Üzletszerű követelésvásárlás-e a perköltség ügyvédre engedményezése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalásért fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz arra vonatkozóan, hogy a pernyertes fél által a részére megítélt és ellenérték fejében az ügyvédre engedményezett perköltség a Hpt. hatálya alá tartozó üzletszerű követelésvásárlásnak minősül-e.

Az alapügy

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) megküldött állásfoglalás iránti kérelmében arra vonatkozóan, hogy a peres ügyekben rendszeresen előfordul, hogy a pernyertes fél az ügyvédre engedményezi az őt megillető perköltséget és azt az ügyvéd letéti számlájára kéri átutalni.

Ebben az esetben a pernyertes félnek követelése áll fenn a letétet kezelő ügyvéddel szemben a nála letétbe helyezett perköltség összegének kiadása iránt, a letétet kezelő ügyvédnek pedig követelése áll fenn az ügyféllel szemben a peres eljárás ellátásáért őt megillető megbízási díjra vonatkozóan. (Általános eset).

A BÜK elnöke egy másik esetként említette meg, hogy olyan is előfordul, hogy a pervesztes fél még nem teljesítette a perköltség megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, de az ügyfél már ekkor engedményezi azt az ügyvédjére. (Speciális eset).

Az állásfoglalás kérésben a BÜK elnöke arra várt választ az MNB-től, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá eső üzletszerű követelésvásárlásnak, ezáltal pedig pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e, ha az ügyfél ellenérték fejében és névértéken az ügyvédre engedményezi a perköltség megfizetésére vonatkozó követelését, az ügyvéd pedig ezen követelést beszámítja az ügyféllel szemben fennálló megbízási díj megfizetésére vonatkozó követelésébe.

A MNB álláspontja

Az MNB szerint az általános esetben egyetértett a BÜK elnökével abban, hogy az ügyvéd jogosult a letét kiadását úgy teljesíteni, hogy abba beszámítja a megbízási díjra vonatkozó követelését. Az MNB úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben nem kerül sor a követelés engedményezésére, ezért a pénzügyi szolgáltatás fel sem merülhet.

A speciális esetet azonban az MNB alaposabb vizsgálat alá vette, tekintettel arra, hogy egyes elemei, bizonyos feltételekkel pénzügyi szolgáltatásnak minősülhetnek.

Az MNB értelmezése szerint a pervesztes félnek jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettsége áll fenn a pernyertes fél felé, amelyet a pernyertes fél ellenérték fejében, névértéken engedményez az adott ügyben eljáró, őt képviselő ügyvéd részére. Az eljáró ügyvéd pedig a rá engedményezett követelés ellenértékét beszámítja a pernyertes ügyfél felé fennálló megbízási díj iránti igényébe.

Az MNB szerint a követelésvásárlás, amely tulajdonképpen visszterhes engedményezés az engedményes részről, üzletszerű tevékenységként, mint pénzügyi szolgáltatás a Hpt. hatálya alá tartozik.

Ezt követően azt kellett megvizsgálni, hogy a perköltség névértéken és ellenérték fejében az ügyvédre történő átruházása a Hpt. alapján üzletszerűnek minősül-e.

A Hpt. konjunktív feltételei szerint az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végettelőre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

A rendszerességre vonatkozóan az MNB úgy foglalt állást, hogy azt minden ügyben egyedileg szükséges vizsgálni. A rendszeresség nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy az a jövőben többször ismétlődő fogalmat takar, ezért a rendszeresség függ az ügyletek számától és gyakoriságától is.

Az MNB gyakorlata szerint az évi egy-két eset is megalapozhatja a rendszerességet és így az üzletszerűséget, ha a szerződés a szolgáltatás folyamatos, rendszeres nyújtását rögzíti. A bírósági gyakorlat szerint pedig a rendszeresség akkor is megállapítható, ha a szórványosan ismétlődő tevékenység azonos rendeltetésű szerződésekkel kapcsolatos.

A fentiek alapján tehát a rendszeresség megvalósul, akár évi egy-két ellenérték fejében és névértéken történő engedményezéssel is.

Az előre meg nem határozottság kérdésében az MNB megítélése szerint vizsgálni kell a létrejött szerződések lényeges tartalmi elemeit, például a felek személyét a szerződések számát, a jogügylet célját és az ellenszolgáltatás mértékét, a teljesítés feltételeit és a szerződés időtartamát.

Az MNB szerint ezek közül sok tartalmi elemet nem lehet előre meghatározni, de az ismeretlen részelemekre és a BÜK elnöke által előadott körülményekre tekintettel azok feltehetőleg fennállnak.

Az üzletszerűség megállapításának harmadik, konjunktív feltétele az, hogy a tevékenységet ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett végezzék.

Az ellenértékkel kapcsolatban az MNB rávilágított arra, hogy az üzletszerűséget akkor is meg lehet állapítani, ha a tevékenységet kvázi ellenérték nélkül végzik, de annak célja az üzletszerű tevékenység eredményének, az abból származó bevétel növelése.

Az MNB a BÜK elnöke által nyújtott adatok alapján úgy látta, hogy a pernyertes fél és ügyvédje között nem kerül sor plusz díj vagy költség alkalmazására, és az engedményezés célja nem nyereség elérése, hanem a mindennapi ügyvédi tevékenység során felmerülő, az elszámolást egyszerűsítő gyakorlat. Az MNB úgy foglalt állást, hogy a pernyertes fél és ügyvédje között már létező megbízási jogviszonyban az engedményezett perköltség követelést megbízási díj iránti igénybe való beszámítása nem nyereség elérésére vagy vagyonszerzésre irányul.

Ha az üzletszerűség konjunktív feltételei közül csak a rendszeresség és az előre meg nem határozottság teljesül a nyereség, illetve vagyonszerzési cél azonban nem, akkor az üzletszerűséget és így a Hpt. szerint követelésvásárlásnak fog minősülni, de nem lesz üzletszerű.

Az MNB ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyereségszerzési szándék fennáll, ha az ügyvéd bármilyen plusz költséget vagy díjat számít fel a megbízási díj ilyen módon történő kiegyenlítéséért. Ebben az esetben tehát a követelésvásárlás üzletszerű lesz és a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatásnak fog minősülni.

(bpugyvedikamara.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
2021. március 6.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt

A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Szigorították a védelmi intézkedéseket
2021. március 5.

Szigorították a védelmi intézkedéseket

Kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló Korm. rendelet, mely további korlátozásokat vezet be a kijárási tilalmon kívüli időszakra (reggel 5 óra és este 8 óra között) március 8-ától.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban
2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.

Az apai jogállást keletkeztető tények
2021. március 3.

Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.