Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.
A koronavírus terjedése miatt sok munkavállaló végzi munkáját otthonról, akár egyoldalú utasításra, akár saját választása alapján. Az otthoni munkavégzéshez azonban elektronikus eszközök szükségesek szükségesek, hiszen mind a munkavégzés, mind a munka eredményének továbbítása ezeken keresztül zajlik. Fontos kérdés, hogy ki köteles biztosítani ezeket az eszközöket, a munkavállaló mikor jogosult azokat a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni, és a munkáltató milyen mértékben jogosult ezt a használatot, továbbá az elektronikus eszközökön tárolt adatokat ellenőrizni.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bekezdése a munkáltató alapvető kötelezettségei között jelöli meg, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ezek a teljesítendő feltételek a munkakör jellegétől függően változnak: míg természetesnek hat, hogy a gyártósor mellett munkát végző munkavállaló nem saját maga szerzi be a gyártáshoz szükséges gépeket és eszközöket, egy irodai dolgozónál már felvetődhet, hogy saját laptopját és mobiltelefonját használja. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításáról a felek eltérően állapodjanak meg, azaz rögzítsék, hogy a munkavállaló kizárólag saját eszközeit használja a munkavégzéshez, vagy például saját mobiltelefonját veszi igénybe, de minden mást a munkaadó biztosít. A saját eszköz alkalmazására azonban a munkavállaló egyoldalúan nem kötelezhető, az ilyen megállapodás csakis a felek egyetértésén alapulhat.
A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása nem egy egyszeri, hanem folyamatos feladata a munkáltatónak: az általa biztosított laptop szervizelése, az azon használt programok licence-ének megújítása, a biztosított mobiltelefon előfizetési díjának kiegyenlítése mind-mind a munkáltató kötelezettsége. Amennyiben valamilyen okból mégis a saját eszközét használja a munkavállaló, az azzal kapcsolatban keletkezett költséget a munkáltató köteles megtéríteni, ha az a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés]. Ha például a munkavállaló munkáltató által biztosított mobiltelefonja éppen nem működik, de munkaügyben sürgős telefonhívást kell elintézni, és ehhez a munkavállaló a saját mobiltelefonját használja, a hívás költségét a munkáltató köteles megfizetni a munkavállaló számára.
A mai elektronikus eszközök legtöbbje azonban hordozható, és az is megszokott, hogy a munkavállalók – akár azért, hogy otthonról (is) végezzenek munkát, vagy csak elérhetőségüket biztosítsák ilyen módon – hazaviszik a munkáltató által biztosított eszközöket. Természetesen erre csak akkor van lehetőségük, ha a munkáltató ehhez hozzájárul. Felmerül azonban a kérdés, hogy akár a munkaközi szünetben, akár a hazavitel során a munkaeszközök használhatóak-e magáncélra.
Főszabály szerint a munkavállaló a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja [Mt. 11/A. § (2) bekezdés]. Eszerint tehát egy könyvelő nem kereshet rá a moziműsorra a munkáltató által biztosított számítógépen, a munkahelyi e-mail-címről nem lehet levelet küldeni kedvesünknek, a munkáltató által biztosított mobiltelefont pedig, hiába szól előfizetése ingyenes, korlátlan beszélgetésre, nem használhatjuk magánhívásra. A feleknek azonban e tekintetben is van lehetőségük eltérő megállapodásra, az ilyen szigorú korlátok fenntartása sok esetben felesleges. Fontos viszont, hogy a munkavállalók számára egyértelmű legyen, mit szabad és mit nem, így célszerű írásban rendezni ennek kérdését, és már a munkaviszony létesítése során tisztázni a határokat.
A magánhasználat teljes vagy részleges megtiltása azonban újabb kérdést vet fel: hogyan ellenőrizheti a munkáltató annak betartását? Az ellenőrzéshez lehetőség van technikai eszközöket is igénybe venni, így például feltelepíthető olyan szoftver a munkavállaló által használt elektronikai eszközre, amely figyeli, milyen oldalakat látogat. Ennek feltétele azonban, hogy arról a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. [Mt. 11/A. § (1) bekezdés] Természetesen arra is lehetőség van, hogy a munkáltató időről időre ellenőrizze a munkavállaló által használt eszközön tárolt adatokat annak kiderítése érdekében, hogy sor került-e a magáncélú használatra. Ekkor azonban a munkáltatónak nagyon körültekintően kell eljárnia, hiszen attól függetlenül, hogy az adott eszköz magáncélú használata engedélyezett volt-e, vagy sem, a munkáltató kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő adatokat ismerheti meg [Mt. 11/A. § (3) bekezdés]. E tekintetben munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül az is, amely a magáncélú használat korlátozásának ellenőrzéséhez szükséges [Mt. 11/A. § (4) bekezdés]. A fentiek alapján tehát, ha a munkáltató a laptopon tárolt információk ellenőrzése során egy „Személyes” vagy „Családi nyaralás” elnevezésű mappába botlik, azt nem jogosult megnyitni, hiszen már annak elnevezéséből kiderül, hogy tartalma nem a munkaviszony teljesítésével függ össze, a munkavállalói kötelezettségszegés a mappa megnyitása nélkül is megállapítható. Ugyanígy a munkáltató nem jogosult megnyitni a munkavállaló házastársa nevét, mint címzettet tartalmazó e-mailt, sem elolvasni a „Szia édes!” kezdetű sms-t.
Ha a munkavállaló megállapodás alapján saját informatikai eszközt használ, a magánhasználat természetesen nem korlátozott a jogszabály által. Ugyanakkor, ha a munkáltatónak bármilyen okból ezt az eszközt használnia vagy ellenőriznie kell, például bizonyos munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokat másol át róla vagy ellenőrzi az ügyfelek felé kimenő leveleket, a megtekintésre vonatkozó korlátokat alkalmaznia kell, tehát csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be [Mt. 11/A. § (5) bekezdés].
Távmunka esetén az elektronikus eszközök használatának kérdése még égetőbb problémát jelenthet, hiszen az eszközök folyamatosan a munkavállaló otthonában vannak, a munkáltató látókörén kívül. Ilyen esetben a munkáltató a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó írásbeli tájékoztatóba köteles foglalni többek között azt, hogy a számítástechnikai vagy elektronikus eszközök használatára milyen korlátozások vonatkoznak [Mt. 196. § (3) bekezdés b) pont]. Amennyiben a munkaszerződésbe később, módosítással foglalják bele a távmunkavégzést, természetesen a tájékoztatást akkor is meg kell adni.
