Amit az osztalékról tudni érdemes


Az alábbi írásból kiderül például az is, hogy az osztalékfizetés teljesíthető pénzbeli és nem pénzbeli, vagyoni értékű juttatással, így akár egy ingatlan átruházásával is.


A vállalkozás az adott üzleti év mérlegfordulónapja utáni ötödik hónap utolsó napjáig, azaz rendszerint minden év május 31-éig nemcsak a beszámoló elfogadásáról döntenek, hanem egyúttal az adózott eredmény felhasználásáról is [Ptk. 3:185. § (2) bek.].

A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést azzal, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük [Ptk. 3:88. § (2) bek.]. Ugyanakkor nem semmis a létesítő okiratnak az a rendelkezése, amely alapján a tag az osztalékból nem a törzsbetétje arányában részesedik, vagy ha a taggyűlést jogosítja fel arra, hogy az osztalék fizetéséről szóló határozatában az egyes tagokat megillető osztalékot ne a törzsbetétek arányában határozza meg azzal, hogy a létesítő okiratban és a taggyűlési határozatban sem lehet érvényesen valamely tagot a nyereségből teljesen kizárni [BDT2020. 4133].

Osztalékfizetés teljesíthető pénzbeli és a nem pénzbeli, vagyoni értékű juttatással is, így akár ingatlan átruházásával is [Ptk. 3:184. § (2) bek.]. Eme utóbbi esetben az osztalék címén megszerzett ingatlan visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá esik [EBH2007. 1661].

Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult [Ptk. 3:185. § (1) bek.]. A Ptk. e szabályától – hitelezővédelmi szabályok által megengedett mértékben [Ptk. 3:187. §] – el lehet térni, így tehát a legfőbb szerv szabadon állapíthatja meg az osztalékjogosultság napját. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében azok a részvényesek jogosultak osztalékra, akik a társaság által elrendelt – és a központi értéktár közreműködésével lebonyolított – tulajdonosi megfeleltetés napján az adott részvények tulajdonosai, és nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket [Tpt. 149. § (4) bek.].

A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek [Tpt. 149. § (2) bek.].

Ha a legfőbb szervi határozat az osztalékkifizetés határidejére vonatkozóan előírást nem tartalmaz, az osztalék nyomban esedékessé válik. Nincs akadálya azonban annak, hogy akár a legfőbb szervi határozat, akár a létesítő okirat az osztalék megfizetését határidőhöz kösse. Miután az osztalékról való döntés kizárólagos legfőbb szervi hatáskörbe tartozik, nincs elzárva a legfőbb szerv attól sem, hogy a korábban hozott határozatát akár hatályon kívül helyezze, akár módosítsa, és az osztalék megfizetésére utóbb határidőt írjon elő, vagy az eredeti határidőt megváltoztassa. A gazdasági társaság legfőbb szerve tehát az osztalék kifizetéséről szóló határozatát utóbb módosíthatja, az osztalék kifizetésére vonatkozó határidőt megváltoztathatja [EBH2009. 1971.] .

Az osztalékhoz való jog az osztalékfizetés kezdő napjától számított 5 év elteltével évül el.

A társaság osztalékfizetési gyakorlata a jogi személy gazdálkodásának körébe tartozó kérdés, így törvényességi felügyeleti eljárásban nem támadható [BDT2021. 4347.].

Két beszámoló közötti időpontban a társaság legfeljebb osztalékelőleg fizetéséről hozhat döntést. Az osztalékelőleg kifizetésének feltétele, hogy a közbenső mérleg alapján megállapítható, a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá [Ptk. 3:186.].

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. február 2.

Megszüntette az eljárást a GVH az Ingatlan.com Zrt.-vel szemben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta a vizsgálatot az ingatlan.com üzemeltetőivel szemben, mert nem bizonyosodott be a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor feltételezett jogsértés – jelentette be csütörtöki közleményében a hivatal.

2023. február 1.

WTS Klient: így változik az ingatlanok adózása 2023-ban

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.