Állam az államban


Napjainkban kevés szó esik az olasz maffiáról. Pedig január óta folyó mamut eljárás arról tanúskodik, hogy az olasz szervezett bűnözés virul és világszerte aktív.


Múló érdeklődés

A ’80-as, ’90-es években az olasz maffia sokkal inkább a magyar figyelem középpontjában állt, mint napjainkban. Akkoriban jelentek meg Mario Puzo kötetei és futott a mozikban azok filmfeldolgozása, a ’Keresztapa’ trilógia. Az ország izgatottan várta a ’Polip’ című tévésorozat következő epizódját. A sajtó pedig rendszeresen hírt adott a véres szicíliai merényletekről politikusokat és az igazságszolgáltatás prominenseit ellen.

Napjainkban más a helyzet. A magyar sajtó be se számolt a január óta Lamezia Terme bírósági bunkerében folyó nagy horderejű büntetőeljárásról. A 70 ezres városban, Itália legszegényebb tartományában, a csizma orrát elfoglaló Calabriában a ’’Ndrangheta’ feltételezett tagjai ellen folyik eljárás.

Nem csak a vádlottak száma és két évre tervezett időtartama miatt ez az utóbbi évtized legnagyobb dimenziójú maffia-eljárása. A szervezett bűnözéssel foglalkozó szakértők egyetértenek, hogy az állam, illetve az igazságszolgáltatás a ’80-as, ’90-es évek fordulójának ’Cosa Nostra-eljárása’ után ismét világossá akarja tenni, hogy elegendő ereje és elszántsága van a maffia leküzdéséhez. Egyben ez az első nagy dimenziójú eljárás a calabriai központú, de ma már világszerte operáló maffia, a ’’Ndrangheta’ ellen.

A maffia létezik!

Az ’olasz maffia’ kifejezés, amelyet a cikk elején magam is használtam, pongyola. Négy, egymástól független szervezett bűnözői csoportról van szó, ezért helyesen az ’olasz maffiák’ kell használni.

Cosa Nostra

A legismertebb közülük a szicíliai ’Cosa Nostra’ (Mi Ügyünk). Ezért a világ legismertebb maffiájának nevét sokszor a teljes olasz szervezett bűnözéssel azonosítják. Már a XX. század elején, a nagy olasz kivándorlási hullám után nemzetközi hírűvé vált, amikor az itáliai maffiózónak is sikerült megtelepednie Amerikában, ahol szicíliai mintára szervezett bűnözői csoportokat hoztak létre. Ezek a ’20-as évek szesztilalma alatt úgy megerősödtek, hogy évtizedekig meghatározták az amerikai alvilágot. A korszak két legemblematikusabb figurájának neve máig közismert: Lucky Luciano és Al Capone.

A szicíliai kapcsolat később az amerikai politika egyik legsötétebb és legkontraproduktívabb döntésében is visszaköszönt. Amikor a Szövetségesek 1943-ban Szicíliában partra szálltak, a szigeten gyakorlatilag nem volt államhatalom. A káoszt megelőzendő, az USA kormánya a szicíliai hátterű amerikai maffiát hívta segítségül. Polgármesteri székeket és más fontos tisztségeket juttattak közismert, Amerikában élő, szicíliai származású maffiózóknak. Pozícióba kerülve valóban segítettek a Szövetségeseknek a közhatalom megszervezésében, de egyúttal megalapozták a fasiszta diktatúra alatt meggyengült maffia hatalmának újjáépítését.

A ’Cosa Nostra’ hierarchikus szervezet: Szicília területét egymás között felosztó maffiacsaládok vezetői (capo) alkotják az irányító testületét, amelynek elnöke a ’Cosa Nostra’ feje (capo dei capi), akit Puzo regényei nyomán ’keresztapa’ néven ismer a világ.

Az Egyesült Államokban, ahol a leghíresebb maffiózók, mint Al Capone és Lucky Luciano a ’30-as években ténykedtek, a ’60-as évek, minden idők legvéresebb amerikai maffiaháborúja óta használják a bűnüldöző szervek és a politikusok a ’maffia’ kifejezést. Az olasz állam hivatalosan a ’80-as évek végéig tagadta, legendának tartotta a maffia létezését. Ez csak a ’80-as évek végén változott, amikor az évtized elején a palermói és a corleonei család között kezdődött permanens harc a szervezet vezetésért odáig fajult, hogy a Palermo utcáin naponta repültek levegőbe autók és lőttek le embereket. Az áldozatok eleinte a rivalizáló maffiacsaládok tagjai voltak, később azonban az ő szolgálatukban álló politikusok, bírók, ügyészek, rendőrük közül kerültek ki. Az állam nem tagadhatta tovább a maffia létét. Lépnie kellett. Sok évtizedes közöny után a szicíliaiak is felocsúdtak. Egyre többen mertek nyíltan állást foglaltak a ’Cosa Nostra’ ellen és megtagadták a ’pizzo’, a védelmi pénz fizetését.

Camorra

A Nápolyt övező dél-olasz tartományban, Campaniában is évszázados múltra tekint vissza a maffia. A ’Camorra’ mégis csak az új évezred első éveinek szemétbotránya és Roberto Saviano könyvei hatására vált nemzetközileg ismertté.

