Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.

Napjainkban a technológia folyamatos és gyors fejlődése következtében a gazdasági, üzleti szereplők mellett az igazságszolgáltatás rendszerének, így kifejezetten a hazai és uniós szintű bíróságoknak is reagálniuk kell az innovatív technikákra, a piac változásaira. Az új technológiák megjelenése a bírósági eljárások lefolytatásának hagyományos módjaival szemben nagy kihívást támasztanak a jelenlegi rendszerrel szemben. Ugyanakkor az új technológiák a bírósági eljárásban szereplő összes érintett – a bíró, a felek és a tanúk, szakértők – számára hatékonyságot, rugalmasságot és kényelmet javító eszközökkel is szolgálhatnak. Az egyik ilyen innovatív technika a videokonferencia megjelenése az eljárásban.

Egy jogvita megnyeréséhez nem elegendő a másik féllel szemben a követelés előterjesztése, mivel a másik fél vélhetően vitatni fogja a kereset alapjául szolgáló tényállást. Emiatt döntő fontosságú a követelést alátámasztó bizonyítékoknak az eljáró bírósághoz történő megfelelő és időben történő előterjesztése. Nehezebb a feladat, ha a bizonyítás eszköze más országban található, mint ahol az eljárás folyik. Ilyen esetben felmerülhet az a helyzet, hogy szükségessé válik az ama tagállamtól eltérő másik tagállamban történő bizonyításfelvétel, amelyben a bírósági eljárást megindítják vagy megindíthatják. Ennek legegyszerűbb példája egy másik tagállamban élő tanú meghallgatása. Erre a kihívásra ad választ a videokonferencia lehetősége, amely mint új típusú bizonyításfelvételi eszköz kiváló megoldásként szolgálhat.

Megjegyezendő, hogy a videokonferencia megszervezése tekintetében különbségek vannak egyrészt a különböző polgári és kereskedelmi, másrészt a büntetőeljárások között. Jelen cikk kizárólag a polgári és kereskedelmi eljárásokban való szerepét érinti.

Az eljáró bíróság országától eltérő országban történő bizonyításfelvétel általános jogi keretét a 1206/2001/EK tanácsi rendelet (Rendelet) adja, ami a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködését fedi le. E körben érdemes megjegyezni, hogy minden európai uniós tagállam saját eljárásjoggal rendelkezik e területen, így az eljárás részletei az együttműködésre irányuló megkeresést fogadó ország jogszabályaitól függnek.

A határokon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban általában két olyan lehetséges helyzet merülhet fel, amikor videokonferencia révén kerülhet sor a tanúk és szakértők meghallgatására:

– Közvetett bizonyításfelvétel, melynek során a megkeresett állam bírósága bonyolítja le például egy tanú kihallgatását (bizonyos feltételekkel, a megkereső bíróság képviselőinek részvételével);

– Közvetlen bizonyításfelvétel, melynek során a megkereső bíróság közvetlenül, videokonferencia révén hallgat ki egy másik tagállamban lévő tanút.

Az együttműködő tagállamok kifejezett célja, hogy a határokon átnyúló bírósági eljárások során a videokonferencia a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson bármely bíróság ama szokásos eljárására, mikor is nyílt bírósági tárgyaláson kerül sor a bizonyításfelvételre. A költségek tekintetében egyetértés van az együttműködő tagok között abban, hogy a megkereső bíróság biztosítja a szakértők és tolmácsok részére, valamint a videokonferencia lebonyolításával kapcsolatban kifizetett díjak megtérítését.

A határon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban a bizonyításfelvétel videokonferencia révén való lebonyolítására vonatkozó kérelmet a megkereső bíróságnak egy erre rendszeresített szabvány-formanyomtatványon kell benyújtani a megkeresett bírósághoz. A formanyomtatványokon az érintett felek és a képviselőik kapcsolatfelvételéhez használt adatok és a bíróságra vonatkozó részletes információk szerepelnek. A formanyomtatvány elküldése és a megkeresett bíróság kézhezvétele után a megkeresett bíróság beidézi a tanúkat, és adott esetben meghozza a szükséges kényszerítő intézkedéseket is az ügyben. A kérelmet a kézhezvételtől számított kilencven napon belül kell végrehajtani. A bizonyításfelvételt a megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban kinevezett bíró, illetve más személy végzi el.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a határokon átnyúló eljárások során videokonferencia alkalmazása esetén a megkereső vagy a megkeresett bíróságon szükség lehet tolmácsra. Utóbbi dolgozhat távtolmácsolás útján egy távoli helyszínről, miközben a fő felek egyazon helyen, például a tárgyalóteremben tartózkodnak, illetve – ha egy távoli résztvevő igényel fordítót – a tolmács tartózkodhat ugyanazon a helyen, mint ahol a távoli résztvevő, vagy pedig az esemény fő helyszínén.

A fentiek alapján is jól látható, hogy a videokonferencia használata megkönnyíti és felgyorsítja a bírósági eljárásokat, és csökkenti az eljárási költségeket is. A bizonyításfelvételhez használandó videokonferencia-berendezések nagyobb rugalmasságot biztosítanak az eljáró bíróságok számára a tekintetben, hogy mikor és hogyan hallgassák meg a más tagállamokból származó tanúkat, vagy szakértőket.

A témát összegezve kijelenthető, hogy a videokonferenciák nagymértékben megnövelik a bíróságok működésének hatékonyságát a bizonyításfelvételi eljárások során. Ám fontos kihangsúlyozni azt is, hogy teljes mértékben egy videokonferencia sem képes visszaadni az „élő” tárgyalás atmoszféráját.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
2018. október 31.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok

Örökzöld témák közé sorolható a munkáltató által gyakorolt felmondási jog lehetősége és annak törvényi kritériumai. Lényeges kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között gyakorolható, amelynek szabályait az Mt. 66. § szakasza határozza meg.

A könyvek szakértője – mérlegen a könyvvizsgáló
2018. május 24.

A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jogi események, cégformák, számviteli jellemzők vagy tevékenységek esetén azzá válhat.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
2018. június 27.

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.

Az ügyvezetői felelősségről – 2. rész
2018. június 14.

A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz.

Az ügyvezetői felelősségről – 3. rész
2018. június 21.

A témakört feldolgozó első két cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. A cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.

Az ügyvezetői felelősségről három részben
2018. június 7.

Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. 

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Jelentős változások a cégtörvényben
2018. július 2.

A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba.