Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, ám a jogszabályi kereteket az érintetteknek kell megtölteniük tartalommal, az ő érdekük, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.
A globalizáció szükségképpeni feltétele, és a modern gazdaságok egyik motorja az információs társadalom, illetve az elektronikus kapcsolattartás kialakulása és széles körben történt elterjedése. Mára alig maradt néhány olyan ügy, melyet kizárólag személyesen lehetne intézni; az egyre nagyobb mértékben terjedő digitalizáció a gazdasági társaságok életében is egyre nagyobb szerepet játszik.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) csupán az elektronikus hírközlő eszközök használatának kereteit határozza meg, és az érintettekre bízza, hogy annak alkalmazásának részleteit kidolgozzák, illetve hogy éljenek az elektronikus hírközlő eszközök által nyújtott előnyökkel. Az alábbiakban a Ptk.-nak az elektronikus hírközlő eszközök használatára vonatkozó szabályait ismertetjük.
Közös szabályok
A gazdasági társaságok közös szabályai között lett rögzítve, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját. [Ptk. 3:91. § (2) bek.] Ez – az írásbeli jognyilatkozat megtételének módját valójában korlátozó szabály – biztosítja a társaságok működésének utólagos ellenőrizhetőségét, és egyúttal a tagok jogainak védelmét.
A Ptk. – szintén a gazdasági társaságok közös szabályai között – rendelkezik a legfőbb szervi ülésekről: a tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. [Ptk. 3:111 § (2) bek.]
A Ptk. elvárása tehát, hogy a legfőbb szervi ülésen elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával történő részvétel a személyes részvétellel azonos mértékben és módon biztosítsa a tagsági jogok gyakorolhatóságát. Ehhez a legfőbb szervi ülésen hang- és képfelvétel egyidejű továbbítására alkalmas eszközök alkalmazása szükséges akként, hogy minden tag mindegyik másik taggal képes legyen kommunikálni, és azt a többi tag is figyelemmel kísérhesse.
Speciális szabályok
A korlátolt felelősségű társaságok esetében a Ptk. speciális szabályként előírja, hogy az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A legfőbb szervi ülésről készült felvételeket a későbbi azonosíthatóság érdekében érdemes időbélyeggel is ellátni annak érdekében, hogy a felvétel rögzítésének időpontjához ne férhessen kétség. Az ilyen módon megtartott taggyűlésről csak akkor kell papíralapú jegyzőkönyvet felvenni, ha az ott hozott határozatokat a cégbírósághoz be kell nyújtani. [Ptk. 3:192. §]
Részvénytársaság esetében, amennyiben az alapszabály lehetővé teszi, a részvényesek személyes megjelenés helyett – döntésüktől függően – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen („konferencia-közgyűlés”). A Ptk. ebben az esetben a konferencia-közgyűlés elsődlegességét rögzíti: azokat a részvényeseket, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenésüket legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt nem jelentik be a részvénytársaságnak, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével vesznek részt. [3:280. § (1) bek.]
Tagsági, kisebbségvédelmi jogok
A korlátolt felelősségű társaságoknál a Ptk. külön nevesíti a tagok iratbetekintési joga körében, hogy az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott taggyűlésről készült felvételek is betekinthetőek. [Ptk. 3:195. § (1) bek.]
Speciális kisebbségi jogot biztosít a Ptk. a szavazatok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek részére: a konferencia-közgyűlés elleni tiltakozásuk esetén, hagyományos módon kell megtartani a közgyűlést. [3:280. § (3) bek.]
Összefoglalás
A fentiekből látható, hogy a társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, alkalmazásukra lehetőséget biztosít. A jogszabályi kereteket azonban az érintetteknek kell megtölteni tartalommal, és az érintettek érdeke, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!