Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
A kartellezés, a rajtaütés és a versenyjogi compliance
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A versenyjogi compliance egyre ismertebb a jogászok, ügyvédek, cégvezetők körében, ennek ellenére sok vállalkozás akkor találkozik először ezzel a kifejezéssel a gyakorlatban, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már megindította versenyfelügyeleti eljárását. Különösen így van ez akkor, amikor a GVH kartellt gyanít és a vizsgálók váratlanul megjelennek a vállalkozásoknál. Ilyen nem várt esetben is érdemes együttműködni a GVH-val. Dr. Péli-Bencze Márkot, a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetőjét kérdeztük.
A hatóságok működése kapcsán általános lehet az a kép, hogy a hivatalnokok irodájukban ülve, papírokat bújva intézkednek. Így van ez a kartellekkel kapcsolatos vizsgálatok során is? Mivel foglalkozik a GVH Felderítő Irodája?
Természetesen a kartellek vizsgálata is az adott ügy iratain, adatain és bizonyítékain alapul, azonban mégis több ponton különbözik a hagyományos köztisztviselői munkától. Egyrészt azért, mert a versenyjog által tiltott kartellek titkosan működnek, ezért feltárásuk sem egyszerű, hiszen a kartellben részes vállalkozások ebben nem feltétlenül érdekeltek – legalábbis egy bizonyos pontig. Másrészt pedig a GVH-nak számos olyan, jogszabályban rögzített eszköz áll a rendelkezésére, amely nem megszokott az általános hatósági eljárásokban. A kartellek – különösen a közbeszerzési kartellek – elleni küzdelem a GVH prioritása, ebből következően a Felderítő Iroda a kartellek feltárása érdekében információszerző és piacfigyelési tevékenységet végez. Részleteket azonban nem árulhatok el a munkánkról; maradjunk annyiban, hogy a jogszabályi lehetőségekkel élve, de a háttérben dolgozunk a kollégáimmal.
Melyek ezek az ön által említett, nem megszokott hatósági eszközök?
Ha kartellekről és versenyjogi compliance-ről beszélünk, akkor ezek az eszközök az úgynevezett hajnali rajtaütés (helyszíni kutatás), az engedékenységi politika, illetve az informátori díj jogintézményei. A compliance fontossága, valamint a tudatosság oldaláról vizsgálva megkülönböztetném a feltételezett kartellel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőző és az azt követő időszakot. Több szempontból is vízválasztó lehet az az időpillanat, amikor az adott vállalkozásnál a GVH rajtaütést tart, ugyanis például az engedékenységi politika alkalmazása, annak keretei és mértéke nagyban függ attól, hogy a GVH tartott-e már helyszíni kutatást, vagy sem. Az elmúlt évek tapasztalata alapján úgy gondolom, hogy mindkét esetben helye van a versenyjogi compliance-nek, az esetleges versenyjogsértések időben történő feltárásának, mivel a ’megfelelőség’ betartásával az adott vállalkozás csak nyerhet, még azelőtt is, hogy a GVH vizsgálói megjelennek a cégnél.
Mielőtt kitérünk az említett engedékenységi politikára és az informátori díjra, kérem, meséljen egy kicsit a helyszíni kutatásokról.
A kartellekkel kapcsolatos ügyek szinte mindig rajtaütéssel indulnak, amit egyszerre több vállalkozásnál azonos időben tartunk és természetesen nem jelentkezünk be előre. A jogalkotó úgy gondolta, és egyébként a gyakorlat is azt igazolja, hogy a titkosan működő, jogellenes együttműködésekkel szembeni sikeres fellépés egyik kiemelt eszköze lehet egy meglepetésszerű hatósági vizsgálat. Ez azonban nem automatikus jogkör és a Gazdasági Versenyhivatal sem nyomozóhatóság, a versenytörvény szabályai alapján kizárólag bíróság engedélyezheti ennek a vizsgálati cselekménynek a lefolytatását. A helyszíni kutatás más, mint az általános hatósági szemle, mivel a bírói engedély alapján többletjogosítványok is megilletik a hatóságot. Lehetőség van másolatok készítésére (megjelenési formájától függetlenül ideértve az elektronikus adatokat is), lefoglalásra, továbbá a vizsgálók jogosultak bármely érintett helyiséget felnyitni, átkutatni, járművet átvizsgálni, adott esetben mindezeket a cselekményeket magánszemély lakásán is lefolytatni.
„Több szempontból is vízválasztó lehet az az időpillanat, amikor az adott vállalkozásnál a GVH rajtaütést tart” – mondja dr. Péli-Bencze Márk, a GVH Felderítő Irodájának vezetője
Hogyan szokták önöket fogadni? Milyen a meglepetés ereje?
Nincs két egyforma kartellügy, így nincs két egyforma rajtaütés sem. Az ügyfelek megkapják a szükséges kioktatást a jogaikat, kötelezettségeiket illetően, és bár általában meglepődnek, de együttműködnek a kollégákkal. Néha persze vannak akadályok, de nincs megoldhatatlan probléma. Profi csapatokkal dolgozunk és mindig sikeresen zárjuk a napot. Fontos megemlítenem, hogy eljárási bírság is kiszabható azzal szemben, aki akadályozza a vizsgálók munkáját; ilyen lehet például korábbi esetek alapján a bejutás akadályozása, bizonyíték megsemmisítése, vagy akár zártörés. Olyan is előfordult sajnos már, hogy egy compliance-feladatot ellátó munkavállaló nehezítette a helyiségbe történő bejutást. Már ezen a pontos is kritikus az, hogy az érintett vállalkozás mindenben együttműködjön a GVH-val.
Mit jelent az engedékenységi politika?
A kartellek megszüntetéséhez nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az abban részt vevő vállalkozások megbüntetéséhez, ezért indokolt valamilyen módon jutalmazni a hivatallal együttműködő vállalkozást (vállalkozásokat). Az engedékenységi politika keretében a kérelmezővel, mint eljárás alá vont vállalkozással szemben a bírság kiszabása mellőzhető, vagy annak mértéke csökkenthető. A jogszabály végső soron egy versenyhelyzetet teremt, hiszen minél előbb együttműködik egy vállalkozás, annál nagyobb kedvezményre számíthat a későbbiekben. A kérelmezőnek számos feltételnek kell megfelelnie, így többek között azonnal meg kell szüntetnie a jogsértésben való részvételét a kérelme benyújtása után, valamint jóhiszeműen, teljes mértékben, folyamatosan és aktívan együtt kell működnie a GVH-val. Ennek keretében minden információt, korabeli bizonyítékot át kell adnia a hivatalnak, fel kell tárnia minden, általa ismert részletet és nem semmisíthet meg bizonyítékot. Közbeszerzési kartellek esetében egyes természetes személyekkel szemben felmerülhet a büntetőjogi fenyegetettség is, e szempontból sem lényegtelen, hogy az adott vállalkozás élt-e az engedékenységi kérelem lehetőségével.
Az előzőekhez képest az informátori díj más csoportot céloz meg?
Míg az engedékenységi politika a vállalkozásokat szólítja meg, addig az informátori díj intézményén keresztül magánszemélyek tudnak együttműködni a GVH-val. Az árrögzítő, piacfelosztó, úgynevezett kőkemény kartellek esetében a nélkülözhetetlen információt szolgáltató személy díjra lehet jogosult szintén jogszabályi feltételek fennállása esetén. Aki e magatartásokkal kapcsolatban információt szolgáltat, esetenként személyi/üzleti kockázatot is vállal, ezért indokolt az informátorokat díjban részesíteni, ezzel is motiválva a jogsértés hatóság előtti feltárását. Azonban ennek is szabályai vannak, nem automatikusan járó díjról van szó és a GVH nem fizet előre. Nélkülözhetetlen az az információ, amellyel a jogsértés bizonyítható (írásos bizonyíték), vagy az olyan információ, amely segítségével a GVH megkapja a rajtaütésre vonatkozó bírói engedélyt. A versenytörvény lehetővé teszi, hogy a potenciális informátor előzetesen és a személyazonosságának felfedése nélkül tudakozódhasson a GVH-nál arról, hogy a nála lévő információ, bizonyíték nélkülözhetetlennek minősül-e, vagy sem. Az informátori program mellett megemlíteném még a GVH honlapján elérhető Kartell Chat nevű felületet, amely elsődlegesen az anonim információmegosztás biztosítása, valamint a kartellek felderítésének elősegítése érdekében jött létre és évek óta eredményes forrásnak bizonyul.
Végezetül milyen tanácsokat tudna adni a compliance-es munkatársaknak?
A vállalati compliance-terület ismeri a vállalkozás belső folyamatait, az értékesítést, a pályázatokat, a beszállítókat, így minden információ rendelkezésre állhat ahhoz, hogy mindezeket versenyjogi oldalról is meg tudja vizsgálni adott esetben más területekkel együttműködve és időben fel tudja mérni a kockázatokat, illetve feltárni az esetleges jogellenes magatartásokat. Ebben az esetben érdemes már a felmerült gyanú észlelése során is a GVH-hoz fordulni a későbbi kockázatok és jogkövetkezmények minimalizálása érdekében. Ehhez minden információt megtalálnak a GVH honlapján és közvetlenül a Felderítő Irodát is megkereshetik.