Míg a ’Cosa Nostra’ vertikálisan, addig a ’Camorra’ horizontálisan szerveződik. Egymás mellett működő klánok viszonylag laza szövetsége alkotja a nápolyi maffiát. Nincs egyszemélyes vezetője, akinek a halála vagy letartóztatása megrengetné a szervezetet, ahogy a ’90-es évek elején a ’Nosa Costra’ esetében történt. A ’Camorra’ gyorsan tud alkalmazkodik a változásokhoz. Így sikerült tevékenységének hangsúlyát a szigorúbb hatósági fellépés és az erősebb társadalmi ellenállás miatt kockázatosabbá vált klasszikus maffiaüzletekből, mint a drog, a prostitúció és a védelmi pénz szedés, viszonylag hamar olyan új üzletágába áthelyezni, mint az építőipar, a szemétfeldolgozás, az idegenforgalom és az élelmiszeripar. Gazdasági sikerében nagy szerepet játszik, hogy kihasználja a helyi politikusokhoz és közigazgatáshoz fűződő kiváló kapcsolatait. A ’Camorra’ tagjainak nem kell amiatt aggódniuk, hogy éttermük megkapja-e a működési engedélyt, szemétszállító cégük elnyeri-e az önkormányzati megbízásokat, vagy előzetes füles nélkül száll ki a hatóság, ellenőrizni, nem történik-e illegális foglalkoztatás az építkezésen, ahol egy ’camorrista’ (Camorra tag) cége a kivitelező. Ezért vált a ’Camorra’ a ’90-es évek elejétől közel két évtizedre a legsikeresebb olasz szervezett bűnözői csoporttá. Jövedelme java részét immár három évtizede nem a nápolyi sikátorokban szerzi drog eladásával vagy a ’pizzo’ beszedésével, hanem gazdasági szereplőként Észak-Olaszország és Nyugat-Európa nagyvárosaiban.

’Ndrangheta

Az olasz csizma orrában elterülő tartomány, Calabria maffiája, a ’Ndrangheta’ vérségi alapon szerveződő bűnözői csoport. Sokáig veszélytelenebbnek tűnt, mint a ’Cosa Nostra’ vagy a ’Camorra’, mert kizárólag az Aspromonte hegység dominálta, félreeső tartományban tevékenykedett. Igaz, ott meghatározza a gazdasági, politikai és társadalmi életet is. Amíg a ’Ndrangheta’ regionális szervezet volt, az olasz állam kevés energiát fordított a leküzdésére.

A ’Ndrangheta’ esetében fokozottan igaz, hogy létrejöttében és megerősödésben döntő tényező volt a rossz infrastruktúra, ami Róma számára megnehezítette Calabria ellenőrzését. A tartomány hegyvidéki településein az olasz államhatalom a XX. század második feléig kvázi nem képviseltette magát. Nem csoda, hogy bűnözői klánok vállalták magukra az állam szerepét. Beszédes az olasz csizmán végigfutó Torino-Milánó-Róma-Nápoly-Reggio-Messina autópálya, ’Autostrada del Sole’ (A Napsütés sztrádája) története: Nápolyig már a ’60-as évek elejére megépült, onnan viszont Calabria fővárosáig, Reggioig a sokmilliárdos római kifizetések ellenére a mai napig nem készült el. Calabriában egyszerűen ellopták a pénzt.

A tartomány elzártsága és a ’Ndrangheta’ veszélyességének alábecsülése oda vezetett, hogy mára a calabriai maffia a leggazdagabb és a világgazdaságba leginkább beágyazott olasz szervezett bűnözői csoport! Éves árbevételét 55 milliárd euróra becsülik, ami 16.500 milliárd forintnak, a magyar GDP 45 százalékának felelne meg! Legfontosabb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem, de a tevékenységi köre, mint a ’Camorra’ esetében, az építőiparra, a szemétfeldolgozásra, az idegenforgalomra és az élelmiszeriparra is kiterjed.

Az, hogy a ’Ndrangheta’ már nem csak Calabriában tevékenykedik, legkésőbb a 2007-es, a németországi Duisburgban lezajlott, 7 halottal járó, ’Ndrangheta’ klánok közötti leszámoláson óta nyilvánvaló. Ezt megelőzően egyetlen olasz szervezett bűnözői csoport sem hajtott végre ilyen látványos akciót külföldön. A maffiával foglalkozó szakemberek számára már a leszámolás előtt ismert volt, hogy az olasz szervezett bűnözői csoportok előszeretettel mossák a pénzt németországi üzletekben. Állítólag a dél-német olasz vendéglő és a kelet-német szállodák és éttermek jó része a ’Ndrangheta’ vagy a ’Camorra’ érdekeltségéhez tartozik. Ezt azzal magyarázzák, hogy az üzleti kockázatokat szívesen vállaló klánok a fal leomlása után még a nyugat-németeknél is hamarabb mertek invesztálni. Emellett a német ipar a maffia szemétbiznisznek legjobb ügyfelei közé tartozik. Roberto Saviano, aki ’Gomorra – Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába’ című nemzetközi bestsellerével megismertette a világgal a nápolyi maffiát, gyakran jár felolvasókörútra Németországba.  Saviano és más a maffiával foglalkozó írók, újságírók rendszeresen megpróbálják felnyitni a német közvélemény szemét. Mindeddig kevés sikerrel. A januárban indult calabriai eljárás vezető ügyésze, Nicola Gratteri is beszélt a ’Ndrangheta’ németországi jelenlétéről: „Számos bázisuk van Németországban. A ’Ndrangheta’ tagjai a déli és keleti tartományokban a szolgáltató szektor, azon belül is a vendéglátás és az idegenforgalom meghatározó szereplői.”

