Az ügyvédi teljességi nyilatkozat a cégek könyvvizsgálata kapcsán


A könyvvizsgálatra kötelezett vagy a könyvvizsgálatot önként vállaló cégek ügyvédei évente elkészítik az úgynevezett jogi teljességi nyilatkozatot.

A könyvvizsgálatra kötelezett vagy az azt önként vállaló gazdasági társaságok éves pénzügyi beszámolójának elkészítése során a vezető tisztségviselők az auditorok kérésére minden évben megbízzák a céget képviselő ügyvédeket azzal, hogy készítsék el számukra az ügyvédi/jogi teljességi nyilatkozatot.

De mi is az a jogi teljességi nyilatkozat? A könyvvizsgálat során az auditor fontos feladata, hogy a vizsgált társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről megbízható és valós képet szerezzen, ellenőrizze az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak helyességét, valódiságát. A könyvvizsgáló e folyamat során számos tájékoztató nyilatkozatot szerez be a cég vezető tisztségviselőjétől arra nézve, hogy a könyvvizsgálat során részére átadott anyagok valósak, teljes körűek.

Az információgyűjtés egyik lényeges elemeként a könyvvizsgálónak részletes tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a céggel szemben, vagy a cég által indított módon milyen folyamatban vagy függőben lévő, vagy a vizsgált időszakban, illetve a könyvvizsgálat ideje alatt milyen nem peres vagy peres eljárások léteznek. Eme eljárások kapcsán főképp az vizsgálandó, hogy ezek jogerős lezárások esetén milyen fizetési kötelezettséget, vagy behajtható követelést generálhatnak a társaság tekintetében, és ezzel milyen módon lehetnek hatással a vállalkozás pénzügyi helyzetére.

A jogi képviselőknek a megkeresés során írásban kell nyilatkozniuk az általuk ismert, függő, folyamatban lévő vagy lezárt jogi eljárásokról, vagy a jogi eljárással még nem érintett, a társasággal szemben fennálló vagy a társaság által érvényesíthető követelésekről. Ezeket az ügyeket nem csupán az összegszerű vonatkozásában kell megjelölni, hanem a tényállásuk, az érintett jogviszonyok rövid leírását is meg kell adni annak érdekében, hogy az ezekből fakadó vagy ezzel fenyegető kötelezettségekről a könyvvizsgáló megfelelő képet kaphasson.

A harmadik személyekkel összefüggő esetleges követelések mellett az ügyvédi teljességi nyilatkozatnak jellemzően ki kell terjednie arra is, hogy az eljáró ügyvéd vagy ügyvédi iroda nyilvántart-e saját szolgáltatásával kapcsolatosan a vizsgált társasággal szemben fennálló követelést, vagy még ki nem számlázott ügyvédi munkadíjat. Ennek az a célja, hogy az auditor az esetleges, még ki nem fizetett ügyvédimunkadíj-követelések tekintetében is vizsgálni tudja a beszámoló adatainak helyességét.

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a társaság által az üzleti évről készített éves beszámoló a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírásai szerint készült. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

A dokumentálás szerves részét képezik a könyvvizsgáló által begyűjtött olyan könyvvizsgálati bizonyítékok, mint a partnerek, bankok egyenlegközlője, az ügyvédi és ügyfél által adott teljességi nyilatkozatok, vezető testületi ülések jegyzőkönyvei, vagy a hatósági megállapítások. Természetesen rögzíteni kell mindazon szerződések és bizonylatok másolatát, amelyek mind pozitív, mind negatív könyvvizsgálati bizonyítékként szolgálnak, és rögzíteni kell a mintavételek eredményét is.

A vezetésnek el kell ismernie, hogy minden olyan ismert tényleges és lehetséges peres ügyet és jogi igényt közöltek a könyvvizsgálóval, amelynek hatásai figyelembe veendők a pénzügyi kimutatások készítésekor, és azokat elszámolták és közzétették.

Az auditornak a könyvvizsgálói jelentés elkészítése során a társaság tekintetében a nemperes vagy peres eljárásban érvényesített, a felszámolás alá került cég elleni vagy épp a sikertelen végrehajtási eljárás következtében behajthatatlan követeléseket is célzottan vizsgálnia kell.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.