Üzletszerű követelésvásárlás-e a perköltség ügyvédre engedményezése

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalásért fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz arra vonatkozóan, hogy a pernyertes fél által a részére megítélt és ellenérték fejében az ügyvédre engedményezett perköltség a Hpt. hatálya alá tartozó üzletszerű követelésvásárlásnak minősül-e.

Az alapügy

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) megküldött állásfoglalás iránti kérelmében arra vonatkozóan, hogy a peres ügyekben rendszeresen előfordul, hogy a pernyertes fél az ügyvédre engedményezi az őt megillető perköltséget és azt az ügyvéd letéti számlájára kéri átutalni.

Ebben az esetben a pernyertes félnek követelése áll fenn a letétet kezelő ügyvéddel szemben a nála letétbe helyezett perköltség összegének kiadása iránt, a letétet kezelő ügyvédnek pedig követelése áll fenn az ügyféllel szemben a peres eljárás ellátásáért őt megillető megbízási díjra vonatkozóan. (Általános eset).

A BÜK elnöke egy másik esetként említette meg, hogy olyan is előfordul, hogy a pervesztes fél még nem teljesítette a perköltség megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, de az ügyfél már ekkor engedményezi azt az ügyvédjére. (Speciális eset).

Az állásfoglalás kérésben a BÜK elnöke arra várt választ az MNB-től, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá eső üzletszerű követelésvásárlásnak, ezáltal pedig pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e, ha az ügyfél ellenérték fejében és névértéken az ügyvédre engedményezi a perköltség megfizetésére vonatkozó követelését, az ügyvéd pedig ezen követelést beszámítja az ügyféllel szemben fennálló megbízási díj megfizetésére vonatkozó követelésébe.

A MNB álláspontja

Az MNB szerint az általános esetben egyetértett a BÜK elnökével abban, hogy az ügyvéd jogosult a letét kiadását úgy teljesíteni, hogy abba beszámítja a megbízási díjra vonatkozó követelését. Az MNB úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben nem kerül sor a követelés engedményezésére, ezért a pénzügyi szolgáltatás fel sem merülhet.

A speciális esetet azonban az MNB alaposabb vizsgálat alá vette, tekintettel arra, hogy egyes elemei, bizonyos feltételekkel pénzügyi szolgáltatásnak minősülhetnek.

Az MNB értelmezése szerint a pervesztes félnek jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettsége áll fenn a pernyertes fél felé, amelyet a pernyertes fél ellenérték fejében, névértéken engedményez az adott ügyben eljáró, őt képviselő ügyvéd részére. Az eljáró ügyvéd pedig a rá engedményezett követelés ellenértékét beszámítja a pernyertes ügyfél felé fennálló megbízási díj iránti igényébe.

Az MNB szerint a követelésvásárlás, amely tulajdonképpen visszterhes engedményezés az engedményes részről, üzletszerű tevékenységként, mint pénzügyi szolgáltatás a Hpt. hatálya alá tartozik.

Ezt követően azt kellett megvizsgálni, hogy a perköltség névértéken és ellenérték fejében az ügyvédre történő átruházása a Hpt. alapján üzletszerűnek minősül-e.

A Hpt. konjunktív feltételei szerint az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végettelőre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

A rendszerességre vonatkozóan az MNB úgy foglalt állást, hogy azt minden ügyben egyedileg szükséges vizsgálni. A rendszeresség nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy az a jövőben többször ismétlődő fogalmat takar, ezért a rendszeresség függ az ügyletek számától és gyakoriságától is.

Az MNB gyakorlata szerint az évi egy-két eset is megalapozhatja a rendszerességet és így az üzletszerűséget, ha a szerződés a szolgáltatás folyamatos, rendszeres nyújtását rögzíti. A bírósági gyakorlat szerint pedig a rendszeresség akkor is megállapítható, ha a szórványosan ismétlődő tevékenység azonos rendeltetésű szerződésekkel kapcsolatos.

A fentiek alapján tehát a rendszeresség megvalósul, akár évi egy-két ellenérték fejében és névértéken történő engedményezéssel is.

Az előre meg nem határozottság kérdésében az MNB megítélése szerint vizsgálni kell a létrejött szerződések lényeges tartalmi elemeit, például a felek személyét a szerződések számát, a jogügylet célját és az ellenszolgáltatás mértékét, a teljesítés feltételeit és a szerződés időtartamát.

Az MNB szerint ezek közül sok tartalmi elemet nem lehet előre meghatározni, de az ismeretlen részelemekre és a BÜK elnöke által előadott körülményekre tekintettel azok feltehetőleg fennállnak.

Az üzletszerűség megállapításának harmadik, konjunktív feltétele az, hogy a tevékenységet ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett végezzék.

Az ellenértékkel kapcsolatban az MNB rávilágított arra, hogy az üzletszerűséget akkor is meg lehet állapítani, ha a tevékenységet kvázi ellenérték nélkül végzik, de annak célja az üzletszerű tevékenység eredményének, az abból származó bevétel növelése.

Az MNB a BÜK elnöke által nyújtott adatok alapján úgy látta, hogy a pernyertes fél és ügyvédje között nem kerül sor plusz díj vagy költség alkalmazására, és az engedményezés célja nem nyereség elérése, hanem a mindennapi ügyvédi tevékenység során felmerülő, az elszámolást egyszerűsítő gyakorlat. Az MNB úgy foglalt állást, hogy a pernyertes fél és ügyvédje között már létező megbízási jogviszonyban az engedményezett perköltség követelést megbízási díj iránti igénybe való beszámítása nem nyereség elérésére vagy vagyonszerzésre irányul.

Ha az üzletszerűség konjunktív feltételei közül csak a rendszeresség és az előre meg nem határozottság teljesül a nyereség, illetve vagyonszerzési cél azonban nem, akkor az üzletszerűséget és így a Hpt. szerint követelésvásárlásnak fog minősülni, de nem lesz üzletszerű.

Az MNB ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyereségszerzési szándék fennáll, ha az ügyvéd bármilyen plusz költséget vagy díjat számít fel a megbízási díj ilyen módon történő kiegyenlítéséért. Ebben az esetben tehát a követelésvásárlás üzletszerű lesz és a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatásnak fog minősülni.

(bpugyvedikamara.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A sérelemdíj összegének meghatározása
2019. november 8.

A sérelemdíj összegének meghatározása

A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése.