Első alkalommal alkalmazta az uniós bíróság a hálózatsemlegesség elvét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. szeptember 16.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
Ellentétes az uniós joggal, ha egy mobilszolgáltató a díjszabás tekintetében egyes alkalmazásokat és szolgáltatásokat kedvezményben részesít, míg más alkalmazások és szolgáltatások használata esetén blokkolja vagy lassítja a forgalmat – közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Az ügye előzménye, hogy a Telenor Magyarország infokommunikációs szolgáltató termékpalettájába tartozó egyik szolgáltatási csomag olyan kiegészítő szolgáltatást tartalmaz, amely egyrészről 1GB korlátlanul felhasználható adatmennyiséget tartalmaz. Másrészről pedig olyan adatkedvezmény-rendszert biztosít, amely szerint az egyes alkalmazások által generált adatforgalom nem számít bele a csomag által biztosított 1GB adatkeretbe, illetve ezen alkalmazások az adatkeret kimerítését követően továbbra is elérhetőek maradnak.

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint a Telenor szolgáltatási csomagja sérti a hálózatsemlegességi rendelet azon rendelkezését, amely szerint az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók nem tehetnek különbséget az általuk elérhetővé tett internetes tartalmak között.

Az uniós bíróság keddi tájékoztatása szerint a bírák első alkalommal értelmezték a vonatkozó, az internet nyitottságát, azaz a hálózatsemlegesség alapvető elvét előíró rendeletet.

Ítéletében az uniós bíróság azt közölte, hogy az érintett díjszabás ellentétes az internet-felhasználók jogainak védelmével, valamint az adatforgalomra vonatkozó azon követelményekkel, amelyek szerint hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell alkalmazni.

Az indoklás szerint az ilyen csomagok alkalmasak arra, hogy az alkalmazások és a kiemelt szolgáltatások használatát fokozzák, és ezzel egy időben a többi rendelkezésre álló alkalmazás és szolgáltatás használatát csökkentsék. Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltató az utóbbi alkalmazások használatát technikailag nehezebbé, sőt lehetetlenné teszi. Mivel a forgalmat blokkoló vagy lassító intézkedések nem a szolgáltatás műszaki minőségére vonatkozó követelményeken alapulnak, hanem kereskedelmi jellegű megfontolásokon, ezek az intézkedések a vonatkozó uniós rendelkezéssel összeegyeztethetetlenek – húzták alá.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása
2020. szeptember 24.

A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása

Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek. 

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.