Idén október 11-én került megrendezésre a Magyar Vállalati Compliance Társaság – Wolters Kluwer Hungary Kft. és a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker McKenzie Ügyvédi Iroda által támogatott – legnagyobb éves szakmai eseménye, a Compliance & Investigations Hungary konferencia.
Az eseményt dr. Sükösd Péter, a Magyar Vállalati Compliance Társaság elnöke nyitotta meg. Beszédében bejelentett egy kivételes szakmai együttműködést a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezetével, melynek célja a területet érintő szakmai hatékonyság és innováció elősegítése. Smohay Ferenc, a BEMSZ elnöke kiemelte a Batonai Ferenc által vezetett megfelelési szekció kiemelt jelentőségét az együttműködés létrejöttében.
Frontvonalban: Digital Compliance és Legaltech
A Wolters Kluwer Hungary Kft. a konferencia délelőtti szekcióját nyitotta meg egy érdekes panelbeszélgetéssel, melynek célja a legaltech és a compliance területén felmerülő legújabb kihívások bemutatása volt, valamint egy olyan jövőkép hallgatóság elé tárása, mely talán megalapozhat egy “egészséges” szemléletet a minket körülvevő digitális csillagrendszerben.
A panel résztvevői dr. Szólláth Edina, dr. Firniksz Judit PhD. LL.M. és Németh László voltak a Wolters Kluwer Hungary Kft. képviseletében.
Az előadás alapvetéseként szolgált a gondolat, mely szerint a compliance-t közel kell hozni az emberekhez, melynek eszköze az egyéniesítés. Természetesen egy működő szisztéma – és “nem csupán egy szabályozási keretrendszer” – kialakítása nem csak az illetékes compliance vezető feladata, hanem “közös felelősség, amely az egész szervezetre kiterjed.”
De mit is jelent a compliance ökoszisztéma? “Egy olyan rendszert, amely minden munkavállaló számára világossá teszi, hogy a megfelelés nemcsak egy külső elvárás, hanem a mindennapi működés alapvető része. Hiszen ez a szemlélet biztosítja, hogy a compliance ne egy távoli, absztrakt fogalom maradjon, hanem a vállalati kultúra szerves része legyen.”
A tavaszi Portfolio – Wolters Kluwer Hungary Kft. – Digital Compliance by Design & Legaltech 2024 konferencia tanulsága volt egy kifejezetten hasznos metafora, melyet Varga Gábor és dr. Csömör Magdolna használt. Eszerint “a compliance optimális esetben olyan, mint a szervezet immunrendszere.” Természetesen egy immunrendszer esetében is csak akkor beszélhetünk jó példáról, ha minden tekintetben megfelelően működik a belső szisztémánk.
De mikor is vagyunk egészségesek? Többek között akkor, ha akárcsak az emberi testben, úgy a compliance szervezetrendszerében is minden elem funkciójának megfelelő helyet foglal el. Nem feledkezhetünk meg azonban a megfeleléssel járó kötelezettségekről sem. Ilyen a folyamatos monitorozási tevékenység folytatása, a kockázatértékelés és a hatékony beavatkozás szükség esetén. Továbbá arra is figyelemmel kell lenni a compliance szisztéma kialakításakor és működtetésekor, hogy “elkerüljük az autoimmun-betegségeket”, azaz a túlszabályozást, hiszen akárcsak az emberi szervezet, úgy egy alapvetően gondosan kialakított rendszer is képes önmagát elpusztítani, ha nem tud megbirkózni az előtte álló feladatokkal.
“A compliance nem csupán a jogászoké.” Ez a terület nélkülözhetetlen az üzleti, a jogi és az IT szférában is. Ahhoz, hogy a belső szabályozási rendszerek megfelelőségi szempontból kielégítőek legyenek a compliance-t mint gondolkodást kell elsajátítania az egyes szakágakban dolgozóknak. Ezt főleg az indokolja, hogy az utóbbi néhány évben rengeteg uniós és nemzetközi jogi dokumentum, szabály és iránymutatás jött létre, melyet nem csupán a jogrendszerünk, hanem a belső vállalati struktúrák részévé kell tenni.
