A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer


Az alábbiakban a munkahelyeken létrehozható visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének szabályait ismerteti a szerző.


A munkáltató, illetve annak cégként működő tulajdonosa a jogszerű és prudens működése érdekében – a jogszabályok és az irányadó magatartási szabályok megsértésének bejelentésére – visszaélés-bejelentési rendszert hozhat létre, melyben a munkavállalók, a beszállítók, az alvállalkozók, a más szerződéses viszonyban állók, vagy egyéb érdekeltek tehetnek bejelentést.

A munkáltató a bejelentési rendszer működése során, a vonatkozó eljárás kapcsán a honlapján részletes tájékoztatást tesz közzé, ugyanakkor a bejelentő – kivizsgáláshoz szükséges – személyes adatait kizárólag a konkrét vizsgálat és a sérelmes magatartás orvoslása, megszüntetése céljából kezelheti. Ezek az adatok a bejelentővédelmi ügyvéd, vagy más, a kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatók.

A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentése jóhiszemű, és elő kell adnia a valósnak ismert körülményeket. A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nem névtelen bejelentő személyét más ne ismerhesse meg a kivizsgálókon kívül. Utóbbiak e feladatuk lezárásáig, vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és az abban érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani. Ezeket különösen nem oszthatják meg a munkáltató nem érintett munkatársaival.

A bejelentésben érintett személyt viszont a vizsgálat megkezdésekor nemcsak a bejelentésről, hanem a jogairól is tájékoztatni kell a tisztességes eljárás követelményének megfelelően. A bejelentést a munkáltató harminc napon belül kivizsgálja, és annak eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja a bejelentőt. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

A bejelentések fogadásával vagy kivizsgálásával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd, míg a kivizsgálásában való közreműködéssel ugyancsak ő vagy más külső szervezet is megbízható.

A vizsgálat nem kötelező, ha a bejelentő anonim, vagy ismételt, a korábbival azonos tartalmú bejelentést tett, ha a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tette, vagy ha a köz-, illetve a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor feljelentést kell tenni. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a munkaadó által meghatározott magatartási szabályokat, a foglalkoztató a munkaviszonyra vonatkozó előírásoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.

Ha a vizsgálat alapján a bejelentés megalapozatlan vagy további intézkedés nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezése utáni 60 napon belül törölni kell.

Ha a vizsgálat alapján intézkedés történik – ideértve a bejelentővel szembeni jogi eljárást vagy fegyelmi intézkedést is –, a bejelentésre vonatkozó adatokat a rendszer keretei között legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.