távolléti díj -

Ha a kártérítés krízisbe sodor – a munkavállalói kártérítés bírói mérséklésének lehetősége

A kártérítés méltányosságból való mérséklésének célja az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege.

Joggal való visszaélés a munkajogban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. február 5.
Címkék: felülvizsgálati kérelem, joggal való visszaélés, jóhiszemű és tisztességes eljárás, kártérítés, keresőképtelenség, közigazgatási és munkaügyi bíróság, Kúria, létszámcsökkentés, Munka Törvénykönyve, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkavállaló jogos érdeke, munkaviszony jogellenes megszüntetése, nyugdíjas munkavállaló, távolléti díj
Rovat: Napi

Joggal való visszaélésnek minősítette a Kúria a munkáltató felmondását a nyugdíjasnak minősülő felperessel szemben, akit egy petíció miatt ért retorzió.

A jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. január 13.
Címkék: azonnali hatályú felmondás, biztosított, egyoldalú jognyilatkozat, elszámolási vita, felmondás, felülvizsgálati kérel, határozatlan időtartamú munkaviszony, ítélőtábla, jognyilatkozat közlése, Munka Törvénykönyve, munkabér, munkáltatói igazolás, munkaszerződés, munkavállaló, ráutaló magatartás, részmunkaidő, távolléti díj
Rovat: Napi

A felmondás közlésének jogszerűségét az arra hivatkozó félne kell bizonyítania.

Munkáltató munkavédelmi kötelezettségei

Ha a munkáltató kötelezettségszegése jogellenes állapot fenntartásában, folyamatos vagy tartós kötelezettségszegésben, illetve mulasztásban nyilvánul meg, a másik fél mindaddig határidőben gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát, amíg a jogellenes állapot vagy mulasztás fennáll.

Hétköznapi munkaszüneti napra jár távolléti díj

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 3.
Címkék: általános munkarend, kollektív szerződés, Mt., munkaidőkeret, munkáltató, munkaszüneti nap, munkaügyi bírság, munkaügyi ellenőrzés, munkavállaló, órabér, rendes munkaidő, távolléti díj
Rovat: Napi

A törvény indokolása szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló a beosztása szerint e napon egyébként végez-e munkát vagy sem. Az így kieső munkaidőre járó díjazást ellensúlyozza az Mt. 146. § (3) bekezdés d) pontja, amikor előírja, hogy erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően

Bizonyos esetekben lehetséges a munkaviszony helyreállítására, ekkor a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.

A saját vállalkozástól kapott munkabért az elmaradt jövedelembe be kell számítani

Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából – igazoltan – munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe.

Felmentési időre is jár szabadság

A munkavállalót a felmondási idő azon tartalmára, amely időtartamra a munkáltató az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság illeti meg.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. május 20.
Címkék: 6/2016. (XI.28.) KMK vélemény, azonnali hatályú felmondás, büntető feljelentés, felülvizsgálat, felülvizsgálati kérelem, kárenyhítési kötelezettség, kártérítés, Kúria, Mt., munkáltató, munkavállaló, próbaidő, szociális szövetkezet, szövetkezet, távolléti díj, üzleti titok megsértése, végkielégítés
Rovat: Napi

Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

A Kúria megállapította, hogy csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon.