A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei általi kiszervezésről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi közvetítőrendszer vonatkozásában akkor beszélünk kiszervezésről, ha annak valamely intézménye (pénzügyi intézmény, pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató, biztosító stb.) a szolgáltatásához vagy működéséhez kapcsolódó tevékenység végzésére harmadik személyt bíz meg.
A pénzügyi intézmények körében akkor beszélünk kiszervezésről, ha az adott pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést.
A hitelintézetek a kiszervezést az arra vonatkozó szerződés megkötésétől számított öt munkanapon belül kötelesek bejelenteni a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv részére. A pénzügyi vállalkozások a felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, kivéve, ha a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor ugyanis a hitelintézetekre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.
Elsődlegesen a hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze, de a Hpt. is részletesen meghatározza, hogy milyen tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazzon a kiszervezésre vonatkozó szerződés: i) az adatvédelemre vonatkozó előírások, ii) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulása ellenőrzésekhez, iii) felelősségre és felmondásra vonatkozó rendelkezések, iv) elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelmények, v) a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályok.
Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.
A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – amelyet a hitelintézet jóváhagy – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
A kiszervezéssel kapcsolatos szabályok tehát nem csak a pénzügyi intézményekre, hanem a pénzügyi közvetítőrendszer egyéb intézményeire is vonatkozik az adott ágazati jogszabály előírásai szerint. Így például a befektetési szolgáltató esetében a kiszervezés olyan, bármely formát öltő megállapodás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre. A biztosítók a kiszervezés keretében a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére bízhatnak meg mást. Az alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására vehet igénybe harmadik személyt. A pénztárak esetében kiszervezésnek minősül a tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul, míg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési kötelezettsége hatékonyabb teljesítése érdekében vehet igénybe harmadik személyt.
A felügyelet több állásfoglalásában is foglalkozott a kiszervezés kérdésével.
A felügyelet a befektetési szolgáltatók körében megállapította, hogy álláspontja szerint amennyiben a jogi tanácsadási tevékenység általános jellegű, azaz a befektetési vállalkozásnak a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívüli egyéb – a gazdasági társaságként való működésből eredő általános – feladatainak ellátásához kapcsolódik (pl.: munkajogi, társadalombiztosítási jogi tanácsadás), akkor a megjelölt feladatok harmadik személy általi ellátása nem minősül kiszervezésnek. Amennyiben azonban kifejezetten befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, abban az esetben kiszervezésnek minősül a tevékenység harmadik személy általi ellátása.
A felügyelet az olyan „közvetett” kiszervezés tekintetében, amikor magyarországi fióktelep alapítója szervezetileg független entitást vagy harmadik felet (alvállalkozót) bíz meg, hogy a magyarországi fióktelepnek nyújtson szolgáltatást, és így a magyarországi fióktelepnek nincs szerződése az alvállalkozóval, megállapította, hogy a magyarországi fióktelepnek nincs bejelentési kötelezettsége, ugyanakkor a közvetett kiszervezést az alvállalkozóval szerződést megkötőnek be kell jelentenie a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező felügyelet számára.
A felügyelet a Hpt. és a GDPR vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján az MNB egyetértését fejezte ki annak kapcsán, hogy a bizalmas, banktitoknak minősülő adatokat is tartalmazó iratok megsemmisítésével kapcsolatos tevékenység a Hpt. szerinti kiszervezésnek minősül, függetlenül attól, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladék tv.) módosításának 2023. július 1. napján történő hatálybalépését követően a pénzügyi intézménynek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik e tevékenység elvégzésére a hulladékgazdálkodási koncesszorral.
A cikk szerzője dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd és dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
