Bepillantás az online vitarendezés alapjaiba – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Az internet a ’virtuális világban’ létezik és semmissé teszi azon jogi koncepciókat, amelyek jelentős mértékben fizikai, helyhez kötött jogi aktusokat használnak.” (Eddie Hurter)

Napjainkban az internet vitathatatlanul az egyik legfontosabb jelenség. Körülvesz minket az élet minden területén: ha csupán számba vesszük egy átlagos napunkat, jelentős időt töltünk el a világháló használatával. Ha egy családtagunk az országon belül távol tartózkodik tőlünk, vagy éppen külföldön, a vele való kapcsolattartás legjobb, leggyorsabb módja is egyértelműen az interneten való kommunikáció, emellett a költségek is elenyészőek a korábbi telefonos érintkezéshez viszonyítva. A munkavégzéshez is elengedhetetlen az internet: a weben elérhető információk és adatok nagyban hozzájárulnak egyes hivatások szakszerű és gyors ellátásához. További fontos elem s egyben a jelen cikkhez csatlakozó fontos pont az online kereskedelem lebonyolítása. Mind a magáncélú vásárlások, mind a társaságok által történő rendelések, illetve a közbeszerzések is elektronikus úton zajlanak, valamint az információkérés is telefonon, de sokkal inkább e-mailen történik. Összességében kijelenthető: globalizált világunkban a világhálónak köszönhetően mind a távolságok, mind az országhatárok eltűnnek az e-kereskedelem kapcsán.

Eddie Hurter szavaival élve: „Az internet a ’virtuális világban’ létezik és semmissé teszi azon jogi koncepciókat, amelyek jelentős mértékben fizikai, helyhez kötött jogi aktusokat használnak. Ennek hatására a földrajzi határok, az államhatárok és a kommunikációs akadályok eltűnnek.”

E virtuális környezetben számos különböző nehézség, probléma, vita merülhet fel, és ennek keretében „miként az elektronikus kor beköszöntött, a lehetőségek, hogy a számítógépet és annak szoftverét használjuk a viták rendezésére kreatív módon, egyre inkább elterjed.” A viták rendezésére a bírósági úttól eltérő formák alakultak ki, ezeket nevezzük összefoglalóan alternatív vitarendezési módoknak (AVR). Az internet fentebb röviden ismertetett jelensége, mely behálózza mindennapjainkat, azonban az AVR-en belül is ihletett egy újabb fogalmat és gyakorlatot, mégpedig az online vitarendezési eljárást (OVR).

Az OVR gyűjtőfogalom, amely magában foglal számos olyan AVR-formát, amelyek átvándoroltak az online világba, mint például a tárgyalás (negotiation), az automatizált tárgyalás (automated negotiation), segített tárgyalás (facilitated negotiation), valamint napjaink két legfontosabb formája: a választottbíráskodás és a mediáció.

Ennek gyakorlati megjelenését általánosságban megfogalmazni szinte lehetetlen, hiszen online vásárlások, gyermekelhelyezési perek, ingatlannal kapcsolatos tárgyalások, stb. is zajlanak ilyen keretek között. Jelen cikk fókuszában az online kereskedelem, azon belül is a kis értékű rendelések állnak. Az online vitarendezés minden érintett területre való kiterjesztése messzemenően meghaladja e cikk kereteit, így jelenleg csupán egy kis aspektusát, valamint kialakulásának történetét szeretném röviden felvillantani.

A szóban forgó szituációkat akként szükséges elképzelni, hogy egy adott személy online igyekszik megoldani felmerült vitáját. Mindezt teheti harmadik személy bevonásával vagy anélkül, elektronikus levélváltás, vagy éppen videokonferencia útján. Fő célként a gyors, pontos és kényelmes vitamegoldás áll a középpontban. E rendszer előnyeiről és hátrányairól a későbbiekben még részletesen szó lesz.

