A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása és a „brókerbotrány”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi hónapok nagy sajtóvisszhangot kapott pénzügyi visszaélései – a Buda-Cash Brókerház Zrt., a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor-csoport esete – kapcsán felmerülő egyik legfontosabb kérdés az, hogy az említett szolgáltatók ügyfeleinek kárát ki és milyen módon fogja megtéríteni.


A parlament által elfogadott, a „brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” szóló törvény jelentősen kiterjesztette a büntetőeljárásban alkalmazható zár alá vétel szabályait, egyelőre azonban még nem látható tisztán, hogy a felszámolással érintett cégek vagyona milyen mértékben lesz elegendő a hitelezői igények kielégítésére. A Quaestor-csoport kötvényeseinek kártalanítása kapcsán a BEVA úgy döntött, hogy az úgynevezett fiktív kötvények tulajdonosai is jogosultak kártalanításra, ezen kívül további törvénymódosítások várhatók e kötvényesek érdekében. Az OBA és a BEVA által nyújtott kártalanítás azonban – jellegénél fogva – nem minden ügyfél igényét fedezi, illetőleg az ügyfelek igényére csak részben – meghatározott értékhatárig – nyújt fedezetet.

Éppen ezért a híradások szerint egyes ügyvédek már felvetették az említett cégek vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítésiigény-érvényesítés lehetőségét is. A vezető tisztségviselők által e tevékenységük során okozott kárért főszabályként ugyan a társaság felel, de lehetnek olyan esetek, amikor az úgynevezett felelősség-áttörés elve érvényesül, azaz, amikor a vezető tisztségviselő e tevékenységének ellátása keretében okozott károkért közvetlenül, személyében is felel a károsulttal szemben. Ezen kívül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:541. paragrafusa, azaz a vezető tisztségviselők deliktuális felelősségének értelmezése körül kialakult polémia következtében az sem zárható ki, hogy a jövőben a bíróságok a vezető tisztségviselők társasággal egyetemleges felelősségét állapítják meg a vezető tisztségviselői tevékenység ellátása során okozott – nem deliktuális – károkért is.

A vezető tisztségviselőkkel szembeni közvetlen fellépés ugyanakkor önmagában nem oldja meg a károsultak problémáit, hiszen az érintett vezető tisztségviselők elérhető és fellelhető magánvagyona – ha egyáltalán lesz ilyen – feltehetően csak a kártérítési igények elenyésző részére fog fedezetet nyújtani.

A fenti lehetőségek mellett ugyanakkor eddig egyáltalán nem kapott figyelmet egy másik lehetséges megtérülési forrás, amely kiegészítheti a felszámolási vagyon felosztása nyomán a károsultak igényének kielégítésére fordítható vagyont, illetve az OBA és a BEVA által a károsultaknak nyújtott kártalanítást. Ez a lehetséges forrás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítások (directors & officers liability insurance, röviden D&O) a biztosított vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényekre nyújtanak fedezetet, bizonyos megszorításokkal. Az egyik ilyen fontos megszorítás, hogy a károsultak közvetlenül nem érvényesíthetnek igényt a felelősségbiztosítóval szemben, azonban ha a bíróság a vezető tisztségviselő ellen megindított perben megállapítja a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét, vagy a vezető tisztségviselő a biztosító által jóváhagyott egyezségben vállalja a kár megtérítését, a kártérítési összeget a D&O biztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultaknak fizeti ki. Egy másik fontos megszorítás az, hogy a fedezet csak azokra a károkra terjed ki, melyeket a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva okoz. A D&O biztosítások – a konkrét szerződéstől függően – általában csak az ügyvezető, az igazgatótanács, és a felügyelőbizottsági tagok, valamint esetenként a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalók (például vezérigazgató, gazdasági vagy pénzügyi vezérigazgató-helyettes stb.) által e minőségükben okozott károkra terjednek ki.

 

A D&O biztosítások gyakran tartalmaznak úgynevezett társasági fedezetet is, amelynek alapján a biztosító arra a kárra is fedezetet nyújt, amely a társaságot annak folytán éri, hogy a vezető tisztségviselő helyett annak károkozásáért jogszabály alapján helyt kell állnia. Ez azért lehet jelentős, mert a biztosító által a társaságnak fizetett összeg a társaság felszámolása esetén a társasággal szembeni követelések kiegyenlítésére szolgáló vagyon részévé válik.

A D&O biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak a biztosított vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési követelésre és az ahhoz kapcsolódó jogi és egyéb költségekre (például a biztosított vezető tisztségviselővel szembeni perben annak pervesztése esetén a károsult javára megítélt ügyvédi költség, szakértői díj vagy peres illeték), valamint a követelés késedelmi kamataira is. Megtéríthetik továbbá a biztosítottnál a kártérítési követeléssel szembeni védekezéssel felmerülő költségeket is. Ahhoz azonban, hogy egy vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési követelés, az ahhoz kapcsolódó jogi és egyéb költségek, valamint késedelmi kamatok a biztosítási szerződés szerinti kárnak minősüljenek, ahogy említettük, általában az szükséges, hogy jogerős bírósági ítélet kötelezze a biztosítottat azok megfizetésére, vagy a károsulttal kötött egyezségben vállaljon erre kötelezettséget.

Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a D&O biztosításokban a biztosítási fedezet jellemzően nem terjed ki a bűncselekménnyel okozott károkra, vagy az ilyen fedezet csak külön díj ellenében vásárolható meg. Ugyancsak jellemzően kizárt a fedezeti körből a vezető tisztségviselő szakmai tevékenysége – tehát nem az ügyvezetés ellátása – keretében okozott kár.

Ezért az, hogy a brókerbotrányok károsultjainak igényére egy D&O biztosítás közvetlenül vagy közvetve (a társasági fedezet útján) fedezetet nyújthat-e, nagyban függ az adott D&O szerződés kikötéseitől, és attól, hogy a kár a vezető tisztségviselő mely magatartásából ered.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.