Ugyan június 30-án lejárt Kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvényben meghatározott első fontos határidő, a cégvezetőknek azonban még van idejük pótolni a mulasztást, és időben megkezdeni a felkészülést a támadások elhárítására – nem mellesleg az akár milliós nagyságrendű bírság elkerülésére. De vajon honnan lehet tudni, mely cégek érintettek?
A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.
Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok működésük során tartsák szem előtt a természeti és környezeti értékeket, termékük, szolgáltatásuk társadalomra gyakorolt hatásait. Ezek a szempontok ágyaztak meg az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer kialakulásának, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt – szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A NIS2 irányelv magasabb szintre emelte a korábbi uniós kiberbiztonsági szabályozást és számos új kötelezettséget vezetett be. Az irányelv szabályainak túlnyomó részét már átültették a magyar jogba, így a jövő év folyamán 2500-3000 hazai közép- és nagyvállalatnak kell a szigorú szabályoknak megfelelni, továbbá az ellátási láncuk biztonságát megteremteni – emelte ki dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.
A bűnözők a kibertérben egyre inkább a fogyasztók megtévesztése, érzelmi manipulációja révén érnek célt, ezért erősíteni kell az ügyfelek pénzügyi tudatosságát, fel kell készíteni őket a kockázatok kezelésére – mondta Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közigazgatási államtitkára a KiberPajzs Edukációs Program aktualitásait ismertető sajtótájékoztatón Budapesten csütörtökön.
Megalakult az állami és a gazdasági szereplők közötti együttműködést támogató Kiberkoalíció, amely nyílt szakmai fórumot teremt a legfőbb kiberbiztonsági kihívások megismerésére és az azokra adott válaszok kidolgozására – jelentette be Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) szakmai konferenciáján szerdán Budapesten.
Interjú Dr. Biró Marcellel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökével.
A gyógynövényes hevítőrudak, a nikotintartalomtól függetlenül, kizárólag dohányboltban forgalmazható termékké válnak a tervek szerint – közölte a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal a végrehajtási szervezet felügyeletéről.
A 2021. július 01-jén lépett hatályba a 2021. évi XXXII. törvény új központi költségvetési szervet hozott létre: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát. A hatóság 2021. október 01-jén kezdte meg a működését, azonban már az Országgyűlés előtt van a feladatköreinek bővítésére vonatkozó törvényjavaslat.
