Az üzleti titok védelmében

Manapság ügyfeleink számára az egyik legértékesebb kincs az üzleti információik biztonsága. Ezzel összefüggésben nemrégiben született egy új törvény, amelyről az alábbiakban adunk egy rövid tájékoztatást.

Az üzleti titok és annak védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) 2018 júliusában lépett hatályba. A hatályba léptetéssel az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet (Irányelv) akarta a jogalkotó implementálni a magyar jogrendszerbe.

Az Üttv. meghatározza az üzleti titok (és a know-how) fogalmát, az üzleti titok jogszerű felhasználásának kereteit és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit egyaránt. Ezen felül a jogalkotó új eljárási szabályokkal is biztosítani akarja a jogosult jogainak védelmét a bírósági eljárások során. Az Üttv. és az Irányelv alapján kijelenthető, hogy a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret speciális védelmet élveznek a továbbiakban.

Az üzleti titok fogalmának kimunkálása során a jogalkotó tekintettel volt mind a korábbi Ptk.-ban rögzített definícióban megtalálható vívmányokra, mind pedig az Irányelv által megfogalmazott követelményekre egyaránt. Ennek megfelelően az üzleti titok fogalma az Üttv. szerint „a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennél fogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.” A definíció az Irányelvben foglaltaknak megfelelően kiegészült az információk titkos jellegével, másrészről a Ptk. „kereskedelmi érték” fordulata a tágabb, „vagyoni értékkel bír” fordulattal lett helyettesítve. A védett ismeret, vagy más néven „know-how” pedig a „az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.”

A törvény elsődlegesen deklarálja az üzleti titok jogosultjának jogait. A jogosultnak a jogszabály alapján joga van az oltalom tárgyának hasznosítására, harmadik személyekkel való közlésére és nyilvánosságra hozatalára (együttesen felfedésére). Ezen felül a törvény alapján a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.

Az Üttv. rendezi az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését és annak speciális esetét is. Így az új törvény értelmében nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, ha a jogosulttól független felfedezés, alkotás; a nyilvánosan hozzáférhető termék vizsgálata, elemzése, illetve a munkavállalók vagy képviselőik tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása során valósul meg. De nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése akkor sem, ha az egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben elvárható magatartás útján valósul meg.

Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének többek között az, ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik, vagy ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.

Az Üttv. rögzíti egyfelől, hogy az üzleti titokhoz fűződő jogot az sérti meg, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi, másrészről pedig rögzíti a szankciót is.

Újdonságként szolgálhat a jogszabály ama rendelkezése, amely szerint az eljáró bíróság elrendelheti a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzétételét is szankcióként. A közzététel célja elsősorban preventív hatás elérése és a közvélemény tájékoztatása. Az ezzel járó költségek ráadásul a jogsértő felet terhelik. Természetesen emellett továbbra is lehet kérni többek között a jogsértő termék megsemmisítését, az általa elért gazdagodás megtérítését és kártérítést is.

Bizonyos esetekben pedig a jóhiszemű jogsértő kérheti, hogy ne semmisítsék meg a jogsértő árut, hanem inkább pénzbeli ellentételezést fizet a jogosultnak. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a (jóhiszemű) jogsértő a hasznosítás vagy a felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutottak hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel; a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértő személynek; valamint az ellentételezés olyan mértékű, amely ésszerűen ellensúlyozza az üzleti titok jogosultja számára a jogsértéssel okozott hátrányt. A kompenzáció mértéke legfeljebb az elmaradt hasznosítási díj mértékéig terjedhet.

Végezetül – az Irányelvnek való megfelelés érdekében – megjegyezzük, hogy az Üttv. rendelkezései más jogszabályokat is módosítottak. Ide tartozik többek között a Ptk., a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, és a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény is, amely változásokra szintén érdemes odafigyelni.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai
2019. május 6.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai

Mikor számít a munkahelyi kellemetlenkedés a törvény által tiltott zaklatásnak? Milyen jogi lépéseket tehetünk ezellen? Mikor felelős a munkáltató a kollégák által megvalósított zaklatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.