Az ESG-minősítések megbízhatósága és szabályozása
Alábbi cikkében a szerző arra keresi a választ, mennyire irányadó a valóban „fenntartható”, azaz jó ESG-értékelést kapott cégek minősítése, és e területen mi lehet a jövő útja az Európai Unióban.
Pár éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott egyfajta „áldozatként” kezelték, ma már a környezeti, társadalmi, illetve irányítási, azaz ESG-tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a ténylegesen „fenntartható”, a jó ESG-értékelést kapott cégek jól szerepelnek a hosszútávú befektetési portfóliókban. De miből látszik, hogy valamelyik cég fenntartható, honnan tájékozódnak a befektetők, mennyire megbízhatóak az ESG-minősítek?
Háttér
A komplex pénzügyi adatok aggregálásában nagy szerepe volt/van a hitelminősítő cégeknek, melyek az egy-egy cégről elérhető rengeteg információt besűrítik valamely hitelminősítésbe, ratingbe. A 2000-es évek pénzügyi válságai során a hitelminősítők iránti bizalom jelentősen csökkent, ezt felismerve az európai jogalkotók új szabályozást alakítottak ki az EU által elfogadott hitelminősítők meghatározására és a transzparencia erősítésére. E szabályok, úgy tűnik, beváltak: míg 2009-ben az egyik legnagyobb ilyen társaság által 11 befektetésre ajánlott vállalat ment csődbe, addig a 2020-as Covid-válság során e cég által minősített 198 vállalat került hasonló helyzetbe – ám most már csak olyanok, amelyek elve kockázatos, spekulatív besorolással rendelkeztek.
Ahogy a hitelminősítések lényeges információt adnak a befektetők számára, a fenntarthatósággal kapcsolatos, vagy ESG-adatok, -minősítések is egyre inkább befektetési döntést befolyásoló információvá válnak. A befektetők szemében sem mindegy, mennyire ellenálló egy vállalat üzleti modellje a klímaváltozás fizikai következményeivel szemben, vagy mennyire készült fel a zöld gazdasági átállás szabályozási változásaiból eredő kockázatokra és lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan tehát egyre fontosabb lesz, hogy a befektetők honnan tájékozódnak e tényezőkről, így merült fel ennek a területnek a szabályozása is.
A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a KPMG kutatásai szerint rövidtávon nem feltétlenül jelennek meg a fenntarthatósági faktorok, de közép- és hosszútávon e faktorok jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez: jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatási palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket. Többek között az S&P 500 indexben szereplő cégek elemzése alapján azt láttuk, hogy az abban megtalálható, valóban fenntartható módon működő vállalatok felül-, míg a legrosszabbak alulteljesítették a piaci átlagot.
ESG-adatok köre
Az ESG adatok elérhetősége még számos kihívással jár, így a befektetők tájékozódása nem mindig egyszerű. Egyrészt még mindig nem érhető el minden, tőzsdén jegyzett cégről kellően részletes és összehasonlítható nem-pénzügyi (fenntarthatósági) jelentés, másrészt e jelentések megbízhatósága is kérdéseket vet(het) fel, mivel azok tartalmát sok cég nem ellenőrizteti, nem auditálja független cégekkel. Harmadrészt pedig az ESG-minősítések módszertana nem kellően átlátható, több esetben egymással nem konzisztensek, ez pedig nagymértékben erodálja a használhatóságukba fektetett bizalmat.
Az első két pont – tehát az adatok elérhetőségének és megbízhatóságának – megoldását nagymértékben segíti és segíteni fogja az egyre szigorodó nem-pénzügyi jelentésekre vonatkozó szabályozás. Ebbe a körbe tartozik az EU-ban például a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, azaz az unió fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelve) és az EU Taxonómia-rendelete is, melyek előírásai alapján az egyre kisebb cégeknek is kötelező lesz sztenderdizált, tanúsított fenntarthatósági adatokat tartalmazó jelentéseket kiadni. A harmadik pont kapcsán pedig nyáron jelent meg a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról szóló EU-s rendelettervezet (Rendelet), a továbbiakban ennek – javaslatként meghatározott – elvárásait mutatjuk be.
