A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való…

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való belépését, így a cég ezen a napon megszűnt.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a Ptk szabályai alapján a kéttagú közkereseti társaság egyik tagjának kiválásától (elhunytától) számított jogvesztő határidőn belül az újabb tagnak a társaságba be kell lépnie, és a változást a társaságnak ugyanezen határidő alatt be kell jelentenie a nyilvántartó cégbírósághoz. Az anyagi jogi jogvesztő határidőre tekintettel a mulasztás igazolásának nincs helye.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A cég álláspontja szerint az ipso iure öröklés folytán az elhunyt tag halálának pillanatában a törvényes öröklés bekövetkezett, következésképpen a tagok száma nem csökkent egy főre, hanem a törvényes örökösökkel négyre bővült. Nem alkalmazhatók ezért a Ptk. 3:152. § (1) bekezdésében foglaltak, miszerint a közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését. Nem hagyható véleménye szerint az sem figyelmen kívül, hogy a cég 2017. március 29-én – a hat hónapos határidőn belül – fogadta el a létesítőokirat-módosítást és adott meghatalmazást a jogi képviselő részére a változás bejelentésére.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy megszűnik a közkereseti társaság tagjának a tagsági jogviszonya a halálával. A meghalt tag örököse a társaság többi tagjával való megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. E rendelkezésekre tekintettel a tag halála esetén a tagsági viszonya megszűnik, de nem következik be a tagsági jogok változatlan formában való öröklése, az örökös nem válik ipso iure a társaság tagjává. Amennyiben igényt tart rá, ahhoz a közkereseti társaságra vonatkozó speciális szabályozás alapján szükséges a többi taggal való megegyezése, az örökhagyó helyén a társaságba belépése. Ellenkező esetben a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerinti elszámolásnak van helye. Az előbbi esetben tagsági jogviszonya létesítéséhez szükséges a társasági szerződés módosítása, és a változás cégbíróságnak történő bejelentése, azonban ezen bejelentés megtételére a Ptk. hat hónapos jogvesztő határidőt állapít meg. Önmagában annak, hogy a társasági szerződés módosítására még a hat hónapos határidőn belül került sor – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának hiányában – nincs jelentősége.

Mindezek alapján a Kúria a döntést hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.779/2017.) a Kúriai Döntések 2019/2. számában 53. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 3:146. §, 3:149. §, 3:150. §, 3:152. § (1) bekezdés

Vegyen részt Ön is Munkajogi Mesterkurzusunkon és váljon a munkajogi szabályozás talán legbonyolultabb részének, a munkaidő és pihenőidő kérdéskörének szakértőjévé. Jelentkezzen az alábbi linken.


Kapcsolódó cikkek

2019. február 20.

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket

A 2016-ban elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, mind pedig az adatkezelési jogviszony alanyaitól. A […]
2019. február 15.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, […]