Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Csődtörvény meghatározza azokat az előírásokat, melyeket a felszámolási eljárásban a vitatás és a fizetés felszólítás formai és tartalmi követelményeit tekintve figyelembe kell venni. E cikkben a 2012. március 1-je után közzétett bírói döntéseket, iránymutatásait ismertetjük.
A hitelezői felszólítás megküldésére a szerződésben foglalt teljesítési határidő lejártát követő 20 nap elteltével kerülhet sor, ennek hiányában a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A húsz napon belül kiállított fizetési felszólítás a törvényi feltételeknek nem felel meg, így nem csupán a postára adás dátumának, hanem a fizetési felszólítás keltezésének is van jogi relevanciája (BDT 2012. 2792.).
A felhívásnak írásban kell történnie, és a Csődtörvény (Cstv.) 27. paragrafusának (2c) bekezdése alapján tartalmaznia kell a tartozás pontos meghatározását, annak jogcímét, esedékességét és összegét is (BDT 2014. 3115.); a fizetésképtelenség megállapítása csak olyan tartozás alapján történhet meg, amelyre a hitelező fizetési felszólítása kiterjed.
A fizetési felszólításban a teljesítésre határidőt kell tűzni, és a hitelező köteles figyelmeztetni az adóst arra, hogy a tartozás kiegyenlítésének az elmaradása a felszámolás kezdeményezését vonhatja maga után. A hitelező által tűzött teljesítési határidő eredménytelen eltelte alapozza meg a felszámolási kérelem benyújtását; ekkor a követelés vitatása már nem képezheti gátját az eljárás megindításának és lefolytatásának. Ha a fizetési felszólítás csak azt tartalmazza, hogy az adós a levél kézhezvétele után „haladéktalanul” tegyen eleget a fizetési kötelezettségének, akkor – a teljesítési határidő megjelölésének hiánya miatt – a megküldött okirat nem minősül szabályszerű fizetési felszólításnak és nem szolgálhat a felszámolási eljárás megindításának alapjául. A teljesítés végső határidejének a megjelölése azt a célt szolgálja, hogy az adós kapjon egy konkrét, utolsó figyelmeztetést annak érdekében, hogy a teljesítéssel elkerülhesse a megszüntetésével járó felszámolását. (BDT 2014. 3141.). Az előbbiekben idézett bírósági döntéssel szemben a BDT 2014. 3115. alatt közzétett eseti határozat a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek tartotta azt a fizetési felszólítást, amely „haladéktalan” teljesítési kötelezettségre hívta fel az adóst, hiszen sem a Cstv. 27. paragrafusa (2) bekezdésének a) pontja, sem a 27. paragrafus (2c) bekezdése nem határozza meg közelebbről azt, hogy a fizetési felszólításban milyen időtartamú fizetési határidőt kell megjelölni.
A BDT 2015. 3257. alatt közzétett eseti döntés utal arra, hogy a fizetési felszólítás tartalmi elemeit tekintve meg kell különböztetni és külön kell megjelölni a követelés megfizetésének végső határidejét és a tartozás lejáratának, esedékességének a dátumát, azaz az eredeti teljesítés időpontját. A teljesítésére szabott végső határidő pontos megjelölése csupán azt a törvényi követelményt elégíti ki, hogy a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell azt a végső határidőt is, melynek eredménytelen eltelte után a hitelező a felszámolási eljárást meg akarja indítani. A tartozás esedékességének megjelölése ezzel szemben a tartozás eredeti lejártának a feltüntetését jelenti, melyre a felszólításnak kifejezetten utalnia kell a Cstv. 27. paragrafusának (2c) bekezdése alapján. Hiányos a fizetési felszólítás abban az esetben, ha annak a törvény által megkövetelt tartalma, például a követelés esedékessége csak a mellékletekből, a csatolt szerződésekből és számlákból ismerhető meg.
