) vonatkozó szabályok vagy sem?
Válasz: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szóban forgó szabálya szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le, illetve a munkáltató követelését a munkabérből csak a munkavállaló hozzájárulása alapján vonhatja le [Mt. 163. § (1) bekezdés és 161. § (2) bekezdés a) pont].
Nem lehet alapja a munkabérből való levonásnak, ha a munkavállaló előre ad hozzájárulást ehhez, anélkül, hogy ismerné, a munkáltató milyen jogi és ténybeli alapon, milyen összegű kárt követel tőle.
Az Mt. nem határozza meg, mit kell munkabérnek tekinteni az idézett szabályok alkalmazásában. Ezért csak a munkabér rendeltetéséből kiindulva dönthetjük el, hogy egy adott juttatásra kell-e alkalmazni a fenti rendelkezéseket.
A közös megegyezésben adott végkielégítés-jellegű juttatás célja lehet a hosszabb ideig fennállt munkaviszonyért adott elismerés, a munkavállaló lojalitásának díjazása, vagy támogatás a munkaviszony megszüntetését követő időre, azaz egyfajta jövedelempótlás. Mindkét esetben munkabér-jellegű kifizetésről van szó. Ezért álláspontom szerint a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
Megjegyzem, annak nincs akadálya, hogy a felek e juttatás kifizetését ahhoz a feltételhez kössék, hogy a munkavállaló az általa kezelt eszközökkel hiánytalanul elszámol, és az esetlegesen felmerült károkat megtéríti (Mt. 19. §). Ezzel pedig a munkáltató biztosíthatja, hogy kárigénye rendezésre kerül.
Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
|
Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval |
|---|
|
Átalakuló emberi erőforrás menedzsment |