Sacra Corona Unitá

Az olasz csizma sarka elterülő Puglia tartományban működik a legkisebb és a legkevésbé ismert maffia. A ’Sacra Corona Unitá’ felépítése vertikális, tehát hasonlít a ’Camorra’ szervezetére, de különbség, hogy tevékenységét ezideáig kevésbé terjesztette ki a legális gazdaságra. Elsősorban a ’klasszikus’ ügyletekkel, embercsempészettel, prostitúcióval, drog- és fegyver-kereskedelemmel foglalkozik. Illegális tevékenységei során a Puglia és Albánia közötti mindössze 70 kilométeres tengeri távolságból profitál.

Történelmi jelentőségű eljárás a ’Ndrangheta’ ellen

Beszédes számok

A calabriai Lamezia Terme bíróságán egy igazi ’mamut eljárás’ zajlik január óta: 355 vádlott, közülük 300 előzetes letartóztatásban, akiket 438 bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, 600 védőügyvéd, 30 magánvádló és a sajtó közel 200 képviselője a világ minden tájáról. Az ügyészség abban bízik, hogy a 900, eddig beidézett tanú közül sokan meg fogják törni a maffia erkölcsi kódexének egyik tartópillérét, a ’hallgatás törvényét’ (omertà). 90, a gyorsított eljárás mellett döntő vádlott már megtette ezt. Esetükben a bíróság tárgyalás nélkül fog ítéletet hozni, illetve büntetést kiszabni a gyorsított eljárás előfeltételét jelentő beismerő vallomásuk enyhítő körülményként történő figyelembevételével.

A tárgyalásra kialakított 3.300 négyzetméteres csarnokban korábban egy call center működött. A bíróság a büntetőeljárás lefolytatása érdekében bérelte ki, szerelte fel modern technikával és erődítette meg, akár egy büntetés-végrehajtási intézetet. A létesítményt 2020 végén Alfonso Bonafede igazságügyminiszter együtt járta be a sajtó képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy kialakítása lehetővé teszi, hogy az eljárás több száz résztvevője a szigorú járványügyi intézkedések ellenére is személyesen jelenhessen meg a bíróság előtt. A 355 vádlottból 325-nek személyesen kell részt vennie a tárgyaláson. „Itália legbiztonságosabb és legmodernebb tárgyalóterme” – mondta a vádat képviselő, már idézett vezető ügyész, Gratteri. A távolságtartási szabályok betartása mellett is egyszerre 1.000 ember lehet jelen a tárgyalóteremben. Továbbá adott a technikai lehetőség ahhoz, hogy a tanúk képpel és hanggal a világ 150 különböző pontjáról kapcsolódjanak be személyesen a tárgyalásba egy zárt láncú csatornán keresztül.

A biztonsági intézkedések a gyakorlatban is megerősítették az eljárás jelentőségét azok számára, akik személyesen is részt vettek az első tárgyalási napon: Lamezia Terme autópálya-lehajtójától a tárgyalás helyszínéig az út mentén rendőrautók álltak egymástól 100 méternyire, betonakadályokat helyeztek az épület elé, páncélozott ajtajú, zsilipes beléptető helységet alakítottak ki, a város felett helikopterek köröztek.

Egy ügyész, aki a ’Ndrangheta’ elleni harcra tette fel az életét

Az XXL-dimenziójú tárgyalóteremben akarja a vezető ügyész, Nicola Gratteri megvilágítani a ’’Ndrangheta’ beágyazottságát a calabriai politikai és gazdasági elitbe, szoros kapcsolatát Itália vezetőivel és súlyát a világ nyolcadik legnagyobb nemzeti össztermékét előállító Itália gazdaságában, sőt bizonyítaná a szervezet bűnözői csoport összefonódását a szabadkőművesekkel is! A tárgyalás dimenziójának előjele volt, hogy 2019 végén, az eljárás nyitányaként 2.500 rendőr átfogó, nemzetközi akcióban 300 gyanúsítottat vett őrizetbe Olaszország mellett Németországban, Svájcban és Bulgáriában, köztük számos politikust, gazdasági prominenst és az igazságszolgáltatás tagjait. Ilyen dimenziójú letartóztatásra nem volt példa a ’80-as évek óta.

A vádpontok számos bűncselekményt tartalmaznak: bűnszervezet létrehozása, emberölés, a testi sértés különböző alakzatai, zsarolás, uzsora, pénzmosás, vesztegetés. Ennek megfelelően a vádemelést több éves nyomozás előzte meg.

Mindennek ismeretében nem meglepő, hogy a 64 éves Gratteri életveszélyes fenyegetés sokaságát kapta és fokozott rendőri védelem alatt áll. Maga a védelem nem új a számára. Változó intenzitással, de ’89 óta folyamatosan hatósági védelem alatt áll. Ekkor kezdett rendszeresen ügyészként tevékenykedni ’’Ndrangheta’ tagok ellen folyó büntetőeljárásokban.

