Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közkeletű vélekedés, hogy a pereskedés gyakran az eljárások elhúzódása miatt nem hatékony, nem korszerű, így jobb egy kompromisszum, azaz egyezség megkötése a bizonytalan kimenetelű bírósági eljárás megindítása helyett.
Sok esetben azonban az egyezség megkötésére különböző okokból nincs lehetőség, így a jogkereső személyeknek nincs más választásuk, mint bírósághoz fordulni. Hogyan lehet mégis elérni, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően a jogosult valamilyen jogi védelemben részesüljön? Erre szolgál az ideiglenes intézkedés intézménye.
Az ideiglenes intézkedés célja ugyanis a kérelmező azonnali jogvédelmi igényének kielégítése. Erre elsősorban azért van szükség, mert a jellemzően időigényes polgári per jogosultjai jogainak védelme sokszor nem tűrhet halasztást. Természetesen e jogintézmény alkalmazáshoz valamilyen többletfeltétel is szükséges.
E többletfeltétel pedig egy olyan érdek, mely különös védelemre érdemes, méghozzá oly módon, hogy a per érdemi eldöntése előtt – bármennyi is legyen annak időigénye – a bíróság átmeneti jelleggel beavatkozzon a felek jogviszonyába.
A bíróság – kizárólag kérelemre – ideiglenes intézkedést az alábbi okokból rendelhet el:
(i) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne;
(ii) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében;
(iii) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében; vagy
(iv) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
Az ideiglenes intézkedés kizárólag olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Ebből az is következik, hogy az intézkedés nemcsak cselekvésre, de attól való tartózkodásra is kötelezhet, ha ez az alkalmazandó anyagi jogszabályból levezethető.
Mint arra utaltunk, az ideiglenes intézkedés kérelemre rendelhető el. A kérelem – bizonyos kivételekkel – a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő.
A kérelemben meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó jogszabályi feltétel fennállását, valamint elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket nem kell bizonyítani, de valószínűsíteni kell. Ezen túlmenően határozott kérelmet kell előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy a jogosult milyen tartalmú intézkedés elrendelését kéri.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság – soron kívüli eljárás keretében – akkor intézkedik, ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas. A soron kívüli eljárás keretében a bíróság az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg.
A bíróság döntése során mérlegeli, hogy az intézkedés elrendelése nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. Ennek körében lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon. A kérelem tárgyában a bíróság a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja, ennek körében akár a felek meghallgatását is elrendelheti.
Az ideiglenes intézkedés elrendelését a bíróság biztosíték adásához kötheti. Ennek akkor van helye, ha a kérelmező ellenfele valószínűsíti, hogy az intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot.
A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha azt a kérelmező ellenfele kéri – vagyis hivatalból erről a kérdésről sem dönt a bíróság –, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, vagy a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja.
Biztosítékként elsősorban pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg. Amennyiben a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét. Lényeges, hogy a biztosíték összegének elfogadása nem jelenti az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben előadottak elismerését.
Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság végzést hoz, amely előzetesen végrehajtható. E végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére végzésben, vagy az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi.
Említést érdemel, hogy az ideiglenes intézkedés ellen külön fellebbezésnek van helye, de a bíróság a végzését – ugyancsak kérelemre – maga is megváltoztathatja.
Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát. Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti továbbá az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén. Ezen tényt a bíróság az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében állapítja meg.
Természetszerűleg az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
