A szakértő válaszol: bíróság nélkül is behajtható a munkáltatói kárigény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Versenytilalmi megállapodás ellentételezés nélkül, azonos felek között két munkaviszony, munkavállalói kárfelelősség – többek között ezek a problémák foglalkoztatták a munkajogi facebook-csoport tagjait a 2014. április 24-i nyílt napon, amikor dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértőnk válaszolt a csoporttagok kérdéseire. A legérdekesebbek közül válogattunk néhányat.

Versenytilalmi megállapodás

A munkaszerződésben titoktartást kötöttek ki a munkavállaló részére, továbbá kikötötték, hogy két évig nem dolgozhat hasonló munkakörben, vállalkozást nem alapíthat sem ő sem családtagjai.  Mindezért ellentételezést nem kap, viszont szerződésszegés esetén  több millió forint kártérítést határoztak meg. A betöltött asszisztensi munkakörre tekintettel túlzónak látom ezeket  a kikötéseket, és úgy értelmezem a törvényt, hogy ezt nem is lehetne megtenni ellentételezés hiányában. A munkavállaló aláírta a szerződést ezekkel a feltételekkel. Be kell tartania a megállapodást?

Tisztességtelen piaci magatartást nem lehet folytatni a munkaviszony megszűnése után sem, ellentételezés nélkül sem, és ennek keretében a korábbi bizalmi viszonyból megszerzett üzleti titok sem használhatók fel. A két éves elhelyezkedési tilalom viszont csak ellentételezés mellett írható elő (ún. versenytilalmi megállapodás). Legalább a tiltott időszakra járó alapbér 1/3 része jár ilyenkor.

Ezek a kikötések semmisek, akkor is ha a munkavállaló aláírta a szerződést. Beárazni sem lehet nyilván előre a kárigényt, hanem ezt vita esetén a munkáltatónak kell majd bizonyítania.

Gyermeknevelés és szabadság

Közalkalmazottként jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. GYET-ben részesülök. A korábbi, gyermeknevelés céljából (GYED, GYES) igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt felhalmozódott rendes szabadságomat kivettem, utána állapodtam meg a munkáltatóval újabb fizetés nélküli szabadságban. Eerre az időszakra jár-e fizetett szabdság?

Csak a szülési szabadságra és a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára jár a rendes szabadság. Ha most gyet-et vesz igénybe, akkor ennek a fizetés nélküli szabadságnak az első hat hónapjára már megkapta a rendes szabadságát.

Azonos felek között két munkaviszony

Egy kft (nem egyszemélyes) tagja az ügyvezetői  feladatokat munkaviszonyban látja el. Emellett munkaviszony keretében a kft. egyéb tevékenységét is végzi. Ilyenkor azonos felek között létesíthető-e két munkaviszony, mivel a két munkakörbe tartozó feladatok teljesen különbözőek, illetőleg az Mt. – több ponton – a vezető tisztségviselőkre eltérő szabályokat fogalmaz meg?

Elvileg nem tiltja semmi, hogy azonos felek között párhuzamosan több munkaviszony legyen. Ez azonban mindig aggályokat ébreszt, különösen a munkaidő szabályok kijátszásának gyanúja miatt. Kizárólag akkor érdemes így szerződni, ha nagyon meg tudják magyarázni, hogy a két munkakör teljesen eltérő természetű, abszolút életszerű a konkrét esetben ez a megoldás, és szó sincs arról, hogy valami sanda szándék vezérelte a feleket.

Készenléti jellegű munkakör

Van-e annak valamilyen akadálya, hogy egy munkavállalót ugyanazon munkaszerződés alapján az év egyik részében – 6 hónapig – 8 órás teljes munkaidőben és nem készenléti jellegű munkakörben, míg az év másik felében – további 6 hónapig – készenléti jellegű munkakörben foglalkoztassanak, úgy, hogy az év mindkét időszakában ugyanazt a munkakört látja el? És jogszerű-e, ha a készenléti jellegű munka ellátása a gyakorlatban úgy történik, hogy 8 óra rendes (tervszerű, azaz előre meghatározott feladatok elvégzése) munkavégzés, majd további 4 óra készenlét? Ez nem vezethet a munkavállaló jogos érdekeinek a csorbítására?

Az Mt. 91. §-a szerint készenléti jellegű a munkakör:
ha

• a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
• b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Tehát nem attól készenléti jellegű a munkakör, hogy a rendes munkaidőn felül rendszeresen elrendelünk neki készenlétet.

Első körben azt kellene végiggondolniuk, hogy a szóban forgó munkakör készenléti jellegű-e a fenti két lehetőség alapján. Ha igen, akkor megállapodhatnak a munkavállalóval, hogy felemelik a napi munkaidejét 12 óráig, illetve a napi beosztás szerinti munkaidejét 24 óráig.

Viszont ha megállapodtunk a napi 12 órás mértékben, akkor nem elég csak napi 8 órát foglalkoztatni, mert akkor a hiányzó 4 órát állásidőként ki kellene fizetni.

Azaz a hosszabb teljes munkaidőre szóló megállapodást csak arra a félévre kell megkötni, amikor hosszabb munkaidőt teljesít. Emellett arra is figyelni kell, hogy ha a munkavállaló a 12 órából 8-at végigdolgozik, majd utána még jön 4 óra rendelkezésre állás, de az alatt is van munkavégzés, akkor nem igaz az, hogy a 12 óra egészének legalább egyharmadában nem kellett dolgoznia.

Munkavállalói kárfelelősség

Nemzetközi fuvarozással foglalkozó munkáltatónál a sofőrök gyakran okoznak kárt, nagyrészt a gépjárműben, illetve egyéb közúti szabálytalanság miatt keletkezik anyagi kár. Hogyan tuudja a munkáltató szabályosan követelni a munkavállalóktól a fent említett károk megtérülését? Csak bíróságon érvényesíthető a kárigény?

Nem, fizetési felszólítással is élhetnek a minimálbér háromszorosa erejéig. Ebben pontosan fejtsék ki, hogy a munkavállalóval szemben milyen tényállás alapján, milyen összegű kártérítést kérnek, amit milyen határidőn belül kell befizetni. Ennek az az előnye, hogy ezt vagy megtámadja bíróság előtt a munkavállaló, vagy teljesít, vagy közvetlenül végrehajthatóvá nyilvántíttatható a bíróságon.

Egyébként a 3 havi minimálbér feletti összeggel sem kell bírósághoz menni, ha a károkozást elismeri a munkavállaló.

A kérdésekre dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértő válaszolt, a munkajogi facebook-csoport nyílt napja keretében. További kérdésekért és válaszokért keresse fel szakértői oldalunkat.

---