A gyakorlatban több olyan lépcsőfok áll a vállalati vezetők és jogi szakemberek rendelkezésére, melyek segítenek a hatékony compliance szisztéma működtetésében. Ilyen többek között a biztonságos elérés és a tartalom szerinti jogosultságkezelés. “Ezek a rendszerek segítenek abban, hogy a dolgozók gyorsan és hatékonyan hozzáférjenek a szükséges információkhoz, anélkül, hogy bonyolult vagy nehezen használható rendszerekkel kellene bajlódniuk. A dokumentumok közötti keresés és a verziók visszakeresése szintén kritikus, hiszen ezek csökkentik az időveszteséget és az adminisztratív terheket.”
Az előadók fejlesztendő lehetőségként kiemelték a szabályzatok hatályos verzióinak összehasonlítását. Véleményük szerint “ez egy olyan terület, amely szükségtelen komplexitást okozhat a munkavégzés során. Ha azonban a verziók követhetősége és összehasonlíthatósága átláthatóbb lenne, az minimalizálná a hibázás lehetőségét és növelné a munkavállalók hatékonyságát.”
Lehetséges megoldás: a Complist. A Wolters Kluwer Hungary Kft. jelenlegi fejlesztései szerint két csomag áll az érdeklődők rendelkezésére, a Complist Start és a Complist Plus. A két elérhető szisztéma “funkcionális szétosztása jól szemlélteti, hogy a vállalatok compliance érettsége valóban nagyon eltérő lehet. Az alapján, hogy egy szervezet milyen szinten kezeli a jogszabályi megfelelést, különböző megoldásokra van szükségük.”
“A Complist Start azon vállalkozások számára kínál megoldást, akik az alapvető szabályozási követelmények nyomon követését és rendszerezését igénylik. Ezek a vállalatok még nem jutottak el arra a szintre, hogy részletes dokumentációval és folyamatos ellenőrzéssel foglalkozzanak, de fontos számukra, hogy tisztában legyenek a releváns jogszabályokkal, és automatikus értesítéseket kapjanak a változásokról.”
“A Complist Plus már egy magasabb compliance érettségi szintet képvisel, ahol a vállalatok nemcsak követik a jogszabályi változásokat, hanem biztosítani kívánják a jogszabályi megfelelés dokumentálását, és naprakész jelentéseket is készítenek. Azok a szervezetek, akik ezen a szinten működnek, nagyobb hangsúlyt fektetnek a folyamatok átláthatóságára és a megfelelési teendők menedzselésére, mert ez biztosítja számukra a hosszú távú jogi megfelelést.”
Milyen kihívásokat rejtenek a technológia diszruptív hatásai? Önmagában hatásnak tekinthető – vagy épp katalizátornak – a gyors piacváltások sorozata, mellyel nap mint nap szembesülünk. “A vállalkozási tevékenység fókusza gyorsan változik, a közösségi média kereteit feszegeti, amikor az adatgazdaságban felhasználja a rendelkezésre álló adatokat, de ezen túlmenően egyes esetekben a közösségi médiaszolgáltató tevékenység és a videómegosztó funkció is összekapcsolódik. Ez a hibridizáció például már a DMA platformszolgáltatási kategóriáit is feszegeti, azonban az e-kereskedelemi funkciók, piacterek megjelenése tovább bővíti a kört.”
A jog nem csak a jogászoké? Adott a válasz is: természetesen (már) nem. “A jogi szolgáltatások megvalósítása, tartalma és piaci környezete is átalakulóban van. A nem szabályozott, de alapvetően jogi jelleggel (is) rendelkező szolgáltatások terén mind több compliance-szel és legaltech-kel foglalkozó IT, kiberbiztonsági és adatszakértő és egyéb a technológiai vagy technológiailag meghatározott normák megvalósításában résztvevő nem jogász jelenik meg, akik számára biztosítani kell a külső szabályozási környezet iszonyú komplexitása és változása mellett is a joghoz való hozzáférést.”
“A joghoz való hozzáférésre, ami ebben a szituációban tulajdonképpen a technológiai normák és az innovációhoz kapcsolódó gazdaságirányítási tartalmú normák értelmezését jelenti, ugyanúgy igény van a szabályozott jogi szolgáltatást nyújtó piaci szereplők részéről is. A különböző jogi szakmák között, az üzlet, az IT különböző területei és a jog között és a támogató szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplők között folyamatos párbeszédre van szükség.”
(A konferencia-beszámoló 2. részét itt olvashatják)
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
