Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb öt éven keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Mi történik akkor, ha a munkavállaló, vagy a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeket?
Szerződésszegésről általában, arányosság, kötbér
A lényeges szerződésszegés objektív tényállás, azaz független a munkáltatói és a munkavállalói magatartás felróhatóságától. A kötelezettség elmulasztása esetében annak indoka nem releváns, szerződésszegésnek minősül a kötelezettség objektív ellehetetlenülése is (pl. a munkáltatói tevékenység megszűnése).
A tanulmányi szerződés alapján nyújtott szolgáltatásoknak arányosnak kell lenniük. Az arányossági követelmény megsértése a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ennek megfelelően a bíróság a felperes kérelmére helyreállíthatja az arányosságot vagy megállapíthatja a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a felek az érvénytelen rész nélkül egyébként nem kötöttek volna szerződést.
A tanulmányi szerződést ugyanakkor bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a nyújtott támogatást a munkáltató arányosan visszakövetelheti.
A felek írásban kötbért is kiköthetnek a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján. Ekkor a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést, azonban mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Munkáltató szerződésszegése
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi, például nem fejezi be időre a tanulmányait és a felek nem módosították a szerződést
A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. A munkáltató lényeges szerződésszegése minden további jognyilatkozat megtétele nélkül is mentesíti a munkavállalót a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése alól, azaz nem kell külön felmondania a tanulmányi szerződést.
A munkáltatói magatartás általában akkor minősül lényeges szerződésszegésnek, ha az a munkavállaló tanulmányainak folytatását jelentősen elnehezíti vagy lehetetlenné teszi. Ez alapján nem minősül lényeges szerződésszegésnek például a munkáltatónak a támogatás nyújtása során bekövetkező rövid idejű késedelme, ahogyan az sem, ha a vállalt támogatás jelentéktelen részét nem nyújtja, vagy azzal késedelembe esik.
A munkáltatói lényeges szerződésszegés következménye az, hogy a munkavállaló tanulmányi szerződés felmondása nélkül is mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei alól, azaz nem köteles továbbiakban tanulmányai folytatására, és gyakorolhatja felmondási jogát. Utóbbi esetben a munkáltató által nyújtott támogatás nem követelhető vissza. A szerződésszegő munkáltatói magatartás esetében a munkavállaló követelheti esetleges kárának megtérítését is, melyre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen kár lehet például, ha a tandíjat a munkavállaló saját maga kényszerült befizetni, vagy pótvizsgadíjat kellett fizetnie amiatt, mert a munkáltató nem biztosította részére a vizsgára történő felkészüléshez szükséges szabadnapokat.
A bírói gyakorlat szerint lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat (BH2009. 191.). Lényeges szerződésszegés az is, ha a tanulmányok ideje alatt a munkáltató a tanulmányi szabadság mértékénél jóval kevesebb szabadidőt biztosít (EBH2010. 2168.), továbbá az is ha – ilyen kikötés esetén – a munkáltató nem a munkavállaló képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót, illetve e kötelességének elvárható időn belül nem tesz eleget (BH1994. 346.).
Munkavállaló szerződésszegése
A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti, de csak arányosan teheti meg, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét töltötte le.
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi (pl. nem fejezi be időre a tanulmányait és a felek nem módosították a szerződést). Az elállási jog gyakorlása esetén – mivel az visszamenőleges hatállyal szünteti meg a tanulmányi szerződést – elszámolásnak van helye, amely gyakorlatilag a munkáltató által nyújtott támogatás visszakövetelésének jogát nyitja meg.
Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása (a visszatérítési kötelezettség ekkor is arányos). A felek egyéb esetekre is kiköthetik az elállási jogot a tanulmányi szerződésben, ilyenkor a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.
Nem csak az minősül a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegésének, ha az ő jognyilatkozata alapján szűnik meg a kikötött idő lejárta előtt a munkaviszony, hanem az is, ha a munkáltató a munkaviszonyát a magatartására tekintettel szűnteti meg. Ide sorolható a munkáltatói azonnali hatályú felmondás, amikor a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ezen túlmenően azonban megállapítható a munkavállaló magatartásával kapcsolatos összefüggés abban az esetben is, ha a munkáltatói felmondás valamely képesség hiányán, illetve beszűkülésén alapul és e körülmény a munkavállaló magatartására vezethető vissza (pl. ittas vezetés miatt elveszik a kamionsofőr jogosítványát).
A jogszerű munkáltatói felmondás a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegésének tekintendő. Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen kötelezheti a felvett támogatás visszafizetésére, akkor is, ha a munkavállaló azért nem szerzi meg a diplomáját, mert nem szerezte meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát (BH2008. 226.). A munkáltató a munkavállalói távollét idejére nyújtott díjazást azzal követelheti vissza, hogy az ahhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok munkavállalótól való visszakövetelésére nincs mód (BH1991. 132.).
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!