A fizetési felszólításban meg kell jelölni a követelés jogcímét is. A követelés jogalapjának vagy jogcímének meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a felszámolási eljárás megindításának alapjául szolgáló tartozás a kötelezett számára minden más követeléstől megkülönböztethető legyen. E körben elegendő, ha a hitelező a fizetési felszólításban a felek között létrejött szerződést megnevezi (például szállítási szerződés), vagy arra hivatkozik (BDT 2014. 3219.).
A fizetési felszólításban meg kell jelölni a követelés jogcímét is.
Követeléskezelés. A fizetési felszólításban meg kell jelölni a követelés jogcímét is
Nem egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a fizetési felszólításban hogyan kell az adóst a nem-teljesítés esetén beálló jogi következményekre figyelmeztetni. A BDT 2012. 2792. alatt hivatkozott döntés szerint felszámolási kérelem alapjaként csak olyan fizetési felszólítás szolgálhat, amely nem bármely jogi úton történő igényérvényesítésre, hanem kifejezetten a felszámolás kezdeményezésére figyelmeztet. A polgári peres eljárás megindításával való fenyegetés és a felszámolási eljárás megindítására való figyelmeztetés – ez utóbbi joghátrány fokozottabb jelentőségére és sajátos jogkövetkezményeire figyelemmel – nem azonosíthatóak. Ebből fakadóan nem elegendő az adós arra való figyelmeztetése, miszerint a hitelező bármely jogi úton vagy peres eljárás révén akarja vele szemben a követelést érvényesíteni. Az előbbiekben idézett bírósági döntéssel szemben azonban a BDT 2014. 3115. alatt közzétett határozat azt állapítja meg, hogy a hitelezői felszólításban megjelölt „igényét bírósági úton érvényesíti” figyelmeztetés alkalmas arra, hogy a felszólítás a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek megfeleljen, hiszen az a Cstv. 27. paragrafusa (2) bekezdésének a) pontja szerinti igényérvényesítést is magában foglalja. A Cstv. 27. paragrafusának (2c) bekezdése vagylagosan tartalmazza az igényérvényesítés módját, ezért ha a fizetési felszólítás csak azt tartalmazza, hogy a hitelező „egyéb jogi úton akarja érvényesíteni a követelését”, nem zárja ki a felszámolási eljárás iránti kérelem előterjesztését.
Ha a törvényszék azért utasítja el a felszámolási kérelmet, mert a hitelező által eszközölt fizetési felszólítás hiányos, a hitelező joghatályosan nem pótolhatja ezt a hiányt újabb felszólítás elküldésével. Az utóbb megküldött fizetési felszólítás ugyanis nem teszi az első fokú határozatot jogszabálysértővé, ezért nincs lehetőség annak megváltoztatására ebből az okból (BDT 2013. 2959.).
Bizonyítási és kézbesítési kérdések
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A vitatás és a fizetési felszólítás kézbesítésére a Cstv. 27. paragrafusának (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést: ha az iratokat postán küldték, akkor azokat a tértivevénnyel feladott postai küldemény átvétele esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, más könyvelt (ajánlott) küldemény esetében pedig – ellenkező bizonyításig – a feladástól számított ötödik munkanapon kell a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinteni.
A BDT 2012. 2792. alatt közzétett eseti döntés szerint az adósnak kell bizonyítania azt, hogy a vitatást már a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően szabályosan feladta vagy átadta a hitelező részére. Ha az adós a levelet közönséges postai küldeményként adja fel, akkor sem a küldemény feladását, sem annak címzetthez történő megérkezését nem tudja igazolni.
