Új uniós szabályok a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban


Cikkünkből megismerheti a rövidtávú szálláskiadás uniós szabályozásának főbb pontjait és szabályozási koncepcióját.

1. Miért van szükség a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre?

A rövid távú szálláshelykiadás gyorsan fejlődik az EU-ban, és ezt a folyamatot a platformgazdaság nagymértékben fellendíti. Mind a szállásadók, mind a vendégek, mind a tágabb turisztikai ökoszisztéma számára előnyökkel jár. Ezzel együtt azonban kihívásokat is jelent, különösen az olyan helyi közösségek számára, amelyek egyes helyeken kevésbé megfizethető lakhatással, emelkedő árakkal vagy túlzott turisztikai forgalommal szembesülnek.

Ezért a hatóságoknak az egész Unióban minőségi adatokra van szükségük a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban, hogy megalapozott szakpolitikákat tudjanak kidolgozni, és azokat hatékonyan végre lehessen hajtani. A hatóságok Unió-szerte lépéseket tesznek annak érdekében, hogy adatokat szerezzenek be a platformoktól és a szállásadóktól. Nem mindig jutnak azonban megbízható adatokhoz, mivel a szállásadók nem regisztrálják szisztematikusan az ingatlanokat, és az online platformok különböző jogi és technikai okokból nem mindig osztanak meg adatokat. Továbbá a különböző adatgyűjtési kezdeményezések széttagoltsága növeli a költségeket és csökkenti az összegyűjtött különböző adatkészletek hasznosságát.

Az online platformoknak, különösen a kkv-knak, és a szállásadóknak egyértelmű, egyszerű és szilárd jogi keretrendszerre van szükségük ahhoz, hogy meg tudják osztani az adatokat a hatóságokkal.

E javaslat célja, hogy egyszerűsítse az adatgyűjtést, és kötelezővé tegye az adatmegosztást a szállásadók és az online platformok számára. A jelenlegi eltérő és összetett tagállami szabályokat az adatgyűjtésre és -megosztásra vonatkozó egyértelmű és arányos keretrendszer váltja fel az uniós egységes piac egészén. Az új szabályok kiegészítik a meglévő eszközöket, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt vagy az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet (DAC7), amelyek már most is bizonyos eszközöket és adatokat biztosítanak a hatóságok számára.

2. Milyen előnyökkel jár az új rendelet az utazók, a tágabb turisztikai ökoszisztéma és a polgárok számára?

A releváns adatok birtokában a hatóságoknak meglesznek az eszközeik annak biztosításához, hogy az online platformokon csak jogszerű hirdetések jelenhessenek meg. Ez növelni fogja az utazók bizalmát és biztonságát. A hatóságok emellett jobb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani az utazóknak és a helyi közösségeknek, ideértve például a jobb hulladékgazdálkodást, vízellátást vagy közlekedési szolgáltatásokat, az egyes területeken zajló rövid távú szálláshelykiadási tevékenységekkel kapcsolatos pontosabb információk alapján.

Az anonimizált összesített adatok rendelkezésre állása a helyi közösségeknek és a tágabb idegenforgalmi ágazatnak is a javát szolgálja majd. Ez utóbbi számos kkv-t foglal magában, amelyek például takarítási vagy ingatlankezelési szolgáltatásokat nyújtanak, de itt említendők az éttermek vagy az idegenvezetők is. Valamennyien fel tudják majd használni az adatokat tevékenységeik megtervezéséhez és a turisztikai forgalom jobb megértéséhez.

Polgárok csoportjai vagy egyesületek szintén hozzáférhetnek majd az összesített adatokhoz, így hatékonyabban hozzá tudnak járulni a politikai döntéshozatalhoz, és meg tudják védeni közösségük életminőségét.

3. Milyen előnyökkel jár a rövid távon bérbeadók számára?

A szállásadóknak kedvezni fog, hogy egyszerűbbek és egyértelműbbek lesznek a rövid távra kiadott lakások nyilvántartásba vételére és kínálására vonatkozó szabályok. Az illetékes hatóságoknak online és egyszerű regisztrációs eljárást kell létrehozniuk a szállásadók számára. A benyújtandó információknak és dokumentációnak a szükséges és arányos mértékre kell korlátozódnia. A regisztrációs eljárás befejezését követően a szállásadók egyedi nyilvántartási számot kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megkezdjék tevékenységüket.

Mivel a hatóságoknak a nemzeti honlapokon elérhetővé kell tenniük a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó szabályokat, az információk és a betartandó követelmények egyértelműek lesznek, ami a szállásadók dolgát is megkönnyíti. Mivel a hatóságok több adathoz jutnak, a felelősségteljes szállásadók arra számíthatnak, hogy megfelelőbbek lesznek a szabályok a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozóan, és kevesebb lesz a jogellenes rövid távú szálláshirdetés.

4. Érinti-e ez a javaslat a tagállami hatóságok azon lehetőségét, hogy a rövid távú szálláshelykiadást szabályozzák? Kötelesek lesznek-e a hatóságok lemondani saját nyilvántartási rendszerükről?

Nem, a javaslat nem érinti a hatóságok azon lehetőségét, hogy a rövid távú szálláshelykiadást szabályozzák, és a hatóságoknak csak módosítaniuk kell nyilvántartási rendszerüket. A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét és a hatóságok hatásköreit.

A javaslat szerint a nemzeti és helyi hatóságok továbbra is jogosultak lesznek a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó szabályok és politikák kidolgozására, például egészségügyi és biztonsági, várostervezési, közbiztonsági és adózási kérdések kapcsán. Ennek során tiszteletben kell tartaniuk az uniós szolgáltatási irányelvben foglalt indokolási és arányossági elveket.

Az e javaslat alapján gyűjtött adatok várhatóan lehetővé teszik majd a hatóságok számára, hogy jobban felmérjék a helyi adottságokat, valamint célzottabb és arányosabb szabályokat dolgozzanak ki.

Az új szabályok azt is előírják, hogy a hatóságok felelősek a nyilvántartási rendszer létrehozásáért. A nemzeti, regionális vagy helyi szinten meglévő nyilvántartási rendszerek megtarthatók, de meg kell felelniük az e javaslatban meghatározott követelményeknek. A hatóságoknak például biztosítaniuk kell az online nyilvántartásba vétel lehetőségét, és ingatlanonként egyedi nyilvántartási számot kell kiadniuk.

5. Hogyan járul hozzá a javaslat a szállásadók és ingatlanok nyilvántartásba vételének átláthatóságához?

Ez a rendelet harmonizálja a szállásadók és ingatlanjaik nyilvántartásba vételi eljárását. Ez közös adatkészletet fog eredményezni. A szállásadók megosztják a hatóságokkal a saját magukra és az ingatlanukra vonatkozó adatokat. Az online nyilvántartásba vétel alapján a szállásadók automatikusan egyedi nyilvántartási számot kapnak az ingatlanra vonatkozóan.

A platformoknak havonta meg kell osztaniuk a releváns információkat a hatóságokkal. Ezek az alábbiakat foglalják magukban:

  • a vendégéjszakák és a vendégek számára vonatkozó adatok;
  • a nyilvántartási szám, valamint
  • a kérelmező hatóság területén található, rövid távra kiadott lakásokra vonatkozó hirdetések internetes (URL) címe.

Ezek az információk lehetővé tennék a nyilvántartásba nem vett hirdetések azonosítását és hozzájárulnának a nyilvántartásba vételi kötelezettség betartatásához, tovább növelve az átláthatóságot.

A platformoknak a honlapjukat is úgy kell megtervezniük, hogy a szállásadók meg tudják jeleníteni a nyilvántartási számokat. A platformoknak szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy vonatkozik-e regisztrációs kötelezettség a szállásadóra, valamint ellenőrizniük kell a nyilvántartási számok érvényességét.

A hatóságok tudnak majd kommunikálni a szállásadókkal, és jobb rálátásuk lesz a területükön található rövid távra kiadott ingatlanokra. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék a rövid távra kiadott lakások pontos helyét, befogadóképességét és azt, hogy ezek a lakások elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan részét képezik-e, vagy egyéb lakóhelynek minősülnek.

Végezetül a hatóságok összesített és anonimizált módon megoszthatják az adatokat kutatókkal, statisztikai hivatalokkal és a polgárokkal.

6. Milyen adatok állnak a hatóságok rendelkezésére? Hogyan védik a személyes adatokat?

A helyi, regionális vagy nemzeti szintű hatóságok csak a számukra releváns információkat kérhetik le. Ezek az információk az új nemzeti egységes digitális ügyintézési pontokon keresztül állnak majd rendelkezésükre, ahol a platformok elérhetővé teszik ezeket az adatokat.

A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy egy város hatóságai csak a városukról kérhetnek adatokat, de nem férhetnek hozzá egy másik város szállásadóinak adataihoz vagy a környező régiók szállásadóinak adataihoz.

Azokat a hatóságokat, amelyek a szállásadókra és tevékenységükre vonatkozó személyes adatokat fogadnak, megfelelően azonosítani kell és fel kell jogosítani az adatok fogadására, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok, különösen az általános adatvédelmi rendelet teljes körű betartásával.

7. Kérhetnek-e a hatóságok több adatot az online platformoktól?

A platformok csak a javaslatban felsorolt adatokat fogják megosztani.

Külön uniós jogszabályokban előírtak szerint azonban kötelezhetők más adatok megosztására is:

8. Enyhébbek-e a követelmények a mikro- és kis online platformokra vonatkozóan?

Ez a javaslat figyelembe veszi az online platformokat működtető kkv-k helyzetét.

Főszabályként a platformoknak havonta automatikusan kell megosztaniuk az adatokat. Azokra a mikro- és kis platformokra azonban, amelyek nem érik el a havi átlagban 2500 szállásadót, könnyített szabályozás fog vonatkozni. Az adatokat ritkábban (negyedévente) kell megosztaniuk, és nem kötelesek az adatszolgáltatáshoz automatizált eszközöket használni, hanem manuálisan is beszámolhatnak.

9. Hogyan fog segíteni az új rendelet abban, hogy a szállásadók jobban megértsék az alkalmazandó nemzeti szabályokat és eljárásokat?

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a rövid távú szálláshelykiadási tevékenységre vonatkozó szabályok online elérhetők és könnyen hozzáférhetők legyenek a nemzeti honlapokon, valamint az Európa Önökért portálon és az egységes digitális kapu portálján keresztül is megtalálhatók legyenek. Az online platformoknak szintén gondoskodniuk kell arról, hogy ezek az információk a honlapjukon keresztül hozzáférhetők legyenek.

A szállásadóknak ezért több lehetőségük lesz arra, hogy hozzájussanak a tevékenységük megkezdéséhez vagy végzéséhez betartandó szabályokra vonatkozó információkhoz.

10. Hogyan teszik közzé a nemzeti és uniós statisztikai hivatalok az összegyűjtött adatokat, és hogyan épülnek be ezek az adatok a turisztikai adattérbe?

A tagállamok kijelölnek egy szervezetet, amely összesíti és közzététel céljából továbbítja az adatokat a nemzeti és uniós statisztikai hivatalokhoz.

Az összesített adatokat a jövőben ágazatspecifikus adatterek segítségével is elérhetővé lehetne tenni, ami meg fogja könnyíteni az adatcserét és a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó adatok megosztását.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.