ESG-minősítések helyzete
A jelenlegi ESG-minősítési piac több hiányossággal küzd és nem működik megfelelően, ami aláássa a befektetők és a minősített szervezetek bizalmát, de nem elégíti ki az ESG-minősítéssel kapcsolatos igényeiket sem, ezért van olyan nagy minősítő cég, amely nemrég felfüggesztette az ESG-tanúsítványok kiadását. A fenti problémának számos különböző aspektusa van, tekintettel elsősorban az ESG-minősítések jellemzőire, módszertanára és adatforrásaira vonatkozó átláthatóság hiányára, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nem egyértelmű működési gyakorlatára. Ezt felismerve a az EU Bizottsága a megújított fenntartható finanszírozási stratégiájában kimondta, hogy az uniónak intézkedéseket kell hoznia az ESG-minősítések megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának fokozására.
A fenntartható pénzügyi stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében a Rendelettervezet több előírást tartalmaz.
- Felhatalmazza az ESMA-t (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) egy új funkció ellátására, a Rendelet alapján szolgáltatásokat nyújtó ESG-minősítők engedélyezésére és részletekre kiterjedő felügyeletére.
- Meghatározott előírások (pl. egyenértékűségi határozat) teljesítésével harmadik országbeli, ESG-tanúsítványt adó szolgáltató is adhat az EU-ban ESG-minősítéseket, azaz a gyakorlatban számukra is hasonló elvárások lesznek.
- Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára elvárás lesz a belső működési kontrollok erősítése, a megfelelő tudású és tapasztalatú elemzők és vezetők alkalmazása, így a Rendelet számos, az irányítással kapcsolatos szervezeti követelményt, belső folyamati elvárást határoz meg.
- A minősítők esetében felmerülő lényeges, potenciális – így az integritási és összeférhetetlenségi – kockázat csökkentése érdekében is számos előírást tartalmaz a Rendelet. A jogalkotó szűkíti az ESG-minősítők által nyújtható szolgáltatások körét, így például nem végezhetnek tanácsadást befektetők vagy vállalkozások számára, nem bocsáthatnak ki hitelminősítéseket, illetve nem végezhetnek auditálási szolgáltatást sem. Mindemellett szigorú elvárásokat tartalmaz az ESG-minősítők munkavállalói személyes összeférhetetlenségének (pl. befektetések korlátozásával történő) megelőzésére is.
- Végül az egyik legfontosabb elem a módszertani átláthatóság biztosítása, melynek keretében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak a honlapjukon közzé kell tenniük az e tevékenységeik során alkalmazott módszertanokat, modelleket és fő minősítési feltételezéseket is. A módszertanok tartalma kapcsán egyébként további végrehajtási szabályok kiadása várható.
A jogszabálytervezet jelenleg az Európai Parlament előtt van, a kihirdetést követő 20 napon lépne majd hatályba, és az onnantól számított hat hónap után lenne alkalmazandó.
A Wolters Kluwer Hungary kiadásában félévente megjelenő ESG Online szakfolyóirat gyakorlati módszereket és eszközöket kínál a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok kialakításában és megvalósításában. Rendelje meg Ön is!
Mivel az ESG-minősítések és az alapul szolgáló adatok fontos szerepet játszanak a befektetési döntésekben és a tőkeallokációban, az új Rendelettervezet fő célja az ESG-tanúsítványok minőségének és transzparenciájának a javítása, a potenciális összeférhetetlenségi kockázatok csökkentése. Ezáltal egyrészt lehetővé szeretné tenni a befektetőknek, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseikhez igazodó, megalapozottabb döntéseket hozzanak, másrészt, hogy maguk a minősített szervezetek is ugyanígy járhassanak el az ESG-kockázatok kezelésével és saját tevékenységük hatásával kapcsolatban.
A cikk szerzője Wieder Gergő, a KPMG Kockázatkezelési, szabályozási és ESG-tanácsadási területének igazgatója.