Az adós a vitató levelet nem csak postai úton, hanem egyéb módon, például személyes átadással is eljuttathatja a hitelező részére. A vitatás e-mailben is megtehető, ha tartalma megfelel a törvényi követelményeknek, és átvételét az adós megfelelően és hitelt érdemlően tudja bizonyítani (BDT 2014. 3115.). Személyes átvétel esetén nem lehet a vitatást tartalmazó irat közlésére a Postatörvény és a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól szóló 335/2012. (XII. 4.) számú kormányrendelet előírásait alkalmazni. Az írásbeli vitatás személyesen történő átadása esetén akkor állapítható meg kétségtelenül a hivatalos irat közlése, ha az iratot a hitelező gazdálkodó szervezet aláírásra jogosult vezetője a cégjegyzés módjának megfelelően aláírta/átvette. Ugyanakkor a BDT 2014. 3142. szerint szabályszerűnek kell tekinteni az adós jognyilatkozatának kézbesítését személyes átadás esetén akkor is, ha az okirati feljegyzés alapján megállapítható, hogy azt az adós képviselője a hitelező olyan alkalmazottjának (például titkárnő, asszisztens) kezeihez teljesítette, aki beosztásánál fogva az átvett dokumentumot köteles az intézkedésre jogosult vezető elé terjeszteni.
Összefoglaló táblázat a vitatásról és a fizetési felszólításról
| Vitatás – Adós | Fizetési felszólítás – Hitelező | |
|---|---|---|
| Ideje | Fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően |
(Elsőként fizetési felhívás küldése, majd) Teljesítési határidő lejártát követő 20 nap elteltével kell kiállítani és megküldeni |
| Forma és kézbesítés |
Írásban (email) Cstv. 27. § (3) bek.; személyes átvétel vagy elektronikus út bizonyítható módon |
Írásban (email) Cstv. 27. § (3) bek.; személyes átvétel vagy elektronikus út bizonyítható módon |
| Tartalma |
Érdemi és indokolt vitatás (pl. követelés fennállása, jogcíme, összege, esedékessége, hitelező nem vagy hibás teljesítése, beszámítás, részletfizetés stb.) |
Követelés meghatározása Jogcím megjelölése Esedékesség (eredeti teljesítési határidő) Összeg Végső teljesítési határidő (célszerű pontosan meghatározni) Figyelmeztetés a felszámolási eljárás kezdeményezésére |
| Bizonyítás | ADÓS: a vitatást már a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően szabályosan feladta vagy átadta a hitelező részére + a vitatásban foglaltakat köteles alátámasztani. |
HITELEZŐ: az adóssal szembeni követelése szerződéses jogviszonyon alapul, beleértve a tartozás fennállását, esedékességét és összegét is. Az adóst tartozásának teljesítésére írásban felszólította és az adós a fizetési felszólítást kézhez vette. |
A hitelezőt terheli annak bizonyítása, hogy az adóssal szembeni követelése szerződéses jogviszonyon alapul, beleértve a tartozás fennállását, esedékességét és összegét is. A hitelező köteles bizonyítani azt, hogy az adóst tartozásának teljesítésére írásban felszólította és az adós a fizetési felszólítást kézhez vette (BDT 2014. 3142.). A felszólító levél kézbesítésére a Cstv. 27. paragrafusának (3) bekezdése irányadó, megküldésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Ha a tértivevényes levélben küldött fizetési felszólítás a hitelezőhöz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, úgy kell tekinteni, mintha az értesítés nem történt volna meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. „Nem kereste” jelzés esetén a Cstv. 27. paragrafusának (3) bekezdésében foglalt vélelem alapján a hitelező a fizetési felszólítást ajánlott levélként még feladhatja, és ellenkező bizonyításig a küldemény a feladástól számított ötödik munkanapon kézbesítettnek minősül. A kérelem érdemi elbírálásához tartozik már, hogy a felszólítás az adóshoz megérkezett-e vagy sem.
További felhasznált irodalom, források:
Csőke Andrea – Fodorné Lettner Erzsébet – Juhász Csaba „A csődtörvény magyarázata” (CompLex Kiadó, Bp., 2009.)
Csőke Andrea „A Csődtörvény újabb módosításairól I.” (Céghírnök; 2007/8.; 9. p.)
Csőke Andrea „A Csődtörvény újabb módosításairól II.” (Céghírnök; 2007/9.; 11-13. pp.)
Juhász László „A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve” (I. kötet; Novotni Kiadó; Miskolc; 2014.)
