Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az állami támogatás és a banki dolgozó munkáltatói kölcsöne
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Igénybe vehető-e a kormányrendelet szerinti támogatás a munkáltatótól kapott kölcsönre, ha az egyben pénzintézet is?
Számos magyar család helyzetét segíti a 2018. január 01-jétől hatályos, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI.14.) számú kormányrendelet (kormányrendelet). A jogszabály alapján a második vagy a további gyermek születése, illetve örökbefogadás esetén – a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe többek között a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat, tanyát (stb.) terhelő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás, illetve ilyen ingatlanhoz kapcsolódó lakáscélú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozás csökkentése céljából.
Eddig ez mind egyértelműnek tűnik, ám az, ha valaki ingatlanvásárlás céljából a munkáltatójával – mely egyben pénzintézet is – köt munkavállalói kölcsönszerződést, és e tartozás csökkentése céljából szeretné igénybe venni a kormányrendelet szerinti támogatást, jogilag egy nem éppen egyértelmű helyzetet teremt.
Elsőként megjegyzendő, hogy a kormányrendelet szerinti támogatást a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6.§-a (1) bekezdésének 76. pontjában foglaltak szerint forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződésekből, mint lakáscélú jelzáloghitel-szerződésből eredő tartozás csökkentése érdekében igényelhető.
A Hpt. 6.§-ának (5) bekezdése alapján pedig a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal, eseti jelleggel adott kölcsön nem minősül pénzkölcsön nyújtásának.
Mindezekre tekintettel jogos kérdésként merül fel, hogy amikor a pénzintézet, mint munkáltató kölcsönt ad munkavállalója részére, az vajon szociális vagy pénzkölcsönnek minősül-e. E kérdésre adott válasz pedig nagy jelentőséggel bír, hiszen ennek fényében a támogatást igénylő a kérelmének elfogadásával, vagy épp elutasításával találja szemben magát.
A fenti kérdés megválaszolására szolgál a közigazgatási szervek gyakorlata, amely szerint a kormányrendeletben foglalt támogatás igénybevétele szempontjából a munkáltatói kölcsönöket egységesen indokolt kezelni, eltekintve a munkáltató szervezeti formájától és működési jellegétől. Ennek mentén hangsúlyozandó az a tény, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott kölcsön célja, hogy az a munkavállalót segítse, támogassa szociális, vagyoni, megélhetési körülményeiben. Így tehát szociális kölcsönnek minősül és nem sorolható a pénzkölcsön fogalma alá, hiszen az csak a munkavállalók számára elérhető kedvezményeket hivatott biztosítani.
A gyakorlat azt mutatja tehát, hogy a pénzintézet által a munkavállalójának nyújtott kölcsönt szociális jellegű, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött kölcsönszerződésnek kell tekinteni, nem pedig pénzügyi hitelnek, amely következtében az ilyen jellegű kölcsönök tekintetében nem igényelhető a kormányrendelet szerinti támogatás.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.