A vezetőkre más szabályok vonatkoznak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.


A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók.

Ki minősül vezető állású munkavállalónak?

A Munka Törvénykönyve jelenleg hatályos rendelkezései szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint annak közvetlen irányítása alatt álló, a helyettesítésére feljogosított munkavállaló. A szabályozás lehetővé teszi, hogy bármely munkavállalót munkaszerződésében vezető állásúnak minősítsenek, ehhez azonban az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

  • kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört kell betöltenie
  • alapbére el kell, hogy érje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (2013-ban bruttó 686 000 forint).

Milyen összeférhetetlenségi szabályok kapcsolódnak a vezető állású munkavállalókhoz?

A vezető állású munkavállalókra speciális összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók:

  • további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek,
  • nem szerezhetnek részesedést a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
  • nem köthetnek a saját nevükben, vagy javukra a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet,
  • kötelesek bejelenteni, ha hozzátartozójuk tagja, vagy vezetője a munkáltatóéval azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató, vagy azzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Milyen eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?

A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók. A vezető állású munkavállalók

  • munkarendje kötetlen
  • gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felelnek,
  • amennyiben jogellenesen szüntetik meg a munkaviszonyukat, úgy 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezhetők,
  • esetében nem alkalmazhatóak a felmondási korlátozások,
  • nem jogosultak a gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságon lévőket egyébként megillető felmondási védelemre,
  • határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása esetén a munkáltatót nem terheli indoklási kötelezettség.

Fontos szabály továbbá, hogy a vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.
A vezető állásúakra alkalmazandó fenti összeférhetetlenségi és egyéb munkajogi szabályok azonban csupán névlegesek, mivel azoktól a felek eltérhetnek, akár a vezető hátrányára is.

A vezető állásúak munkaszerződése a fentieken túl eltérhet az Mt. teljes második részében foglaltaktól (szintén akár a vezetők hátrányára is), így akár az is lehetséges, hogy a felek például úgy egyezzenek meg, hogy a vezető állású munkavállalónak kevesebb szabadságot, vagy hosszabb felmondási időt írnak elő az Mt-ben található, egyébként kötelező rendelkezésekhez képest. A vezetőre azonban semmiképpen nem terjedhet ki a kollektív szerződés hatálya: ez az egyetlen eltérést meg nem engedő rendelkezés a vezető állású munkavállalók tekintetében.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy eltérő megállapodás hiányában a fenti összeférhetetlenségi szabályok és speciális munkajogi rendelkezések alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra, amelyektől azonban a felek közös megállapodás alapján szinte teljes mértékben eltérhetnek.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.