A felmondás közlésének jogszerűségét az arra hivatkozó félne kell bizonyítania.
Az alapügy
A felperes 2017. január 11-étől határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében napi 4 órában állt alkalmazásban az alperesnél. Többszöri felhívást követően a felperes 2018. június 29-én munkavállalói felmondást küldött az alperesnek, melyben 2018. július 31-ével szüntette meg a munkaviszonyát. Arra hivatkozott, hogy a munkaviszonyával összefüggésben a szakmai vezetőjével egyeztetett, és tőle eredménytelenül kérte 2017 októberétől a munkabére kifizetését. Sérelmezte a felperes a nyilvántartásokból munkavállalókénti kijelentését. Utalt arra, hogy 2017 októberét követően is folyamatosan eljárt a bíróságon az alperes érdekében, ennek ellenére bért részére nem fizettek. A felperes keresetében az elmaradt bére, valamint felmondási időre járó juttatásként egy havi távolléti díja megfizetésére kérte kötelezni az alperest, továbbá kérte a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadását. Alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára elmaradt munkabér megfizetésére, valamint munkáltatói igazolás kiadására, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A felperes felülvizsgálati kérelmében is következetesen állította, hogy munkaviszonyát az alperes 2017. október 1-jén nem szüntette meg. E körben megalapozottan hivatkozott az Mt. 15. § (4) bekezdésének a megsértésére. E rendelkezés szerint az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá. Az ítélőtábla a bizonyítékok helyes mérlegelésével azt jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a munkáltató részéről szabályosan közölt azonnali hatályú felmondás nem történt, a 2017. október 1-jei keltezésű jognyilatkozat szabályos kézbesítését (Mt. 24. §) az alperes a perben sikerrel nem bizonyította.
Szabályszerű közlés hiányában nem következhetett be az abban foglalt munkáltatói akarat kiváltása joghatásként, vagyis a munkaviszony nem szűnt meg (Ptk. 6:45. § (1) bekezdése). Tekintettel arra, hogy a biztosítottak köréből az alperes jelentette ki munkaviszony megszűnésére hivatkozással a felperest, és a peradatokkal igazolt felperesi továbbfoglalkoztatás ellenére alperes hivatkozott a munkaviszony megszűnésére, így a felperes munkabér követelésének megalapozatlansága érdekében őt terhelte ezen állítása bizonyítása a Pp. 265. § (1) bekezdése alapján. Az Mt. 31. §-a szerint alkalmazandó Ptk. 6:4. § (2) bekezdése alapján jognyilatkozatot nemcsak írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással is meg lehet tenni. Ebben az esetben is azonban a munkaviszony megszüntetésnek egyértelműnek és feltétel nélkülinek kell lennie ahhoz, hogy a joghatás kiváltására alkalmas legyen attól függetlenül, hogy ebben az esetben az alaki kötöttség előírását tartalmazó Mt. 22. § (3) bekezdés és 44. § rendelkezéséből következően a munkaviszony megszüntetése jogellenes.
A perbeli esetben azonban a munkáltató nem bizonyította a munkaviszony fentieknek megfelelő szóbeli vagy ráutaló magatartással történő megszüntetését. A Viber üzenetek alapján a felek közötti elszámolási vita volt egyértelműen megállapítható, továbbá az, hogy a felperesnek tudomása volt arról, hogy járulékot nem fizet utána az alperes, de sérelmezte, hogy a kifizetésekkel az alperes késedelembe esett, továbbá, hogy az ezt követően ellátott tevékenységét sem ellentételezte.
A munkaviszony 2017. október 1-jével történő megszüntetése tehát a perben nem volt kétséget kizáróan megállapítható, és az sem, hogy a felek közösen módosították volna a 2017. január 11-én kötött munkaszerződésben foglalt munkabér (díjazás) összegét, módját. A munkaviszony a felperes felmondásával, 2018. július 31-én szűnt meg, ezért ezen időpontig az eredeti munkaszerződésnek megfelelően köteles az alperes a részére a munkabért megfizetni, és a munkaviszony megszüntetésekor az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti igazolásokat kiadni. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján.
Kapcsolódó cikkek:
A Kúria fenntartja az előzetes döntéshozatalra vonatkozó ítéletét
2021. április 20.

A Kúria továbbra is fenntartja, hogy jogszerűen változtatta meg a PKKB előzetes döntéshozatal iránti kérelemre vonatkozó végzését.
Lebukott a szombathelyi számlagyár
2021. április 20.
Bűnszervezet tagjaként elkövetett, különösen agy anyagi hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat több szombathelyi férfival szemben.
Kedden megnyitottak a bíróságok
2021. április 20.

Április 20-tól a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban újra előterjeszthető a kérelem az annak jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás keretében, valamint a személyes ügyfélfogadás rendje a március 8. napja előtt meghatározott rendre állt vissza.
32 tő kannabiszt termesztett a lakásán a kábítószer-kereskedő
2021. április 20.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki kábítószert árult, és lakásában egy erre célra kialakított sátorban kannabiszt termesztett Budapesten.
15 millió forintot ígért unokája felügyeleti jogáért, vádat emeltek ellene
2021. április 19.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki 15 millió forintot ígért fia feleségének, ha lemond gyerekei szülői felügyeletének és nevelésének jogáról.