A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.
1. A munkaviszony megszüntetése
A köztulajdonban álló munkáltatók esetén felmerül annak veszélye, hogy a munkaviszony megszüntetése során a felek a köztulajdonban álló vagyon terhére juttassanak a kilépő munkavállalónak jelentős összegeket.
Ezen veszély minimalizálása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (1) bek. a) pontjában rendelkezik arról, hogy a felek a felmondási időre vonatkozó szabályoktól nem térhetnek el, sem a munkavállaló hátrányára, sem a munkavállaló előnyére, sem kollektív szerződésben, sem megállapodásban. Az általános szabályoktól eltérően arra sincs lehetőség, hogy a felek legfeljebb hat hónapos felmondási időt kössenek ki [Mt. 205. § (2) bek. a) pont]. Ezáltal tehát a felmondási idő meghosszabbítására semmilyen módon sincs lehetőség, az Mt. 77. § (2) bekezdésében foglalt időtartamok, mint például a harminc napot meghaladó keresőképtelenség ideje, nem figyelembe vehetők, ezzel ellentétes megállapodás nem lehetséges. Ezek egyben azt is eredményezik, hogy a munkavállaló felmentési ideje sem nyúlhat ki egy ilyen megállapodásra tekintettel, ami alapján nem juttatható a munkavállalónak magasabb összegben távolléti díj, mint amire egyébként jogosult lenne.ű
A végkielégítésre vonatkozó szabályoktól a felek vagy kollektív szerződés szintén nem térhet el [Mt. 205. § (1) bek. b) pont], így a végkielégítés összege nem megemelhető, annak meghatározása során nem vehető figyelembe olyan időtartam, amit a jogszabály nem határoz meg végkielégítésre jogosító időtartamként, illetve amennyiben a munka törvénykönyve kizárja a végkielégítés juttatását, a felek nem dönthetnek ezzel ellentétesen mégis az alkalmazása mellett.
Ezek a szabályok azonban csak a munkaviszony egyoldalú megszüntetésének esetére tartalmaznak az anyagi javakat védő, a felek megállapodási lehetőségeit korlátozó rendelkezéseket. Amennyiben tehát a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, a megállapodás lehetősége nyitott, az összegek nem korlátozottak. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Ktgt.) 6. § (3) bekezdése azonban kimondja, hogy a gazdasági társaság igazgatósága, továbbá felügyelőbizottsága elnökének és más tagjainak a megbízatása megszűnéséhez kapcsolódóan juttatás nem adható. Ez a rendelkezés tehát kizárja, hogy a megbízatás megszűnésével járó közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés során bármilyen juttatás járjon a fent meghatározott személyeknek.
2. Munkaidő
Köztulajdonban álló munkáltató esetén a munkaidő tekintetében nincs lehetőség attól a szabálytól eltérni, hogy a munkaköri szünet – a készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállaló kivételével -, továbbá a munkahelyre történő utazás, és az onnan történő hazautazás nem minősül munkaidőnek (ezáltal munkabér sem jár rá) [Mt. 205. § (2) bek. b) pont, 86. § (3) bek.].
Nincs lehetőség rövidebb teljes munkaidő kikötésére sem. A tényleges munkavégzéssel töltött munkaidő tartama tehát a felek által nem rövidíthető le. Abban az esetben azonban, ha egészségi ártalom vagy veszély kizárása indokolja a rövidebb teljes munkaidő meghatározását, a tilalom már nem áll fenn [Mt. 205. § (3) bek.].
Nem a munkaidővel kapcsolatos rendelkezés, de fontos megjegyezni, hogy az Mt. XIX-XXI. Fejezeteitől való eltérés sem megengedett, azaz köztulajdonban álló munkáltató esetén kógensek a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó általános rendelkezések, továbbá az üzemi tanácsra és a szakszervezetre vonatkozó szabályok (Mt. 206. §).
3. Vezető állású munkavállalók
A vezető állású munkavállaló státuszával járó előnyöket a jogalkotó azzal igyekszik korlátok közt tartani, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorlónak kizárólagos jogosultságává teszi meghatározni azokat a munkaköröket, amelyek a munkáltató működése szempontjából kiemelt jelentőségűek illetve fokozottan bizalmi jellegűek, azaz, amelyek esetében lehetőség lenne a munkaszerződésben kikötni a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok alkalmazását, továbbá, amelyek indokolnák a magas bérezést [Mt. 207. § (1) bek., 208. § (2) bek.].
A bérezéssel kapcsolatban már konkrétabb korlátot jelent, hogy kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult meghatározni, ha a vezető állású munkavállaló jogosulttá válhat teljesítménybérre vagy egyéb juttatásra, az összegeket és a teljesítménykövetelményt szintén ő állapíthatja meg [Mt. 207. § (2) bek.].
Enyhít azonban a szabályok szigorúságán az, hogy ezeknek a jogosultságoknak a gyakorlását a tulajdonosi jogokat gyakorló másra bízhatja [Mt. 207. § (5) bek.].
A Ktgt. 6. § (1)-(2) bekezdései azonban további, a munkabérhez kapcsolódó, szigorú korlátokat állítanak fel az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában. E szerint az igazgatóság elnökének díjazása nem haladhatja meg a minimálbér hétszeresét, a többi igazgatósági tagé pedig a minimálbér ötszörösét [Ktgt. 6. § (1) bek.]. A felügyelőbizottsági elnök legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összeget kereshet meg, míg a többi felügyelőbizottsági tag maximális díjazása a minimálbér háromszorosa. A felügyelőbizottsági tagok továbbá semmilyen egyéb javadalmazásban sem részesülhetnek ezen jogviszonyukra tekintettel, költségtérítésük kivételével [Ktgt. 6. § (2) bek.].
4. Versenytilalmi megállapodás
A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódóan nem csak a felmondási idő meghosszabbításával vagy a végkielégítés összegének megemelésével juttatható jelentős összeg a munkavállalónak. A versenytilalmi megállapodás szintén alkalmas lehet erre, éppen ezért tartalmaz az Mt. 207. § (3)-(4) bekezdése olyan feltételeket, amelyek megtartásával csak szükséges esetben és korlátozott összeg erejéig köthetőek ilyen megállapodások.
A rendelkezések szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben köthető versenytilalmi megállapodás, illetve ezekhez további feltételeket előírni [Mt. 207. § (3) bek.]. A kikötött ellenérték mértéke legfeljebb a tilalommal érintett időszakkal megegyező időtartamra járó távolléti díj fele lehet [Mt. 207. § (4) bek.].
Vezető állású munkavállalóval legfeljebb egyéves időtartamra lehet ilyen megállapodást kötni, és minden egyes esetben szükség van hozzá a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulására [Mt. 207. § (3) bek.].
Kapcsolódó fogalmak
Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
Hasznos tanácsok
Számítási példák a többségi befolyásra köztulajdonú munkáltatónál
Kapcsolódó bírósági gyakorlat
BH2013. 283. A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője részére teljesítménykövetelmény meghatározásánál különös szabályok irányadók.
