A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. augusztus 9.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Zálogtárgy felszámolási eljárásban történő értékesítése esetén  a törvény felsorolásszerűen határozza meg azokat a tételeket, melyek a vételárból elszámolhatók a zálogjogosultat megillető megtérülés terhére, azonban ezen tételek mértéke sokszor ad alapot a zálogjogosult hitelező és felszámoló közötti jogvitára.

Ingatlan értékesítése során leggyakrabban az ingatlan őrzés-védelmével felmerülő őrzési költség magas mértéke lehet sérelmes a zálogjogosultnak, amely költség azonban már az őrzési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés megkötésével valószínűsíthető, így a felszámoló által adott gyakori és mindenre kiterjedő tájékoztatás, amennyiben kiterjed a várható őrzési költség mértékére, felveti a tudomásszerzés időpontjának, így a kifogás előterjesztésére biztosított határidő kezdetének bizonytalanságát.

A BH 2015.6264 számú bírósági határozatában rögzítette a Kúria, hogy ha a hitelező a zálogtárgy értékesítéséről készített elszámolás kézhezvételétől számított határidőn belül terjeszti elő a kifogását, a felszámoló nem hivatkozhat sikeresen a kifogás elkésettségére abban az esetben sem, ha a kifogást tevő hitelezőt korábban – akár igazolható módon – tájékoztatta a hitelezői gyűlésen, arról szóló jegyzőkönyvben, vagy közbenső mérlegben az őrzés-védelem előrelátható költségéről, vagy annak meghatározásához szükséges adatokról, melynek megfelelően a hitelező a költségről tudomással bírt már korábban is.

A Kúria a hivatkozott döntésében kimondta, hogy a hitelező a vételárat terhelő levonásról csak az értékesítést követő elszámolásból szerezhet tudomást, tekintettel arra, hogy a vételárat ténylegesen terhelő költségek ugyanis csak az elszámoláskor válnak ismertté, addig csak, mint várható költségek szerepelnek. Ennek értelmében tehát a hitelező kifogása nem elkésett, ha az elszámolás kézhezvételétől számított határidőn belül terjeszti elő felszámolási kifogását akkor sem, ha a felszámoló korábbi tájékoztatása alapján tudomással bírt az előrelátható költségekről.

A Kúria által lefektetett gyakorlat azonban a BDT 2015.3290 számú döntés ismeretével együtt teljes, amely arra az esetkörre reflektál, amikor a kifogásolt intézkedésről a kifogást tevő hitelező kétségtelen módon, igazolható időpontban tudomást szerzett, azonban a tudomásszerzést követően haladéktalanul jelzi a felszámoló részére, hogy egy elszámolás esetében milyen levonás alkalmazását nem fogadja el, a jogszabály megsértésére hivatkozással. A döntésben rögzítésre került, hogy amennyiben a tudomásszerzést követő 15 napos határidőn túlnyúlóan a felek egyeztetést folytatnak a vitás intézkedéssel összefüggésben akként, hogy a hitelező a felszámoló jogi álláspontjának megváltoztatását kéri, addig, amíg a felszámoló nem közli a véglegesnek tekinthető álláspontját, a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő számítása nem kezdődik meg. Mindezek értelmében tehát a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő, ha a felek között egyeztetés zajlik, a felszámoló végleges álláspontjának közlésétől számítandó.

A gyakorlatban sok esetben előfordulhat olyan konkrét eset, hogy a hitelező elsősorban kizárólag az esetleges elszámolásban szerepeltett tételeket alátámasztó dokumentumok, megbízási szerződések, egyéb iratok csatolását kéri a felszámolótól annak érdekében, hogy az elszámolásban rögzített levonások mértékét, vagy jogszerűségét meg tudja ítélni, melyre szintén határnapot jelöl meg a felszámoló részére. Abban az esetben, ha ezen határidőn belül a felszámoló nem tesz eleget a kérelemnek, és ennek megfelelően jogszabálysértő mulasztást követ el, a kifogásolásra nyitva álló határidő a bírói gyakorlatnak megfelelően az eredménytelen határnaptól számítandó, mely kifogás keretein belül a felszámoló mulasztása és az elszámolás jogszerűsége egyaránt támadható.

A fent hivatkozott döntések áttekintését követően azonban a konkrét körülményeket szemlélve továbbra is kétséges lehet, hogy az eljáró felszámoló álláspontja mikor tekinthető véglegesnek, és álláspontjának rögzítése mely konkrét esetekben minősül a kifogásolási határidő kezdetének. A Kúria elnöke, valamint számos további döntés megerősíti, hogy abban az esetben, ha a felszámoló már közölte a végleges, pontosított álláspontját a hitelező által kifogásolt intézkedéssel kapcsolatban (adott esetben egy elszámolás helyességét illetően), a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló határidő megkezdődik, az nem hosszabbítható nem a felszámolónak adott újabb határidő előírásával.

Abban az esetben tehát, ha adott esetben a vitás elszámolásról tudomást szerez a hitelező, azonban a jogi eljárás elkerülése érdekében egyeztetést kezdeményez a felszámolóval akként, hogy nyilatkozattételre hívja fel – konkrét határnap megjelölésével – a kifogásolt intézkedéssel kapcsolatos végleges álláspontjának közlése érdekében, a megadott határnap eredménytelen eltelte esetén a határnaptól, illetve a felszámoló álláspontjának megváltoztatására irányuló kérelem végleges elutasítása esetén az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől számítandó a felszámolási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő. A hivatkozott döntésekben a Cstv. módosítását megelőzően hatályos 8 napos kifogásolási határidő szerepel, amely a ma hatályos rendelkezések szerint 15 napra módosult.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Módosult az Infotörvény
2018. július 26.

Módosult az Infotörvény

Az adatvédelemmel foglalkozó szakembereket felüdülésként érte a felismerés, hogy az Országgyűlés napirendre vette az Info tv. immáron érdemi módosítását is és megismerhetővé váltak a GDPR végrehajtási rendelkezéseinek szánt új szabályok.

Jelentős változások a cégtörvényben
2018. július 2.

A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba. 

Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
2018. június 27.

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.