Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkajoggal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében is rengeteg félreértés, illetve félreértelmezés van, amikor balesettel, foglalkozási megbetegedéssel, egyéb egészségkárosodással kapcsolatban felmerül a munkáltató kárfelelőssége. A joggyakorlatban nagyon gyakran összemosódik a munkáltató kárfelelőssége olyan fogalmakkal, mint a munkabaleset és az üzemi baleset. Mit jelentenek egyáltalán a fenti fogalmak? Mi köze van ezeknek a fogalmaknak egymáshoz? Van-e egyáltalán egymáshoz közük? Az új munkajogi szabályok milyen változásokat hoztak a munkavállaló egészségkárosodásával kapcsolatos munkáltatói kárfelelősséget érintően?
1. A munkáltató kárfelelőssége általánosságban
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) – amely 2012. július 1-jén lépett hatályba – helyenként kisebb-nagyobb mértékben, de összességében jelentősen átalakította a teljes magyar munkajogi szabályozást. A változások szinte mindegyike a munkaviszonyt a polgári jogviszonyok felé közelítette, vagyis a korábbi jogi szabályozáshoz képest sokkal nagyobb teret adott a felek megállapodásainak. A munkaszerződésben már sokkal több Mt. előírástól lehetséges eltérni, mint korábban, illetve teljesen új jogintézmények (munkavállalói biztosíték, munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztása stb.) jelentek meg, amiket szintén lehetséges kikötni a munkaszerződésben.
A kollektív szerződések szerepe tovább nőtt, és ismét lehetővé vált az üzemi megállapodásokban is – a munka díjazására vonatkozó előírások kivételével – az Mt.-től történő eltérések kikötése.
A rengeteg változás mellett a munkáltató kárfelelősségének témaköre nem igazán került az érdeklődés középpontjába, aminek az oka az volt, hogy a „felületes szemlélő” számára úgy tűnhetett, hogy a jogi szabályozás ezen a területen alapvetően nem változott. A lényeg, mint mindig most is a részletekben van, és kimondható, hogy legalább olyan jelentős változás történt a munkáltató kárfelelősségével kapcsolatban, mint a munkajog többi területén.
Ez a cikk dr. Bérdi András X. Magyar Munkajogi Konferencián tartandó előadásanyagának részlete.Az előadás 2013. október 16-án 9 órától lesz Visegrádon A konferenciára még lehet jelentkezni! |
---|
Az Mt. a munkáltató kárfelelősséggel kapcsolatban továbbra is fenntartja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) szabályozását, vagyis előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bekezdés].
Az új törvény szintén a munkáltató objektív kárfelelősségének elvén alapul, melynek lényege, hogy a felelősség vétkességtől, illetve a vétkesség vizsgálatától függetlenül fennáll. Az objektív kárfelelősség nemcsak az 1992. évi Mt.-nek, hanem – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet módosítása értelmében – már 1965-től is része volt a munkajogi szabályozásnak.
Az Mt. a kimentési okokkal, vagyis a felelősség alól történő mentesüléssel kapcsolatban azonban már jelentős változásokat tartalmaz. Az Mt. szerint a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy – a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Az 1992. évi Mt.-ben kimentési okként még az szerepelt, hogy a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az 1992. évi Mt. definiálta is, hogy mik tartoznak a munkáltató „működési körébe”. Ezen jogszabály szerint a munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok (1992. évi Mt. 174. §).
Az Mt. nem határozza meg a munkáltatói „ellenőrzési körbe” tartozó körülményeket, de látható, hogy amennyiben a munkáltatónak nincs ráhatása, illetve befolyása a fent leírtakra (például a használt anyag állapotára), akkor a kárfelelőssége sem áll fenn.
A fentiek alapján a jogalkotó szándéka egyértelmű, vagyis az objektív munkáltatói kárfelelősség megtartásával, de a kimentési okok jelentős bővítésével is a polgári jogviszony felé közelíti a munkáltatói kárfelelősséget.
A cikk további tartalma:2. Az egészségkárosodással kapcsolatos munkáltatói kárfelelősség jogalapja |
---|
A teljes cikket a HR&Munkajog októberi számában olvashatják. Megrendelhető papíralapon és online verzióban is, valamint csomagban más online termékekkel együtt.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!