Az elektronikus-kereskedelem fogyasztóvédelmi jogi kihívásai a gyakorlatban Koronavírus


Jelen írás célja a fogyasztóvédelmi hatósági elvárások fókuszpontjainak és a hatósági joggyakorlat főbb elemeinek bemutatása. Ténykérdés ugyanis, hogy fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzésekre lehet és kell is számítani, tekintve, hogy a Digitális Jólét Program keretébe jól beilleszthetően, 2017-óta évi 7-800 webáruház fogyasztóvédelmi jogi szempontú ellenőrzésére kerül sor.


Az ITM berkein belül létrehozott ún. IT Labor a fogyasztóvédelmi jogsértések szempontjából gyanús weboldalakat lelkesen rögzíti, és szignalizál a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítása iránt az ún. „általános hatáskörrel rendelkező” fogyasztóvédelmi hatóságoknak. Utóbbiak a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII.2.) Kormányrendelet alapján a fővárosi és megyei  kormányhivatalok. Ők ellenőrzik a webáruházak honlapjain szereplő B2C („business to consumer”) tartalmakat, legyen szó a fogyasztóknak szánt általános szerződési feltételekről, tájékoztatásokról, reklámokról vagy egyéb, őket célzó kereskedelmi gyakorlatokról. Az első ellenőrzések alkalmával pedig évek óta magas, 50-70 % körüli kifogásolási arányt tapasztalnak, dacára annak, hogy többségében régi jogszabályok betartását ellenőrzik. A hangsúly a Ptk. minőségvédelmi intézményeit bemutató tájékoztatáson kívül továbbra is a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II. 26.) Kormányrendeleten – annak is főleg  a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségeket felsoroló, 11. § (1) bekezdésén –, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényen van. Utóbbi esetében a 4-5. § rendelkezéseiben előírt – a szolgáltató személyére és az elektronikus úton történő szerződéskötés mikéntjére vonatkozó – tájékoztatási kötelezettség ellenőrzése domináns. Mindezen ellenőrzési fókuszpontokhoz jön még hozzá a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény („Fttv.”) elvárásainak érvényesítése: a tájékoztatásoknak érthetőnek, világosnak és teljeskörűnek kell lenniük, és nem vonhatnak el jogot a fogyasztótól, nem hallgathatnak el releváns információt, nem támaszthatnak a jogszabályokban meghatározottakhoz képest többlet-követelményeket.

Akadnak persze a régiek mellett új szabályok is: az online kereskedelemben is bőven jut szerep az egyes fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendeletnek a 2021. január elsejétől hatályos módosításainak, valamint az Európai Unió és Tanács piacfelügyeletről szóló 2019/1020-as rendeletének is.  A kötelező jótállást illetően az év elejétől hatályos újítások egyike, hogy a jótállási jegy elektronikusan is átadható, de kötelező tartalma a Kormányrendeletben előírtakon túli többlet-elemekkel nem bővíthető jogszerűen. Tipikus online kereskedelmi jogsértés, amennyiben nem a Kormányrendelet szerint elvártan, vagyis a termék átadása-átvétele napjához (vagy üzembe helyezése napjához), hanem egy a szolgáltató által megadott applikációban történő regisztrációhoz köti a szolgáltató a kötelező jótállási idő kezdetét. Mivel a Kormányrendelet 1. § (5) bekezdése rendelkezése alapján semmis az a kikötés, amely annak rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér, a hatósági álláspont szerint a jótállási idő kezdő időpontjának ilyen meghatározása ellentétes egyrészt a Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése előírásával, a jótállási határidő kezdő időpontját illetően, másrészt megvalósítja az Fttv. 6.§ (1) bekezdése e) pontjában foglalt tényállást is, megtévesztő fogyasztói tájékoztatást nyújtva a jótállási jog gyakorolhatóságáról. Mondván, ilyen esetben a vállalkozás a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a Kormányrendeleten „túli”, többletkövetelményt (beregisztrálást) támaszt a fogyasztóval szemben. Gyakran adódik probléma a fogyasztói tájékoztatások közérthetőségével kapcsolatban is. A fogyasztót az indokolási kötelezettség nélkül 14 napon belül gyakorolható elállási jogáról, vagy az elállási jog kizártságáról, és amennyiben kötelező jótállás hatálya alá tartozik a termék, akkor a kötelező jótállási jogairól is kötelező tájékoztatni. Az irányadó egyes jogszabályi rendelkezések szó szerinti behivatkozása azonban nem szokott megfelelni a hatóságnak, mert álláspontja szerint a fogyasztó azokat – magyarázó szövegek hiányában – nem érti meg. Tipikus öreg hiba, amikor az elállási jog gyakorlása alóli összes lehetséges – így a 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet 29. § (1) bekezdése a) –tól m) pontjáig terjedő – jogszabályi kivételt behivatkozza a honlapon közreadott fogyasztói tájékoztatás, teljesen feleslegesen és értelemzavaróan, vagy amikor pl. textilterméket online forgalmazó szolgáltató weboldalán kötelező jótállási jogokról is tájékoztat, miközben azokat nem vonta a kötelező jótállás hatálya alá a jogalkotó.

Az üzletszabályzatok és honlap tartalmak összeállításánál tehát nem kockázatmentes az a jogalkalmazói hozzáállás, miszerint ha valamivel „több” jogszabályi rendelkezés kerül behivatkozásra a fogyasztói tájékoztatásba, mint amennyi az adott webáruházban konkrétan értékesítésre kerülő termékek miatt szükséges és indokolt, akkor abból nem lehet gond. Lehet. Mert a szolgáltatóval szemben laikus fogyasztót hozza ilyenkor a tájékoztatás – és akár maga az ászf is –  abba a helyzetbe, hogy az adott online adásvételi szerződésben szerepet nem játszó rendelkezéseket „kiszűrje” és figyelmen kívül hagyja – és ez az, amire a fogyasztóvédelmi hatóságok következetes joggyakorlatukban Fttv. jogalapon, mint fogyasztót megtévesztő tájékoztatást csapnak le és kötelezik a szolgáltatót arra, hogy érthetően megfogalmazott fogyasztói tájékoztatásokat alkalmazzon.

A hatósági ellenőrzések „lendületéről” pedig az ITM által 2021-re kiadott, 48 ellenőrzési pontot felsoroló Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Program gondoskodik, melynek tíz pontja kifejezetten az online kereskedelmet veszi célkeresztbe. A Vizsgálati Program legelső pontja „Az online értékesítés fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése” címet viseli. Második pontban „Az interneten kapható, „csodát ígérő termékeket” értékesítő webáruházak ellenőrzése” szerepel, így az összes, a koronavírussal szembeni hatékonyságot hirdető kereskedelmi gyakorlat – tiszteletben tartva a GVH hatáskörét – ellenőrzési terület. Harmadik cím a Programban a „Kuponos vásárlások ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban”, kilencedik a „Fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban”, míg tizedik „A szavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban”. A Program alapján az online forgalmazott játékokat és a villamossági termékeket, gyermekgondozási cikkeket laboratóriumi vizsgálattal egybekötötten ellenőrzik, vagyis ezen termékkategóriákba eső termékek online értékesítésekor nem csak a fogyasztói tájékoztatások jogszabályi megfelelőségét, de a termékbiztonsági megfelelést is ellenőrzik, és érdemes felkészülni, mert 2021. július 16. napjától a piacfelügyeletről szóló EU-rendelet 14. cikke (4) bekezdése k) pontja alapján a nem biztonságos és súlyos kockázatot jelentő termékeket forgalmazó webáruházak szolgáltatói – ha elmulasztják az önkéntes korrekciós intézkedéseket – akár honlap-tartalom blokkolással is szembesülhetnek. Termékbiztonsági jogsértésen kívül is, ha nem csak a magyar, de két másik EU tagállam fogyasztóival szemben is elkövetnek fogyasztóvédelmi jogsértést, akkor az EU 2017/2394-es rendeletének 9. cikk (4) bekezdése g) pontja felhatalmazása alapján a magyar fogyasztóvédelmi hatóságok – más hatékony eszköz hiányában- jogosultak honlap tartalmak eltávolíttatására vagy annak elrendelésére, hogy a tárhelyszolgáltató az online felületet távolítsa el, tiltsa meg az ahhoz való hozzáférést. A folyamatos hatósági ellenőrzések ténye mellett a potenciális jogkövetkezmények szigorával is számolni kell.

Ami pedig a jövőt illeti, izgalmas változások érkeznek: 2022. január elsejével, valamint 2022. május 28. napjával veszi kezdetét a digitális adásvételi szerződések és a távollévők között megkötött szerződésekre, leárazásokra és B2C kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó új jogszabályi előírások jelentette, megújult szabályozási rezsim hatósági számonkérése. Ezekről egy külön cikkben olvashatnak majd.

A cikk szerzője Dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a Cerha Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezetője

Fogyasztóvédelmi Jog Online




Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Gyorsított vizsgálatot indított a GVH a tégla piacon

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére – olvasható a hivatal weboldalán.

2021. július 29.

Minden üzenet célba ér? – Avagy a hasznos visszajelzés kritériumai

Előző írásunkban körbejártuk a visszajelzés fogalmát, hasznosságát és a visszajelzés kérésének módját. Most arra keressük a választ, hogy miképpen tudunk úgy visszajelzést adni, hogy az hatásos legyen, megérkezzen az üzenet, általa pedig szakmailag fejlődni tudjon a jogász közösségekben a munkahelyi kapcsolódás és ne eredményezzen konfliktusokat.

2021. július 29.

A közös tulajdonú ingatlan használati rendjének egysége

A Kúria a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel kapcsolatban kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok egységet képeznek, amit maga a bíróság sem bonthat meg.