Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly


A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban. A jogkezelő tavaly 6,7 milliárd forintot tudott kifizetni magyar és külföldi alkotóknak, ugyanakkor minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből.  A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Tavaly is több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben. Az Artisjus közzétette 2021-es statisztikáit.

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként a zeneművek és irodalmi művek lejátszásait felhasználási csatornánként méri. Rádióktól, televízióktól, élőzenés rendezvények szervezőitől, hangfelvételek készítőitől és online zenei szolgáltatóktól származó adatok millióit dolgozza fel, majd ezek alapján osztja szét a beszedett jogdíjakat a művek szerzői között.

Az Artisjus 2021-ben 6,696 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Az összeg 52,88%-a, 3,54 milliárd forint jutott a magyar zenékre, 47,12%-a pedig külföldi dalokra. Továbbra is növekszik a jogdíjban részesülők száma: 2021-ben az előző évinél mintegy ezer fővel több, 16 504 szerző és jogutód részesült jogdíjban.

A szerzők 2021-ben érezték legnagyobb mértékben a pandémia hatását

Az elmúlt évekkel összehasonlítva jól látszik a pandémia hatása a „jogdíjpiramis” szerkezetén, ami azt mutatja meg, hogy az egyes kereseti sávokban hány szerző szerepelt 2021-ben. A pandémia első hullámaiban elmaradt koncertek, fesztiválok és a vendéglátóhelyek, szálláshelyek ideiglenes bezárása okozta bevételvisszaesés miatt az egyesület kevesebb jogdíjat tudott felosztani, ráadásul mindezt több szerző között kellett megtennie.

Az alsó jövedelmi kategória és a felsők közötti jelentős létszámbeli eltérés a zeneipar természetes jelensége. A piacra lépés könnyű, mert bárki számára rendelkezésre állnak az eszközök új dal írására, felvételére, terjesztésére. Míg a szélesebb népszerűséget – így a magasabb jogdíjakat – már jóval nehezebb elérni; ehhez tudatos és kitartó építkezésre, szerzői életműre van szükség.

„Jogdíjpiramis” 2021
Bruttó jogdíj összege Ft / hónap szerzők száma
1 millió felett 29
500 ezer – 1 millió 56
100 ezer – 500 ezer 423
50 ezer – 100 ezer 350
5 ezer – 50 ezer 2 419
500 – 5000 3 688
500 alatt 9 539

A jogdíjpiramis legalsó szintjét leszámítva mindegyik kereseti kategóriában csökkent a szerzők száma, míg a legalsó kategória tovább szélesedett. Annak, hogy miért tud évről évre növekedni a jogdíjban részesülők száma, két fő oka van:

  • Az elhangzások egyre pontosabb beazonosítása: az Artisjus által alkalmazott informatikai eszközökkel egyre több kis elhangzási adat is feldolgozható.
  • Az online jogdíjak: a digitális zenei szolgáltatásokon a kisebb közönséget elérő dalok is nagy számban elérhetők, és a jogdíjkezelés a kisebb elhangzásszámok esetén is pontosan megtörténik

A piramis tetején

A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Így a piramis csúcsán is lényegesen kevesebben foglalhattak helyet 2021-ben a korábbiakhoz képest. Mindössze 85 alkotó az, aki minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutott sikeres művei után. Minél több dal minél több nyilvános helyen hangzik el, annál több jogdíjat hoz a mű szerzőjének – ez általánosságban elmondható. A havi 1 millió forint felett kereső körben egy szerzőnek átlagosan már 520 olyan műve van, amit hallhatunk például rádióban, televízióban, koncerteken vagy online. A jogdíjpiramis tetején így olyan szerzők állnak, akik már komoly életművet alkottak meg, átlagéletkoruk 52 év.

Jönnek a tudatos és fiatal szerzők

Változást jelent, hogy fiatalodik a jogdíjpiramis. A bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti havi jogdíjban részesülő szerzők között van már 30 éves is. Az átlagéletkor a piramisban lefelé egyenletesen csökken, és a havi bruttó 100-500 ezer forint jogdíj kategóriájában már vannak húszas éveik elején járó szerzők is.

Az egyesülethez újonnan 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal, amit a 20 év alatti alkotók számának évek óta különösen látványos növekedése alapoz meg, közülük 2021-ben közel másfélszer annyian regisztráltak (106 fő), mint az azt megelőző évben.

Még mindig jóval több az új dal a járvány előtti időkhöz képest

2021-ben összesen 21 089 új művet jelentettek be a szerzők. Ez a szám a pandémia előtti években stabilan évi 16-18 ezer között mozgott, így a 2020-as év rekordmennyiségéhez (23 146) képest csak kis visszaesést jelent.

Az új szerzemények között élen a pop (19%), a rock/metal (17%), az elektronikus zene (12%) és a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok (11%) állnak. A világzene/folk kategória aránya jelentősen megugrott a 2020-as dalokban, és ez 2021-ben is így maradt. A filmzeneként bejegyzett új szerzemények száma viszont visszaesett a pandémia előtti évhez képest.

„Ahogy az várható volt, a pandémia hatását a szerzői jogdíjak összegében egy évvel a szigorú korlátozások után, 2021-ben éreztük mi alkotók. Mindemellett biztató látni, hogy a fiatal szerzői generáció egyre tudatosabb, továbbra is nagy számban regisztrálnak új műveket. Bízunk benne, hogy a korlátozások megszűnésével 2022 az újraindulás éve lesz a zeneipar számára. Erre utal, hogy az élőzenei és gépzenei jogdíjbevételünk már tavaly enyhe növekedésnek indult” – összegezte az adatokat Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.


Kapcsolódó cikkek

2017. május 17.

A felhőalapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése

A felhőalapú tárhelyek megjelenése a szerzők és a felhasználók közötti érdekegyensúlyt felborította. A szerzők műveinek magáncélú többszörözése után járó díjazás rendszere a felhőalapú tárhelyek esetében a mai napig nem került bevezetésre. A tárhelyek problémáját az adja, hogy nehezen meghatározható az az eszköz, amelyet díjjal terhelnénk. A díj kivethető a felhőt felépítő merevlemezekre, magára a tárhelyszolgáltatásra vagy azon készülékekre, melyekkel igénybe vehető a szolgáltatás. A tanulmány feltárja miként vezethető be a díj ezen eszközökre, valamint milyen okok akadályozzák azt, illetve azt, hogy milyen szabályozás várható a jövőben.

2014. december 8.

A kreatív szektor a harmadik legnagyobb munkaadó

A kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után, a szektor vonzza a helyi, fiatal munkaerőt – derült ki a EY (korábban Ernst&Young) tanácsadó cég friss felméréséből, amelynek eredményeit az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közölte.

2014. június 24.

A torrentezés szabályozási problémái

„Az internet nem jogmentes terület” – mondta ki az Alkotmánybíróság a május végi, kommentelésről, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségről szóló határozatában. A határozat nyomán ismét előtérbe kerül az internettel, annak szabályozásával összefüggésben számos olyan probléma, amelyeket a jogilag nehezen megfogható, vagy akár megfoghatatlan jelzővel illethetnénk.