Átalakul az adóperek jogi könyezete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.


Az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásán mehet keresztül az adóperes szakma, melynek során szinte valamennyi vállalatnak módosítania kell majd a gyakorlatán. Erre figyelmeztettek a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői az EY szakmai konferenciáján. A szakértők szerint a 2018. január elsejétől hatályos jogszabály több új lehetőséget is nyújt. „Az új perjogi szabályok folytatják az idén év elején megkezdett folyamatokat és újabb eszközöket adnak a vállalatok kezébe az érdekérvényesítéshez. A döntést hozó adóhatósággal például pertársként együtt perelhető az a másik közigazgatási szerv, mellyel az adóhatóság a közigazgatási cselekményt együtt valósította meg. Így például az a másik közigazgatási szerv, amelyiknek a véleményén az adóhatóság döntése alapult – fogalmazott dr. Rozsnyai Krisztina, a közigazgatási perekre alkalmazandó új Közigazgatási perrendtartás kodifikációjáért felelős, volt miniszteri biztos.

[htmlbox BDT]

Az EY szakértői emellett kiemelték: az új eljárási törvények célja, hogy a bírósági jogvita rövidüljön és a bíróságon a felek már ne a tényállásról vitatkozzanak. Ez azonban azt követeli meg, hogy az adózók sokkal felkészültebben vegyenek részt az ellenőrzési eljárásban.

Az új eljárási törvények alapján az adózók gyakorlatilag abban lesznek érdekeltek, hogy az adózással kapcsolatos irataikat, bizonyítékaikat lehetőleg már az adóellenőrzés előtt rendszerezzék. Ez tudatos készülést és kockázatkezelést igényel majd, hiszen a későn ébredő adózók könnyen abba a csapdába eshetnek, hogy új bizonyítékot akár már a fellebbezésükhöz sem csatolhatnak.

Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint „az új bizonyítékokra és tényekre hivatkozás korlátozása ugyan gyorsít az eljárásokon, de egyben oda is vezet, hogy rendkívüli esetben, köznapi értelemben hiányos tényállás alapján is lehet majd jogszerű határozatot hozni. Ezért az adóperekben az adóhatóság és az adózók között új frontok nyílnak, mert várhatóan egyre nagyobb vita lesz arról, hogy a bíróság az ítélethozatala során egyáltalán milyen bizonyítékokat vehet majd figyelembe”

„Az új eljárási szabályok nem jobbak vagy rosszabbak, csak azt követelik meg, hogy az adózók máshogy gondolkozzanak a vállalatok, mint eddig. Az új peres és adóeljárási jogszabályi keretek – néhány kivételtől eltekintve – a tervek szerint 2018. január 1-jétől a folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Azonban a jogalkotó egyelőre nem rendelkezett az átmeneti időszakokról. Vagyis előfordulhat, hogy egy most novemberben kezdődő adóellenőrzést az adóhatóság már az új adózási eljárást szabályozó törvények alapján fejez be, és egy esetleges jogvitát a bíróság már az új szabályok szerint bírál el” – foglalta össze dr. Séra Gergely a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere.

Dr. Vaszari Péter kiemelte, hogy az új eljárási törvények bizonyos esetekben a már most folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. Ezért a 2018. január 1-jei azonnali hatálybalépés és a részletes átmeneti rendelkezések hiánya fokozott figyelmet, tudatosságot igényel az adózóktól és a jogi képviselőiktől egyaránt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.