Jótékony jótékonykodás

A civil szervezetek tevékenysége alapvető jelentőségű igényként jelenik meg a modern társadalmakban, hiszen az államok sem szervezetileg, és sok esetben szakmailag sem tudnak ellátni minden olyan, elsősorban szociális szükségletként jelentkező feladatot, amelyre ugyanakkor égető igény mutatkozik.

A legtöbb cég, szervezet, amely társadalmi felelősségvállalásban gondolkodik, ezt elsősorban vállalati CSR-módszerek kialakításával, integrálásával oldja meg és ehhez képest még mindig viszonylag gyermekcipőben jár a közvetlen támogatások rendszere.

Ellenérvként két dolgot szokás felhozni: az egyik, hogy bármilyen kedvezménnyel is járjon az adományozás, még mindig jelentős „nettó kiadást” jelent a cégek részére, illetve a támogatások felhasználásának ellenőrizhetősége. Nos, ezek kétségtelenül fontos érvek, azonban, ahogy fent is említettem, ugyanaz a cég, amelyik ekként érvel, CSR-tevékenységet ettől függetlenül végez (avagy CSR-rendszert működtet) ami ugyanúgy kiadást jelent. Az ellenőrizhetőség pedig elsősorban megfelelő szerződéses rendszerekkel kellően rendezhető, csak sok esetben nem szokás erre kellő energiát fordítani.

Tekintsük át nagy vonalakban, mit is jelent jogilag és az adózásban adományt, illetve támogatást adni.

Az áfa-törvény 259. § 9/A. pontja definiálja a közcélú adomány fogalmát, amely lényegében: a közhasznú szervezet részére (és egyéb személyeknek, de most elsősorban a közhasznú szervezetek vannak fókuszban) törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, ha az valósan szolgálja a szervezet tevékenységét, az adományozónak nem jelent vagyoni előnyt és a szervezet a támogatásról megfelelő tartalmú igazolást állít ki az adományozó részére. A közcélú adomány nem minősül sem ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, így az nem áfa-köteles.

A Tao. tv. az áfa-törvénnyel összhangban adományként kezeli az ilyen juttatást, és kifejezetten akként rendelkezik, hogy az adomány a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Mint ilyen, az adózás előtti eredményt csökkenti, mégpedig – közhasznú szervezet esetében – a nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka, tartós adományozási szerződés keretében pedig 40 százaléka. Fontos, hogy az adományozó rendelkezzen a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

Ezzel szemben „csak” támogatás, ha a juttatást nem közhasznú szervezet részére adjuk. A támogatás annak függvényében fog a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültnek minősülni, hogy a támogatott a támogatást nyújtó felé nyilatkozatban igazolja, hogy a juttatás adóévében a juttatás értékét bevételként elszámolta. Ha ez teljesül, akkor a vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításról beszélünk, ellenkező esetben nem, ami akár adózás előtti eredményt növelő tényező is lehet, ezért alaposan oda kell figyelni, hogy kinek és hogyan adományozunk.

Fentiek alapján is látható, hogy okos adományozási politikával jelentős elszámolhatóságot tudunk elérni.

Fontos megemlíteni, hogy a civil szervezetek esetében jelentős problémát jelent, miszerint az adományozók sok esetben „céltámogatások” felhasználását várják el, adott esetben különböző ellenszolgáltatásokat elvárva. Ennek egyrészről ismét csak adójogi következménye lehet, hiszen szűk lehet a mezsgye ellenérték nélkül és annak fejében nyújtott szolgáltatások között, ami akár az áfa kérdését is felvetheti. Emellett, érdemes abba belegondolni, hogy a civil szervezeteknek is fenn kell tartaniuk olyan személyi állományt és vannak olyan dologi kiadásaik, amelyek – elsősorban anyagi – fedezete nélkül ugyanúgy nem tudják fenntartani működésüket, mintha egy konkrét program megvalósításához hiányoznának erőforrások.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Hortobágyi Sándor partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
2018. október 31.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok

Örökzöld témák közé sorolható a munkáltató által gyakorolt felmondási jog lehetősége és annak törvényi kritériumai. Lényeges kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között gyakorolható, amelynek szabályait az Mt. 66. § szakasza határozza meg.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
2018. június 27.

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével
2018. november 15.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével

A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Jelentős változások a cégtörvényben
2018. július 2.

A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba.