Az észak-magyarországi új autóalkatrész-gyár magyarországi támogatása összeegyeztethetetlen az uniós versenyszabályokkal


Az észak-magyarországi új autóalkatrészgyártó-üzem építésének támogatására irányuló magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak – közölte az Európai Bizottság kedden.

Magyarország 2021-ben értesítette az uniós testületet, hogy 43,76 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban, Felsőzsolcán tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósulna meg.

Az Európai Bizottság 2022-ben vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Magyarország által nyújtani szándékozott állami támogatás összhangban van-e az uniós szabályokkal.
A bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy hátrányos helyzetű régiójában, mindazonáltal kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.
Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges.

Választ keresett arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a térségben. A vizsgálat alapján a testület arra a következtetésre jutott: Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra telepítésében. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a kedvezményezett az állami támogatás figyelembevétele nélkül döntött a magyarországi beruházás mellett, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a beruházás máshol valósulhatott volna meg.

„Mivel tehát az állami támogatás nem ösztönözte hatékonyan a befektetőt arra, hogy a beruházást az észak-magyarországi régióban valósítsa meg, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal” – áll a bizottsági közleményben. Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a regionális támogatásnak arra kell ösztönöznie egy vállalkozást, hogy hátrányos helyzetű területen kiegészítő tevékenységet végezzen.

„Vizsgálatunk során kiderült, hogy a támogatásra vonatkozó magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat egyébként is Magyarországon végzett volna” – tette hozzá az uniós biztos.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. július 13.

Az Európai Unió versenyjogának alapjai 2. rész

A versenyjog az Európai Unió egyik legmarkánsabb, egyben legeredményesebb, napjainkban is dinamikusan fejlődő területe. Jelentőségét e jogterület célja adja, amely szerint törekedni kell arra, hogy az egységes belső piac kialakítása érdekében tett erőfeszítéseket se a magánszféra vállalkozásai, se maguk a tagállamok ne veszélyeztessék versenykorlátozó tevékenységükkel vagy intézkedéseikkel. Az e cél érdekében hozott versenyjogi szabályok elősegítik az Európai Unió belső piacának megfelelő működését, és egyben hatékonyan szolgálják az uniós polgárok, vállalkozások és az egész társadalom jólétének biztosítását. Az Európai Unió versenyjogi szabályai a klasszikus antitrösztjog mellett a tagállamokra vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat, és ma már találunk versenyjogi fogyasztóvédelmi szabályokat is. Mindezekről tematikus rendben olvashat a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Gombos Katalin által szerkesztett Az Európai Unió versenyjogának alapjai című kötetben. Az alábbiakban a műnek a „Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, különleges státuszú és állami vállalatok” című fejezetéből olvashatnak egy részletet.