A pénzforgalmi szabályozás alapvető szabályai – Pft.-nagykommentár – 2. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről átfogó képet nyújtó nagykommentár egyes részleteibe.
Bejegyzések Hpt. címkével
A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei általi kiszervezésről
A pénzügyi közvetítőrendszer vonatkozásában akkor beszélünk kiszervezésről, ha annak valamely intézménye (pénzügyi intézmény, pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató, biztosító stb.) a szolgáltatásához vagy működéséhez kapcsolódó tevékenység végzésére harmadik személyt bíz meg.
A munkáltatói kölcsön értelmezése a nagycsaládok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése tükrében
A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól – a Kúria eseti döntése.
Önálló vagy együttes aláírási jog? – Elemzés a hitelintézet jogi képviseletéről
Általános gyakorlat, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló szerződés megkötésekor a hitelintézet meghatalmazott jogi képviselő útján jár el. Ugyanakkor egymással ellentétes álláspontok alakultak ki a kereskedelmi bankok között a tekintetben, hogy vajon egy vagy kettő jogi képviselőnek szükséges-e meghatalmazással képviseleti jogot biztosítani a jognyilatkozatok megtételére.
Banktitok sérelme és a kivételek
A hitelintézeti törvény úgy szabályozta a banktitok körébe tartozó adatokat, hogy az minél szélesebb körben lefedje a bankok, pénzügyi szolgáltatók által kezelt adatokat.
Digitális bűncselekmények 3. rész
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
A THM kötelező feltüntetéséről döntött a Kúria
A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.
Hitelintézet nevében meghatalmazott is eljárhat
A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.
Transzferárazásról döntött a Kúria
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.
Üzletszerű követelésvásárlás-e a perköltség ügyvédre engedményezése
Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalásért fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz arra vonatkozóan, hogy a pernyertes fél által a részére megítélt és ellenérték fejében az ügyvédre engedményezett perköltség a Hpt. hatálya alá tartozó üzletszerű követelésvásárlásnak minősül-e.