A történelmi dimenzió nem üres frázis

A vádemelést megelőző nyomozás a Mancuso családra, a legbefolyásosabb ’’Ndrangheta’ klánra koncentrálódott. Hogy az Aspromonte vonulatai között fekvő, festői szépségű, 30 ezres városban, Vibo Valentiában honos klán felismerte az eljárás súlyát, mutatja, hogy példa nélküli módon nőket is meggyilkoltak, akiket a hatósággal való együttműködéssel vádoltak.

A ’’Ndrangheta’ családok, illetve klánok laza hálózatából épül fel. Nincs stabil struktúrája, hierarchikus szervezete. Ezért eddig mindig csak egyes tagok, legfeljebb klánok ellen folyt nyomozás, illetve büntetőeljárás, de sosem az egész szervezet ellen. A mostani ’Rinascita Scott’ (Scott újjászületése) néven is emlegetett eljárás lesz az első, amely a ’’Ndrangheta’, mint egységes szervezett bűnözői csoport ellen folyik. A nyomozóknak sikerült a klánok elmúlt 10 éves tevékenységének jó részét rekonstruálni. Így a vád tárgyát képező bűncselekmények is ekkora időintervallumot ölelnek fel.

A tárgyalás megnyitásának napján a tárgyalóteremben tartózkodott az olasz parlament állandó Antimaffia Bizottságának elnöke, Nicola Morra is. „A maffia napjainkban nem hívja fel magára véres merényletekkel a figyelmet. Mégis aktívabb, mint valaha. Bekapcsolódik a gazdaságba, megfertőzi és romba dönti azt. Ezt a calabriaiak a saját bőrükön érzik. A tárgyalás jó lehetőség lesz arra, hogy a ’Ndrangheta’ jelentősége valamennyi olaszban és a világ közvéleményében is tudatosodjon. Utóbbi különösen azért fontos, mert a vádiratból tudhatjuk, hogy a calabriai maffia mára nemzetközi bűnszervezetté vált”- mondta Morra az első tárgyalási nap végén.

Luigi Mancuso a calabriai Keresztapa?!

A nyomozók azt feltételezik, hogy az elmúlt évtizedben a Mancuso család koordinálja a calabriai ’’Ndrangheta’ klánok tevékenységét. A családfő, Luigi egyfajta ’capo dei capi’, közismertebb néven ’Keresztapa’ Calabriában. A vád szerint az ő kezében futnak össze a ’’Ndrangheta’ politikai, gazdasági és közigazgatási kapcsolatai. Ő az, akit szoros szálak fűznek a szintén a vádlottak padján ülő Giancarlo Pittellihez, a ’Forza Italia’ (Hajrá Itália), Silvio Berlusconi pártja egykori szenátorához.

A Luigi Mancuson keresztül sikerült a nyomozóknak az eljárásba vonniuk az összes Vibo Valentia-i klánt és számos további maffiózócsaládot Calabria más részeiről. Így sikerült fényt deríteni sok erőszakos bűncselekményre, amelyekben gyanúsított híján évekkel ezelőtt felfüggesztették a nyomozást. A nyomozók nem csak klasszikus bűncselekményeket tártak fel, mint a drog-kereskedelem. Fel tudták térképezni a kánok tevékenységét a legális gazdaságban is, ami vesztegetések és pénzmosás formájában visszaköszön a vádak tárgyát képező bűncselekményekben is.

Itália és a maffia

Mindig jelen volt, sokáig mégis kevés figyelmet kapott

Az olasz közélet 1876 óta foglalkozik a szervezett bűnözéssel. Ekkor nevezte a frissen egyesült Olaszország parlamentjének egy vizsgálati jelentése ténynek a maffia létezését. 1962 óta állandó parlamenti bizottság foglalkozik a szervezett bűnözői csoportokkal, sőt a római és a paviai egyetemen a maffiára specializálódott tanszék is van.

Az olasz szervezett bűnözés hosszú történetét mégsem övezték spektakuláris büntetőeljárások. Az olasz igazságszolgáltatás ignorálta a maffia létezését. Ezen az 1986/87-es úgynevezett ’Maxiprocesso’ (legnagyobb eljárás) változtatott, amelyben a ’Cosa Nostra’ szinte teljes vezetése, 474 férfi ült a vádlottak padján Palermoban. Közülük 344-et összesen 2.665 év szabadságvesztésre ítélt a bíróság. Több, mint 100 évvel a maffia létezésének kimondása után az első igazi csapás a szervezett alvilág ellen, amelyért a legendás Giovanni Falcone (1939-1992) és Paolo Borsellino (1940-1992) nyomozási bíró az életével fizetett.

„Ez az eljárás a ’Cosa Nostra’ néven illetett maffia ellen zajlik” – kezdte a 8.607 (!) oldalas vádirat ismertetését a bíróság előtt Falcona. Az eljárása történelmi jelentőségét tovább növelte, hogy ítéletében egy olasz bíróság első ízben mondta ki, hogy a ’maffia létezik’.

A maffia elleni háború mártírjai

Nincs olyan olasz, aki ne emlékezne a szörnyű merénylet képeire, amelyben a maffia a ’legnagyobb eljárást’ megbosszulandó, 1992. május 23-án 500 kiló (!) robbanóanyaggal a levegőbe repítette az autót, amelyben Falcone feleségével, sofőrjével és két testőrével tartott Palermo belvárosából a repülőtérre.

