A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2021. július 01-jén lépett hatályba a 2021. évi XXXII. törvény új központi költségvetési szervet hozott létre: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát. A hatóság 2021. október 01-jén kezdte meg a működését, azonban már az Országgyűlés előtt van a feladatköreinek bővítésére vonatkozó törvényjavaslat.

A hatóság feladatai, jogállása

A törvény alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

• a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
• az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
• a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és
• a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával

kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

A hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, továbbá a hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták rendezése érdekében, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény rendelkezéseivel összhangban működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot.

Az önálló szabályozó szerveket az Alaptörvény 23. cikke szabályozza, ennek alapján az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

Az önálló szabályozó szerv a közigazgatás rendszerében speciális helyet foglal el: Kivételességét az adja, hogy noha a központi közigazgatás része, amely alapvetően a kormány alárendeltségében működik, mégis független a kormánytól és az ágazatért felelős minisztertől. Függetlenségének az általa felügyelt piaci szektorral szemben is fenn kell állnia. Ennek az autonómiának az indoka az önálló szabályozó szerv által végzett speciális szabályozó hatósági tevékenység, amely egyesíti magában a jogalkotás és a hatósági jogalkalmazás jellegzetességeit. [1]

Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának létrehozását megelőzően két önálló szabályozó szerv működött: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A hatóság szervezete

A hatóság elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, a hatóság legfeljebb négy elnökhelyettesét a hatóság elnöke kilenc évre nevezi ki.

A hatóság elnökét a miniszterelnök mentheti fel:

• ha az összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
• ha a kinevezését követően beállott körülmény folytán a kinevezés feltételei már nem állnak fent,
• az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a hatóság elnökével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnök tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
• ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
• ha neki felróható okból, több mint 90 napon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.

Koncessziós Tanács

A hatóság keretében (a Közbeszerzési Tanács mintájára) Koncessziós Tanács működik az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, a koncesszióról szóló törvény és a kizárólagosan az állam által végezhető gazdasági tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények alapelveinek, a közérdek érvényesítése érdekében.

A Koncessziós Tanács iránymutatások, közlemények kiadásával támogatja az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítását.

A hattagú tanács tagja a hatóság elnöke és a hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes. A Koncessziós Tanács tagja továbbá a miniszterelnök, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy. A hatóság elnöke által kijelölt személyek megbízatása kilenc évre szól.

Koncessziós Állandó Választottbíróság

A törvény a Koncessziós Tanács mellett létrehozza általános vitarendező fórumként – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Kereskedelmi Választottbíróság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság mintájára – a Koncessziós Állandó Választottbíróságot.

A törvény indokolása szerint a választottbíróság feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták pártatlan, magas szakmai színvonalon történő gyors eldöntése.

A választottbíróság szervezete öttagú elnökségből és a választottbíróság ügyvitelét ellátó titkárságból áll. Az elnökség a választottbíróság általános döntéshozó szerve. Az elnökségbe az elnököt, alelnököt és három tagot a Koncessziós Tanács javaslatára a hatóság elnöke nevezi ki és menti fel. A tagot elnökségi feladatai ellátásával összefüggésben az elnök nem utasíthatja. Az elnökségi tagok megbízatása kilenc évre szól, és egyszer nevezhetők ki újra.

A választottbíróság elnöksége

• elfogadja és a választottbíróság honlapján nyilvánosságra hozza a választottbíróság ügyrendjét és az eljárási szabályzatot,
• választottbíró-ajánlási listát készít, és azt legalább háromévente felülvizsgálja,
• gyakorolja a Vbt. szerinti választottbíró-kijelölési jogot,
• eljárási kérdésekre vonatkozó ajánlásokat tehet azzal, hogy az ajánlás az eljáró választottbírósági tanácsot nem köti,
• az eljárási szabályzatban megállapítja az alapeljárás, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás, valamint az eljárásújítás választottbírósági díjának mértékét, továbbá a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy
• az eljárási szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint.

A választottbíróság nyilvános pályázat alapján választottbíró-ajánlási listát készít. A listára annak a kiváló szakmai tudású jogásznak a neve vehető fel, aki

• azt kéri,
• jogász munkakörben eltöltött, legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
• jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik,
• az elnökség többségi véleménye szerint a választottbírói munka elvégzésére alkalmas, és
• még nem töltötte be a hetvenedik életévét.

A hatóság új hatásköre: bányászati ügyek

A parlament elé 2021. október 12-én benyújtották a T/17283 számú törvényjavaslatot, mely jelentősen módosítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt (Bt.) és ezzel összefüggésben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságról szóló törvényt is.

A módosítás lényege, hogy a földtani feladatokat és a bányafelügyeleti jogköröket a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át 2022. január 1-jétől. Ezzel egyidejűleg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszűnik, a hatóság a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat általános és egyetemes jogutódja lesz, valamennyi jogát és kötelezettségét tekintve.

A bányászati szabályok változásával részletesen foglalkozik a Bányajog Blog, a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blog oldala.

A cikk szerzője dr. Fehér Attila alkalmazott ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Lábjegyzetek:

[1] FAZEKAS János: „Önálló szabályozó szerv” in JAKAB András – FEKETE Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András) http://ijoten.hu/szocikk/onallo-szabalyozo-szerv (2018)

---