DLA Piper: Újabb fontos lépést tehet az EU a digitális stratégiája megvalósítása felé

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) állásfoglalást tett közzé, amely mérföldkövet jelenthet az EU Gigabit Infrastruktúra-rendeletének jogalkotási folyamatában. Az új rendelet a 2014 óta hatályban lévő szabályozás több hiányosságát is feloldaná, egyszerűbbé és költséghatékonyabbá téve a hírközlő hálózatok tervezését és telepítését: sokkal jobb minőségű internethozzáférés állhat rendelkezésre, valamint hozzájárulhat az EU digitális stratégiájának megvalósításához, közvetetten pedig gazdasági növekedéséhez is. A tervezetről Romsics Viktor és Kelemen Kálmán, a DLA Piper Hungary szakértői készítettek összefoglalót.

A rendelettervezet tartalma

Az Európai Bizottság által kiadott rendelettervezet célja, hogy elősegítse a meglévő gigabites elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférést, valamint az új hálózatok telepítését. A javaslat hatására 2030-ig az Európai Unió teljes területén hozzáférhetővé válhatnak a nagysebességű (1 Gbps) elektronikus hírközlő hálózatok (“VHCN”).

Az EU digitális évtized-programjával összhangban a rendelettervezet lerövidítené a hatóságok döntéshozatalára szánt időt, ezáltal felgyorsíthatja a gigabites kapacitású hálózatok telepítési folyamatát, csökkentheti a költségeket és az adminisztrációs terheket, valamint egyszerűsítheti az engedélyezési eljárásokat. A tervezet javaslatokat tartalmaz az információkhoz való hozzáférésre (privát és állami üzemeltetőktől, az általuk kezelt infrastruktúrával kapcsolatban), a fizikai infrastruktúraszabályozásra (például minden új építménynek rendelkeznie kell optikai kábelezéssel), és az engedélyeztetési díjak csökkentésére vonatkozóan is.

„A hatékonyabb hálózati tervezés és telepítés érdekében az üzemeltetőknél megjelenik a “minimuminformációs” követelmény, tehát a meglévő infrastruktúráról kötelezővé válik az adatszolgáltatás. A szektorbeli befektetések egyszerűbbé és vonzóbbá tétele érdekében a rendelettervezet hatálya kiterjed a már meglévő, és a jövőben építeni kívánt fizikai infrastruktúrára is” – mondta el Romsics Viktor, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Bankjogi és Projektfejlesztési csoportjának szenior ügyvédje.

A leginkább érintett szereplők a hálózatüzemeltetők lesznek, akik számára kötelezővé válik a VHCN-képes infrastruktúráról történő adatszolgáltatás. Ezen felül szükséges biztosítaniuk a hálózataikhoz, épületeikhez való hozzáférést is. Ide tartoznak akár a közszolgálati, állami épületek vagy a vezeték nélküli infrastruktúrák is. A hozzáférést elősegítendő, a tagállamok koordináló testületeket hoznának létre, amelyek segítenének a hozzáférésben, illetve a feltételek teljesítésében is.

Következő lépések

Az ITRE rendelettervezetet támogató szeptemberi állásfoglalása fontos lépés a jogalkotási folyamatban. Hamarosan az Európai Parlament előtt folytatódhatnak a tárgyalások a 2014-es, ún. BCRD-irányelvet leváltó új rendeletre vonatkozó javaslatról. A jelenleg hatályban lévő szabályozás több hiányosságára is választ adna a jogszabály: köztük a túlzottan bürokratikus és költséges engedélyeztetési és telepítési folyamat egyszerűsítésére, valamint az információk jobb hozzáférhetőségére is.

„Amennyiben elfogadják, a rendelet az EU gazdasági növekedéséhez is hozzájárulhat, valamint sokkal jobb minőségű internethozzáférés állhat rendelkezésre a lakosság és a vállalkozások számára is” – tette hozzá Kelemen Kálmán, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Bankjogi és Projektfejlesztési csoportjának ügyvédjelöltje.

Az ITRE arra is rámutatott, hogy fontos a kapacitások fejlesztése Európa kevésbé sűrűn lakott részein is, ahol sokszor gyengébb a hálózati hozzáférés. Tágabb megközelítésben a rendelettervezet az EU digitális stratégiájába is beleillik.

Az évtized végére elérni kívánt célok között van a számítógépes képességek fejlesztése, a közszolgáltatások, a gazdaság és a vállalkozási kultúra digitalizációja is. A rendelet – elfogadása esetén – pozitív hatással lehet a technológiához való hozzáférésre is, például gyorsabb hozzáféréssel a felhőszolgáltatásokhoz vagy AI platformokhoz.