Az első alkalom volt az olasz szervezett bűnözés modernkori történetében, hogy egy maffia nyíltan hadat üzent az államnak. Felmondta a helyi és országos politikusokkal folytatott hallgatólagosan együttműködött, amiért a rendőri szervek egyre gyakrabban kezdtek nyomozni maffiózók ellen. Falcone és Borsellino, az államhatalom két reprezentánsának meggyilkolásával a maffia nyílt harcot indított az olasz állam ellen. Ezt a politika a lakossági addig sosem látott felháborodása miatt nem hagyhatta szó nélkül. Lényegesebb intenzívebbé vált a szervezett bűnözés elleni harc. A ’Cosa Nostra’ egyre kevesébe engedhette meg magának a nyílt erőszakot. A mamut eljárásban elítélt Toto Riinától (1930-2017) a szicíliai maffia vezetését átvevő Bernardo Provenzano (1933-2016), aki 1995-től a 2006-es letartóztatásáig állt a ’Cosa Nostra’ élén, a ’föld alatti működés’ stratégiáját hirdette meg. Véget értek a politikusok, rendőrök és más állami tisztviselő elleni merényletek és ritkává váltak a bűnözők közötti nyílt leszámolások. Ezzel párhuzamosan a maffia a klasszikus bűncselekmények mellett, mint drog- és fegyver-kereskedelem, prostitúció, valamint emberrablás és védelmi pénz szedés, egyre inkább (fél)legális gazdasági tevékenységekre kezdett koncentrálni. A bűncselekményekből származó pénzt elsősorban az építőiparban és a turizmus-vendéglátás területén fektette be.

Mi a maffia?

A ’maffia’ (olaszul mafia) kifejezés eredetével és jelentésével a szicíliai író, Giuseppe Pitrè (1841-1916) foglalkozott először tudományosan. Már a XIX. század végén, a ’La Mafia e l’Omertá’ című kötetében úgy vélte, hogy „a kifejezés tartalmára az idők során annyi réteg rakódott, hogy lehetetlen definiálni”. Pitrè szerint, aki a szicíliai népi hagyományok elismert kutatója volt, a legtalálóbb ’maffiózó mentalitásról’ beszélni: egy életfelfogás, amely alapján a maffiózó a nyilvános és a privát cselekedeteit is egy államtól független szervezet, a maffia szabályaihoz igazítja.

A ’60-as, ’70-es években Európa-szerte, így Magyarországon is népszerű szicíliai író, Leonardo Sciascia (1921-1989) ’60-ban megjelent, ’Mint ​a bagoly nappal’ (Il giorno della civetta) című nemzetközi bestsellerének egyik szereplője azt mondja, hogy „a Cosa Nostra egy rendszer, amely a leginkább polgáriként leírható társadalmi osztály érdekeit képviseli”. Sciascia további meglepő megállapítása, hogy a maffia nem az állam helyét tölti ki a hatalmi vákuumban, hanem az állam része. „A maffia tulajdonképpen nem más, mint a polgárság parazita része, amely vállalkozás és tisztességes munka helyett élősködésből él” – olvasható szintén a ’Mint ​a bagoly nappal’ című regényében. Sciascia más köteteiben is a maffia és a társadalom kapcsolatát állította a középpontba. Bemutatta, mennyire része a szicíliai mindennapoknak a ’Cosa Nostra’. Köteteiben a látszólag átlagos bűnügyek elvezetnek a politika, a gazdaság és az egyház vezetőihez, legalábbis azok számára, akik nem elégszenek meg az egyszerű magyarázatokkal. Regényei mentesek az illúzióktól. Főhőse az igazság kiderítéséért folytatott hosszú és bonyolult kutatás során mindig falakba ütközik, belegabalyodnak az elhallgatások, a korrupció és a politikai intrikák szövevényébe.

„A maffia egy nagy halom sz*r!”

– az utóbbi időben egyre gyakrabban olvasni a maffiának ezt a kevésbé szofisztikált definícióját szicíliai települések házfalaira fújva. Olaszul: „La mafia é merda!” Az immáron szállóigévé vált mondatot  Marco Tullio Giordana 2000-es, ’Száz lépés’ (I cento passi) című filmjében világhírűvé tette. A cím azt a távolságot írja le, amely elválasztja a fiatal Peppino Impastato otthonát Tano Badalamenti maffiafőnök házától egy kis szicíliai településen.

A graffitik felháborodása azonban nem írja le a maffia és az olaszok viszonyát, a szervezett bűnözés társadalmi beágyazottságát és az ellene folytatott harc intenzitását. A maffiózók valóban sok klasszikus bűncselekményt követnek el és így ’sok sz*tért’ felelősek, de a kép ennél árnyaltabb.

Nem csak egy rakás sz*r?

Az elmúlt évtizedekben a maffia fontos gazdasági szereplővé vált. A bűncselekményekből szerzett bevételük egy egy részéből a legális GDP-t növelő és munkahelyeket teremtő gazdasági tevékenységet folytatnak. Befektetéseikkel lehetővé teszik a beruházást sok vállalkozás számára.

E mellett a társadalomba beágyazódott szervezett bűnözői csoportok részben elvégzik az állam által elhanyagolt szociális feladatokat is, szervezik a közösség életét, kialakítja az együttélés szabályait és gondoskodik azok betartatásáról. A maffiózók kapcsolatban vannak az emberekkel és bizonyos keretek között hajlandó a szabályok kialakításánál a többségi vélemény figyelembevételére. „Ha nem lenne a Cosa Nostrának, a Camorrának, a Sacra Corona Unitának és a ’Ndranghetának ez a ’közösségi oldala’, aligha élvezhetné a sikeréhez elengedhetetlen társadalmi támogatást és válhatott volna kvázi állammá az államban” – írja Pino Arlacchi a ’La mafia imprenditrice’ című tanulmánykötetében. A 70 éves szociológus az olasz maffia egyik nemzetközi szaktekintélye, aki több cikluson keresztül vezette az ENSZ Kábítószereket Ellenőrző és Bűnmegelőző Hivatalát (ODCCP). A szakosított szervezet vezetőjeként nagy szerepet játszott az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni, az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló 2000-es Palermói Egyezmény, valamint az ENSZ globális drogstratégiájának kidolgozásában és elfogadásában.

Észak-dél ellentét

A maffia azóta használja ki a központi hatalom gyengeségét, mióta az Olasz Állam létezik. Az Olasz Királyság 1861-es születésével vált nyilvánvalóvá a ’Mezzogirono’, vagyis a dél azóta megoldatlan problémája. Az elmaradott déli régiók másodosztályú tagjai lettek az új államnak. Az egyesülés után nem, hogy csökkentek, de még fokozódtak is a gazdasági és a társadalmi különbségek észak és dél között az által, hogy a ’Mezzogirono’ az észak irányítása alá került. A fiatal Itáliát az észak elit tartotta a kezében, az ő gazdasági, társadalmi és politikai igényeikhez igazodva születtek a döntések, az ő érdekeiket követte a gazdaságpolitika. Az északi polgárságot jobban érdekelték saját problémái a dél gazdasági, infrastrukturális és társadalmi felzárkóztatásánál, ezért hamar átadta a gyeplőt a déli régiókat gazdaságilag, politikailag és társadalmilag addig is domináló földbirtokosoknak.

A hatalmas latifundiumok kevés tulajdonosa szinte jobbágysorban tartotta a nincstelen tömegeket még a XIX. század második felében is. A földesurak attól félve, hogy az ekkor született liberális olasz állam adta jogokat az elnyomott szicíliaiak a hatalmuk megdöntésére fogják használni, és ezért a maffiához fordultak segítségért. Rövidesen a jól felfegyverzett klánok lettek a földesurak és a feudális rendszer őrei.

Maffia a ’Haza atyja’ ellen

A szicíliai maffia a kezdetben, a XIX. század közepén egymással laza kapcsolatban álló fegyveres bandák sokaságát jelentette. Ekkor kezdődött a klánok és a nagybirtokosok együttműködése is. A kiváltó ok Giuseppe Garibaldi (1807-1882) Itáliát egyesítő hadjárata volt. A ’Haza atyja’ (Padre della patria) a földek újraosztását és a közbiztonságról gondoskodó erős államot ígért Szicília népének. Ez közös ellenséggé tette Garibaldit a földesurak és a maffiózók számára. Ugyanis mindkét csoport abból profitált, hogy a XVIII. század óta a francia Bourbon-házhoz tartozó Nápoly-Szicília Kettős Királyság Nápolyban székelő uralkodói keveset törődtek a szigettel. Amíg a parasztok nem lázadtak az uralkodó ellen és a földesurak bevételeikből a koronát is részesítették, tehettek Szicíliával és a szicíliaiakkal, amit akartak, a bandák pedig akadály nélkül bűnözhettek. A klánok tehát saját és a földesurak érdekében fegyverrel próbálták megakadályozni, hogy a ’Haza atyja’ csapataival felszabadítsa és az Olasz Királysághoz csatolja Szicíliát. Így a maffia a földesurak ’ökle’ lett. Még, ha Garibaldit nem is tudták feltartóztatni, a földkérdés rendezését sikeresen akadályozta meg.

Minden megváltozott, de semmi sem változott

Szicília 1861-ben az Olasz Királyság része lett. Innentől a szigetet már nem a Bourbon királyok irányították Nápolyból, hanem a Savoyai-házi uralkodói Torinóból, majd 1871-től Rómából. A szigetet a hatalom új birtokosai is elhanyagolták. Így a földesurak megtarthatták gazdasági és politikai, a maffiózók pedig a fegyveres hatalmukat. Kezükre játszott, hogy a szicíliaiak ellenszenvvel viseltettek az Olasz Állam iránt: a Garibaldi, majd az új olasz király által is megígért földreformot elmaradt és nem javult a közbiztonság, viszont Róma adót szedett és a földeken elengedhetetlen munkaerőt jelentő fiúkat katonai szolgálatra vitte. Ha valaki nem fizetett adót, vagy kibújt a katonai szolgálat alól, a fiatal állam a Rómából vezényelt csendőrökön (carrabinieri) keresztül rögtön erőt mutatott. Így a csendőrök kvázi megszálló hadsereggé váltak a szicíliaiak szemében, akik a maffiózóktól kértek és kaptak védelmet a csendőrökkel szemben.

A szicíliaiak értékei a maffia értékei?

