A katások zöme átalányadózásra váltana


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eddigi katások csupán töredéke tervez áttérni a társasági adózásra vagy a kivára, a legtöbben egyértelműen az átalányadózás felé mozdulnának. Számukra jelenthet segítséget az a legutóbbi módosítás, amely szerint már nem érvényes, hogy az átalányadózásból kilépést követő négy évben nem választható újra ez az adózási forma – olvasható a K&H lapunkhoz eljuttatott felmérésében.

Közeledik a régi kata megszűnésének dátuma (2022. augusztus 31.), amelyet követően az eddigi katások csupán 7 százaléka tervezi az új katát választani. 10-ből 3 vállalkozó még néhány hete sem tudta, folytatni tudja-e majd a tevékenységét, és ha igen, milyen adózási és cégformával. Akik viszont már tudják, azoknál egyértelműen az átalányadózásra áttérés vezet új adónemként – derült ki a K&H felméréséből, amit a pénzintézet augusztus elején végzett a K&H katás magányszemélyek és kisadózó kkv ügyfelei körében. A megkérdezettek háromnegyede egyéni vállalkozóként, 22 százalékuk betéti társaság formájában működött eddig és a többség (50%) főállásban, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett (31%) katázott.

„Úgy tűnik, hogy azok számára, akik szeptember 1-jétől már nem választhatják a katát, az átalányadózás lehet a leginkább kedvező megoldás. A megkérdezett vállalkozások 41 százaléka ezt az adózást választaná és csak alig több mint tizedük mondta azt, hogy tételes költségelszámolással, társasági adózással vagy kivával folytatná tovább a működést” – mutatta be az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Ez a változás a mostani katások 18 százaléka esetében egyben a cégforma módosítását is jelenti.

„A legutóbbi módosítások összecsengenek azzal, hogy várhatóan legtöbben az átalányadózásra térnek majd át. Eltörölték ugyanis azt a korlátozást, ami szerint 4 évig nem lehet újra átalányadós, aki korábban kilépett belőle, ha augusztus 31-én még katás. További könnyítés, hogy a meghosszabbított határidő szerint október 31-ig kell csak bejelenteni az átalányadóra való áttérést azoknak, akik egyébként jogosultak lennének az új katára”– tájékoztatott Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.