Az OVR kis értékű kereskedelmi viták esetén való megvalósulását, mindennapjainkban való jelenlétét egy személyes példán keresztül szeretném bemutatni. A közelmúltban számos alkalommal rendeltem különféle termékeket egy olyan online webshoptól, melynek központja Kínában található. A rendelések során egyik alkalommal nem megfelelő színű terméket kézbesítettek számomra, amelynek jelzésére két mód nyílt előttem: egyrészt egy negatív visszajelzés (feedback) küldése az eladó felé s várakozás, illetve OVR indítása az „open dispute” gombra történő kattintással. Az első opciót választottam, hiszen tulajdonképpen már ezzel is vitarendezési eljárást kezdeményeztem: ha választ kapok, az úgynevezett „negotiation” tárgyalási módszert alkalmazom, mely a legegyszerűbb vitarendezési eljárás (természetesen ez még nem formalizált, csupán elektronikus levélváltás történt az eladó és köztem). Pár napon belül ténylegesen választ kaptam, melyben elektronikus levelezés útján találtunk egy, mindkét fél számára elfogadható megoldást, így nem volt szükség a következő szintre való lépésre, amely már a formalizált OVR lett volna.

E példa jól szemlélteti, hogy az online világban felmerülő kis összegű kereskedelmi viták rendezésének legmegfelelőbb helyszíne a virtuális tér maga. Kiemelendő továbbá, hogy a honlap kínál egy OVR-t, melynek köszönhetően a vásárló, fogyasztó biztonságban érzi magát a honlap használata során, hiszen az oldal megfelelő vitarendezési felületet biztosít számára. Az eBay és a Squaretrade közti megállapodás is hasonló előnyökkel jár mind a felhasználók, mind az eladók felé. A megbízhatóság az online kereskedelem egyik sarkalatos pontja, melyet az előbb említett módon megfelelően lehet közvetíteni a fogyasztók felé.

A fogyasztó és eladó közötti online kereskedelem során felmerülő viták virtuális térben való rendezésének fontosságát az Európai Unió is felismerte, s egy igen jelentős lépésnek tekinthető részéről az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről. Ezen szabályozásnak köszönhetően „a fogyasztók online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő belföldi vagy határon átnyúló vitáikat tudják könnyen rendezni. Az Európai Bizottság ugyanis létrehoz egy olyan új internetes honlapot (OVR-platform), amelyet tesztel legkésőbb 2015. január 9-éig. Ezzel igénybe vehető lesz valamennyi uniós tagállamnak az Európai Bizottság által nyilvántartott jegyzékben megtalálható békéltető testülete az ügy rendezésére: mindez olcsón, gyorsan, és a fogyasztó saját nyelvén.”

Az irányelv átültetésére 2016. január 9-éig kaptak határidőt az országok, így gyakorlati elemzésre még nincs lehetőség, de az OVR-platform egy fontos lépés az OVR evolúciójában.

Kluwer International Nemzetközi jogi e-könyvek   Egy kattintásra Öntől!   Rendelje meg most és 5 percen belül már olvashatja! »

A személyes példa és az EU szabályozása felvillantja e tanulmány fókuszpontjait, mégpedig, hogy a világhálón felmerülő problémák, viták miként rendezhetők a virtuális térben személyes találkozó nélkül. Miként azt korábban említettem, e cikkben szeretném bemutatni az alternatív vitarendezési módok egyik speciális eljárását, az online vitarendezést, amelynek egyik legismertebb, leggyakrabban előforduló esete a kis értékű kereskedelmi ügyletek során valósul meg.

Az első részben az OVR fejlődésének, evolúciójának négy fázisát ismertetem, a jogtudomány álláspontját is figyelembe véve, a rendszer kezdeti korából. Másodsorban a teljesség igénye nélkül bemutatom az OVR legjelentősebb előnyeit és hátrányait, természetesen a jogtudomány eredményeit segítségül hívva. Végezetül, a konklúziók során összegzem a jelenlegi akadályok, gátak leküzdésére vonatkozó lehetőségeket, melyek segítségével az online vitarendezés még inkább elterjedtebb lehet bolygónkon.

A tanulmány szerzője PhD hallgató a SZTE-ÁJTK-n

---