Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről átfogó képet nyújtó nagykommentár egyes részleteibe.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, a pénzforgalmi szabályozás alapvető szabályait bemutató nagykommentár szerzői – támaszkodva egyrészt a jogalkotásban való közreműködés tapasztalataira, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatra – egy eddig fel nem dolgozott terület, a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről nyújtanak átfogó, részletes képet. A szerzők egyike, dr. Pellényi Katalin gyakorló bankjogász, másikuk, dr. Bokodi Melinda egyetemi oktatást végző jegybanki jogász, így munkájuk, szakmai tapasztalatuk lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szabályozás alapvető előírásai mellett a gyakorlatot is bemutathassák e hiánypótló kötetben. Főként a pénzügyi szolgáltatások közül a pénzforgalmi szolgáltatás iránt érdeklődő jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen pénzügyi joggal foglalkozó ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, ügyészeknek, bíráknak, egyetemi oktatóknak, sokrétűsége okán gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt ajánlott ez a kommentár.
Sorozatunk utolsó részében az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartási rendszerének általános rendelkezéseiről szóló 62/A–62/E. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Bokodi Melinda. A sorozat első része itt, a második itt, a harmadik itt , a negyedik itt , az ötödik pedig itt olvasható el.
Értelmező rendelkezések az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel módosított Pft. XII/A. Fejezetének célja a Központi Nyilvántartás részletes törvényi szabályozásának meghatározása.
Az ingyenes készpénzfelvétel feltételeit a Pft. 2013. november 22-étől hatályos 36/A. §-a tartalmazza. A fogyasztót a Pft. 36/A. § (1) bekezdése szerint megillető ingyenes készpénzfelvételi lehetőség igényléséhez szükséges nyilatkozat megtételének tényét egy központi nyilvántartásban kell rögzíteni. Jelen, XII/A. Fejezet e szabályokat, a Pft. 62/A. §-a pedig e fejezet értelmező rendelkezéseit tartalmazza.
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos nyilatkozatok központi nyilvántartása
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos fogyasztói nyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó szabályok meghatározása az ingyenes készpénzfelvétel jogának megfelelő gyakorlását és ellenőrzését szolgálja. A nyilatkozatok megtételének tényét és a nyilatkozat adatait egy erre a célra létrehozott központi nyilvántartás tartalmazza. A központi nyilvántartás adatai kizárólag az itt meghatározott céllal, azaz az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében kezelhetőek.
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos nyilatkozatok nyilvántartását végző szerv
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos fogyasztói nyilatkozatok központi nyilvántartását, a központi hitelinformációs rendszert, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás, a BISZ Zrt. végzi, amely tevékenységet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének jogkörében eljáró MNB engedélyez, felügyel a Hpt.-ben meghatározottak szerint.
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos nyilatkozatok nyilvántartását végző szerv engedélyezése
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos fogyasztói nyilatkozatok központi nyilvántartásának kezelése a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének jogkörében eljáró MNB engedélyével végezhető.
Amennyiben a központi hitelinformációs rendszert működtető pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét az MNB visszavonja, a központi nyilvántartás kezelésének engedélyét is visszavonják, és az MNB határozatában megjelölt napot követően nem jogosult a központi nyilvántartás adatait kezelni.
Tekintettel a központi nyilvántartás céljára, az érintett fogyasztók széles körére, a központi nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásakor az MNB köteles másik, a Pft. 62/D. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tevő pénzügyi vállalkozást kijelölni a központi nyilvántartás kezelésére.
Addig is, a működőképesség biztosítása érdekében, az MNB nem mérlegelheti, hanem köteles felügyeleti biztost kirendelni a tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg a központi nyilvántartás kezelését végző pénzügyi vállalkozáshoz, és az MNB határozatában megjelölt nappal köteles a központi nyilvántartás adatait az MNB által a központi nyilvántartás kezelésére kijelölt pénzügyi vállalkozásnak átadni.
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos nyilatkozatok nyilvántartását végző szerv felügyelete
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének jogkörében eljáró MNB engedélyezi, felügyeli az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatos fogyasztói nyilatkozatok központi nyilvántartásának kezelését a Hpt.-ben meghatározottak szerint, így ez a szakasz egyértelműsíti, hogy a központi nyilvántartásának kezelésére vonatkozó üzletszabályzat esik MNB engedélyeztetési kötelezettsége alá, az azzal kapcsolatos belső szabályok nem.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!