A munkaerő-kölcsönzők növekedést várnak 2015-re


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentős, 10-15 százalékos forgalomnövekedést várnak a munkaerő-kölcsönzők 2015-re Magyarországon, a kereskedelemben 20 százalékkal is nőhet az atipikus foglalkoztatás aránya – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) közleményéből.


A tájékoztatás idézi Dénes Rajmund Rolandot, az MMOSZ elnökét és a Humán Centrum Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta: tavaly elsősorban a termelő, gyártó szektorban nőtt meg a munkaerő-igény. A fehérgalléros irodai alkalmazottak foglalkoztatásának volumene országosan stagnált, ugyanakkor a kékgalléros – szakképzett és szakképzetlen – munkavállalóké bizonyos régiókban akár 25-35 százalékos növekedést is mutatott – tette hozzá az MMOSZ elnöke az MTI érdeklődésére.

Amíg a szakképzetlen munkaerő bővítését 40-60 kilométeres körzetből szállítással biztosítani tudják, addig a szakképzett munkaerőt, a fiatal szakembereket egyre nehezebben lehet megtalálni, megfizetni és megtartani – jegyezte meg az MMOSZ elnöke közlemény szerint. Komoly hiány van munkatapasztalattal rendelkező, mérnök, lakatos, hegesztő, fényező, műszerész munkatársakból – tette hozzá.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

A közleményben Dénes Rajmund Roland a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban megjegyezte: bízik abban, hogy így gyorsabban tud majd a képzési rendszer a piaci igényekre reagálni.
Simon Balázs, az MMOSZ kommunikációs alelnöke, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója a közlemény szerint elmondta: esetenként már munkaerő-hiányt tapasztalnak, mivel az elmúlt év utolsó negyedévében megközelítették, a nyugati országrészben el is érték a nem statisztikai, hanem tényleges értelemben vett teljes foglalkoztatást.

Csizmadia Gábor, az MMOSZ operatív alelnöke, a Dologidő Kft. cégvezetője kiemelte a tájékoztatásban: a kereskedelemből – az új szabályozások által okozott leépítések hatására – kilépő, a munkaerőpiacon megjelenő munkavállalók részleges megoldást nyújthatnak az ipari termelésben és a szolgáltató szektorban jelentkező munkaerőhiányra, átképzés útján. A szakértő a változások hatására a kereskedelemben az atipikus foglakoztatási formák megközelítőleg 20 százalékos növekedésével számol idén.

Csizmadia Gábor a közlemény szerint úgy vélekedett: jelentős piactisztulást generál majd a januártól életbe lépett fordított áfa-szabályozás a munkaerő-kölcsönzés területén, ami a szakértő kölcsönző cégek megerősödéséhez, ezen keresztül kölcsönzési szakma elismertségéhez vezet. Idén várhatóan tovább növeli külföldi munkaerő volumenét az ipari termelésben kialakult szakképzett munkaerőhiány – jegyezte meg a szakértő a tájékoztatás szerint.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.