Folytatódott az esküdtek kiválasztása a Donald Trump elleni New York-i büntetőeljárásban
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Transzferárazásról döntött a Kúria
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.
Az alapügy
A cégcsoport a csoporttagok likviditását a cash pool módszerével biztosította. A csoport tagjainak havi elszámolású rövid pozícióiból származó egyenlegét minden hónap végén átvezették az Anyavállalat és az adott tagvállalat közötti hosszú távú pozícióra (long term loan).
A felperes részben a tagok és az Anyavállalalt közötti közvetítőként járt el, részben maga is pénzeszközöket helyezett el az Anyavállalat főszámlájára, illetve kapott onnan pénzeszközt. Az egyes ügyleteket a felperes transzferár nyilvántartásban „betételhelyezésként” minősítette, és a transzferárazás szabályainak alkalmazásakor folyószámla betéti kamatokat vette figyelembe.
Az elsőfokú adóhatóság a 2012.04.01. – 2014.03.31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzés során társasági adónemben – egyebek mellett – irányadónak tekintette, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. tv. (a továbbiakban: régi Hpt.) és a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: régi Ptk.) szabályaiból következően a betéti ügyletnek fogalmi eleme, hogy a betétet fogadó fél pénzintézet (a régi Hpt. alkalmazásában: hitelintézet) legyen.
Az Anyavállalat nem hitelintézet, betét gyűjtésére nem jogosult. Ugyanakkor az ellenőrzött időszakban a régi Hpt. ismeri az anya- és leányvállalat közötti csoportfinanszírozást pénzkölcsönnyújtást.
A felperes és az Anyavállalat közötti ügyletek ennek felelnek meg, a szokásos piaci árat a nyújtott kölcsönök kamatához kell hasonlítani. Az adóhatóság a szokásos piaci mértékűnél alacsonyabb kamatláb alkalmazása miatt adókülönbözetet állapított meg felperes terhére. Alperes egyéb adónemi változásoknak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása miatt megváltoztatta az elsőfokú határozatot, egyebekben helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint tisztán jogkérdésről kellett dönteni. Az Anyavállalat a régi Hpt. szabályai miatt nem gyűjthet betétet, a nála elhelyezett összegekre a felperes nem betéti, hanem kölcsön utáni kamatot kaphat, a szokásos piaci árat eszerint kell meghatározni. Ezért elutasította a keresetet.
A Kúria döntése
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria abból indult ki, hogy a transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A perbeli esetben az alperes jogkérdéssé formálta a döntést azzal, hogy azt a régi Hpt.-re alapította. A szokásos piaci ár meghatározása során azonban nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés.
Ebben az esetben – még csak a régi Art. 1.§ (7) bekezdésének keretei között sem – nem lehet irányadó az, hogy az Anyavállalat rendelkezik-e betétgyűjtési jogosultsággal vagy sem. A klasszikus hitelintézeti/betéti konstrukció alperes által megjelölt kockázati elemei sem alkalmazhatók a független hitelintézetekre irányadó módon, mivel a cash pool rendszerek speciális működési paraméterekkel bírnak, eleve ez a különleges helyzet teszi szükségessé a transzferár alkalmazását.
A Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság – akár igazságügyi szakértő bevonásával – megalapozottan állást tud-e foglalni a transzferárazás kérdésében, és mivel erre az elsőfokú- és alperesi határozat alapvetően téves kiindulásából eredő tényállásbeli hiányosságok miatt nemleges választ adott, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezéséről, az alperes határozatának a szokásos piaci ár megállapítás tekintetében történő, az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezéséről rendelkezett.