A maffia társadalmi elfogadottságát tovább növelte, hogy tiszteletben tartotta, sőt szervezeti életébe is bevezette a dél-olasz hagyományokat és erkölcsi értékeket. Ezzel szemben az olasz állam leginkább az ekkor kötelezővé tett alsófokú oktatáson keresztül modern elveket propagált, amit a tradícióik, kultúrájuk elleni támadásként éltek meg a sziget lakói.

A szervezett bűnözői csoportok viszont éppen azt várták el a tagjaiktól, amit a szicíliaiak értéknek tekintettek: bátorság, munkabírás, tisztelettudás, erkölcsösség. Mindezeket persze a vezetők szemében a maffia érdekében cselekedve teljesíthették csak a tagok.

’Ndrangheta: hegyi klánokból nemzetközi bűnszervezet

Calabria a nemzetközi kokain-kereskedelem központja

A kezdetektől fogva kevés figyelmet kapó calabriai ’Ndrangheta’ kialakulásában döntő jelentősége volt, hogy az olasz csizma orrát még Szicíliánál is jobban elhanyagolta az északi elit. A szervezett bűnözés nem állam volt az államban, hanem kvázi az egyetlen hatalom. Az Aspromonte hegység által dominált és ezért infrastrukturálisan déli összehasonlításban is alulfejlett régióban nem volt jelen a központi hatalom. A ’Ndrangheta a XX. század ’80-as évekig a hegyláncok között zavartalanul szedhetett szinte mindenkitől védelmi pénzt és rabolhatott el embereket, akik szabadon engedéséért váltságdíjat követelt a hozzátartozóktól.

Ahogy az állam az elmúlt három évtizedben elkezdett Calabriába behatolni, úgy kezdett a ’Ndrangheta’ Itália, Európa, majd világszerte terjeszkedni. Szinte mindenhol a drog-kereskedelemben megkerülhetetlen szereplője lett. A máig a calabriai hegyek közül élő klánvezetők kezében futnak össze a kokain világkereskedelmének szálai, évi több milliárd eurós bevételt hozva Itália legszegényebb és legmagasabb munkanélküliséggel küzdő régiójába.

Tradíció és innováció

A ’Ndrangheta nemzetközi bűnszervezetté válva is megőrizte hagyományos struktúráit. Egyesíti az ősit a modernnel, a tradíciókat az innovációval, a primitív rituálékat a modern szervezetvezetés elveivel. A felvételi rituálé középpontjában továbbra is egy vérszerződés (!) áll, de az új tagoktól már elvárják a vezetők, hogy jól kiismerjék magukat az online világban.

A rituáléihoz hasonlóan obskúrus a ’Ndrangheta’ neve is. Feltételezések szerint a görög ’aner agathos’ kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: ’kifogástalan férfiak’. Ezek az ’urak’ egy-egy földrajzilag körülhatárolható területet irányítanak egy ’ndrine’-t, tehát klánt vagy családot és ennek vezetőjeként egymással szövetségbe tömörülve alkotják a ’Ndrangheta’ bűnszervezetet.

A tagok toborzásában és képzésében mind a négy szervezett bűnözői alakulat esetében központi szerepet játszanak a büntetés-végrehajtási intézetek. A ’Ndrangheta’ tájszólásos zsargonjával élve a börtönökben tanulnak meg a leendő tagok ’az öklükkel, a késükkel és a botjukkal’ (pugnali, cuteddi e bastuni) bánni.

Matriarchátus a macho világban

Érdekes módon a ’Ndrangheta’ macho férfiak által meghatározott világában a nőknek központi szerepük van. A klánokban, illetve családokban anyakultusz uralkodik. Az ’il mamma santissima’, tehát ’a szent anya’, akit hímnemű névelővel illetnek, szimbolikus figura, ő áll a ’ndrine’, tehát klán, illetve család középpontjában.

Calabria hagyományosan az itáliai félsziget gazdaságilag legelmaradottabb része. Ezért évszázadok óta, elsősorban a férfiak közül sokan elvándorolnak a jobb megélhetés reményben. Így sok családban a szimbolikus, spirituális hatalma mellett az anya operatív családfővé is válik. Ő mozgat minden szálat a férfi vezető nélkül maradt klánban. Bűncselekményeket azonban az anyák maguk sosem követnek el. A felbujtást vagy a közvetett tettességet pedig fiaik terhelő vallomásai nélkül gyakorlatilag lehetetlen rájuk bizonyítani. Így a bűnüldözők számára elérhetetlenek maradnak.

Mindez azt is jól mutatja, hogy a ’Ndrangheta’ családi, rokoni, vérségi alapon szerveződik. Ezért a tagok között sokkal nagyobb az összetartás, mint a ’Cosa Nostra’ vagy a ’Camorra’ esetében. Ennek két negatív következménye van a bűnüldözés számára. Egyrészt, nagyon kevés a kiszálló tag, akire koronatanúként büntetőeljárást lehetne építeni. Másrészt, a fedett nyomozók számára szinte lehetetlen beépülni a szervezetbe.

„A maffia leküzdhető”

A maffia a társadalom része

’A maffia egy bűnszervezet, amelyet csak a bűnüldöző szervek és a bíróságok küzdhetnek le.’ ’A maffiát a többség idegen testnek érzi a társadalomban.’ ’A maffia rákos daganat a társadalom testében.’ – ha az olasz szervezett bűnözői csoportok történetével, felépítésével és működésével tisztában vagyunk, tudomásul kell vennünk, hogy hamisak ezek a főleg Nyugat-Európában elterjedt sztereotípiák. Ezt kell tudni, megérteni és elfogadni a maffia elleni sikeres harchoz. Tudomásul kell venni, hogy a bűnüldöző szervek és a bíróságok önmagukban nem küzdhetik le a maffiát, mert az a társadalom szerves része. Mindez különösen igaz a vérségi alapon szerveződő ’Ndrangheta’ esetében.

Mindennek ellenére a maffiát le lehet győzni. „A maffia egy társadalmi jelenség és mint minden ilyen, kialakul, virágzik, majd hanyatlik” – hangzott Giovanni Falcone legendássá vált válasza a kérdésre, mi szerint leküzdhető-e a szervezett bűnözés. A kérdésre, mikor és miért fog bekövetkezni a hanyatlása, illetve, hogy ez meggyorsítható-e azonban ő sem tudott válaszolni.

A nagy médiavisszhangot kiváltó büntetőeljárások segíthetnek. Az 1986/87-es ’legnagyobb eljárás’ a ’Cosa Nostra’ ellen felrázta a társadalmat és sosem látott kemény fellépésre kényszerítette a bűnüldöző szerveket. A maffiával együttműködő politikusok pedig ettől kezdve szalonképtelenné váltak. Sokan vélik úgy, hogy a ’Cosa Nostra’ tündöklése az eljárással véget ért. Ma is létezik, aktív és jelentős szervezet, de hatalma és gazdagsága már nem a régi.

„Ha le akarunk számolni a maffiával, nem szabad ’hétfejű, tűzokádó sárkánynak’ vagy ’rákos daganatnak’, tehát valami felfoghatatlanul és leküzdhetetlenül nagy és gonosz erőnek beállítanunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a maffia emberek sokasága, akik közöttünk élnek és olyanok, mint mi” – folytatódott Falcone válasza.

Az állam vagy a maffia a megbízhatóbb?

A küzdelem annyiban hasonlít a rákos daganat előtti harchoz, hogy először lokalizálni kell és meg kell állítani a tovább terjedését. Ezért véli a legtöbb szervezett bűnözéssel foglalkozó szakértő, hogy az iskolákban kezdődik a harc. „Az oktatás feladata, hogy megértesse a fiatalokkal, hogy a maffia nem azoknak az értékeknek és tradícióknak a képviselője, amelyekre büszkék lehetünk” – mondta a Lamezia Terme-i mamut eljárás vezető ügyész, Nicola Gratteri a trágyalás kapcsán adott interjúban. Hasonlóan vélekedett Paolo Borsellino ’92-es meggyilkolása előtt: „A vég akkor fog elkezdődni a ’Cosa Nostra’ számára, ha a fiatalok átlátják, hogy a maffiózók saját céljaik szolgálatába állítják és visszaélnek a valóban nemes szicíliai értékekkel és tradíciókkal.”

A fiatalok felvilágosításában és általában a maffia elleni társadalmi fellépésben döntő szerep van, mennyire bíznak az emberek az államban. Ez vonatkozik a felnőttekre és a gyerekekre is. Az iskolások és még inkább szüleik az állam képviselőjének tekintik a tanárt. Ha tehát otthonról az állammal szembeni averziókkal érkeznek, a fiatalok nem fognak hinni a maffia elleni beszélő tanáraiknak. A felnőttek esetében döntő, hogy érezzék, az államhoz és képviselőihez segítségért fordulhatnak, támaszkodhatnak rájuk, ha hadat üzennek a maffiózóknak.

A maffia társadalmi beágyazottságában és elfogadottságában ugyanis éppen a bizalom játszik kulcsszerepet. Délen sokan a mai napig úgy érzik, hogy bajban a maffiózókhoz lehet fordulni, ezért egyfajta társadalombiztosításként tekintenek a maffiához tartozásra. A maffia ugyanis erkölcsileg és anyagilag is segít a megsérült, menekülésben lévő, vagy börtönbe került tagjaik családjának. Méghozzá annyi pénzzel, amennyi tisztességes megélhetést biztosít. Szemben az állam által adott minimális szociális segélyekkel és munkanélküliségi támogatással, a 20 százalékos állástalansággal küzdő Calabriában. Nem véletlen, hogy a januárban indult eljárás ügyésze, Gratteri többször megismételte a tárgyalás megnyitása előtti sajtótájékoztatón, hogy “az embereknek meg kell érteniük, hogy bízhatnak bennünk”.

Kijózanító szavak egy délitől a délieknek

„Szerintem nekünk, dél-olaszoknak maffiózó mentalitásunk van. Mindenkit csak saját maga, családja, szűkebb környezete érdekel. Az állam egy szükséges rossz, amelynek csak azért fogadjuk el a létezését, mert ki tudjuk használni saját, illetve családunk érdekében: lukratív megbízást szerzünk a vállalkozásunknak, biztos, jól fizető állást a családtagunknak. Amíg nem hagyunk fel az önzéssel, nem kezdjük el a társadalom és az állam részeként tekinteni magunkat és családunkat, a maffia velünk fog élni, mert mi magunk maradunk a maffia” – nyilatkozta önkritikusan a szicíliai író, Saverio Strati (1924-2014).




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.