Eljárás munkaviszony megszüntetésekor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony megszűnése, illetve megszűntetése esetén a munkáltatónak, és a munkavállalónak is kötelezettségei vannak, melyeket számukra jogszabályok írnak elő. Az eljárások között szerepel a munkakör átadása, a ki nem vett szabadság kifizetése, a felek elszámolása, a bér és egyéb járandóságok kifizetése, valamint meghatározott igazolások kiadása. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése milyen jogcímen történt.

Munkakör átadás

A munkavállaló kötelezettsége munkaviszony megszűnésekor a munkakör átadása, és a munkáltatóval történő elszámolás. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. (Munka Törvénykönyve 80. § (1))

A munkavállalónak megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban levő ügyekről, határidőkről, az azok teljesítéshez szükséges lényeges körülményekről és vissza kell szolgáltatnia a munkáltató tulajdonába tartozó dolgokat. A munkakör átadásról célszerű jegyzőkönyvet készíteni. Az átadás során a feleket együttműködési kötelezettség terhel.

A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.  Amennyiben a munkavállaló a feltételek biztosítása esetén sem tesz eleget a munkakör átadás-átvételi, illetve az elszámolási kötelezettségének, úgy az megalapozhatja a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit, vagyis a munkáltatónak azt az igényét, hogy a munkavállaló a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjat, illetve a munkáltató ezt meghaladó kárát megfizesse.

Munkáltató fizetési kötelezettsége munkaviszony megszüntetésekor

A munkáltatónak munkaviszony megszűnés, illetve megszüntetés esetén ki kell fizetni az adott hónap ledolgozott munkaidejére járó munkabért, a szabadság megváltást, és egyéb járandóságait, úgymint végkielégítés, felmentési bér. Ennek határidejére a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokat tartalmaz a munkaviszony megszűnésének módjától függően. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. Az erre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 80. § (2) tartalmazza. Késedelmes kifizetés esetén a munkavállaló a késedelem idejére kamatot követelhet.

A Munka Törvénykönyve előírása szerint a munkaviszony végén a természetben fel nem használt szabadságot pénzben kell megváltani. A szabadságmegváltás kifizetésénél közömbös, hogy milyen jogcímen vagy milyen indokból került sor a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére. Év közbeni munkaviszony megszűnés, illetve megszüntetés esetén, ha a munkavállaló időarányosan kevesebb szabadságot vett igénybe, mint amennyi neki járt volna, akkor az időarányosan járó, de igénybe nem vett napokat a munkáltató köteles a munkavállalónak megfizetni szabadságmegváltás címen. A szabadságmegváltást minden munkaviszony megszűnési és megszüntetési forma esetén ki kell fizetni. A szabadság pénzbeli megváltásakor az igénybe nem vett szabadság napokra járó távolléti díjat kell egy összegben megtéríteni a munkavállalónak. Az esedékesség időpontjaként a munkaviszony megszűnésének napját kell alapul venni A szabadságot egyéb esetekben, munkaviszonyban pénzben megváltani nem lehet, hiszen a szabadság pénzbeli megváltása esetén éppen a munkavállaló regenerálódása, pihenése nem valósulna meg, ami a szabadság alapvető rendeltetése.

Konferencia ajánló
2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben Részletek és jelentkezés >>>

Természetesen a munkáltató úgy is dönthet, hogy a munkaviszony utolsó napjai alatt inkább természetben adja ki a szabadságot. Ilyen eset lehet, ha felmondás esetén a teljes felmondási időre mentesíteni kívánja a munkáltató a munkavállalót. Ekkor is tekintettel kell azonban lenni a szabadság kiadásának szabályaira, vagyis a szabadság időpontját 15 nappal előre közölni kell a munkavállalóval.

Ha a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásának nem tesz eleget, a munkavállaló az általános elévülési időn, azaz három éven belül követelheti azt munkaügyi bíróság előtt, illetve a szabálytalanság miatt bejelentést tehet a munkaügyi felügyelőségen.

Ha a munkavállaló kivett szabadsága több, mint az időarányosan járó szabadság, az új Munka Törvénykönyv szerint a különbözet visszafizetésére a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót. 

A munkáltató igazolás-kiadási kötelezettsége

Munkáltatónak a munkabér és egyéb járandóságainak kifizetése mellett ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat is. Az igazolások kiadására is ugyanazok a határidők vonatkoznak, amelyek a bérek kifizetésére. Vagyis a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell adni az előírt dokumentumokat. 

1. Adó adatlap kiadása

Az Adó adatlap kiadását az adózás rendjéről szóló törvény 46. § (5-6) bekezdése tartalmazza. Eszerint, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, vagy azt megszüntetik, a munkáltatónak az adóévben az általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot kell kiadnia a munkavállaló részére. Ugyanígy kell eljárni, ha a munkaviszony év közben a munkavállaló halála vagy nyugdíjazása miatt szűnik meg. 

2. Járulékigazolás kiadása

A járulékigazolás kiadását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény  47. § (3) bekezdése írja elő. 

A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

3. Társadalombiztosítási igazolvány kiadása

A pénzbeli ellátások pl. táppénz, gyermekekkel kapcsolatos ellátások iránti igény elbírálásakor a biztosítási időt az igazolvány adatai alapján veszik figyelembe a hatóságok, és nyugdíjigénylés esetében a szolgálati idő összeszámításánál is figyelembe veszi a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a biztosítási jogviszonyok igazolására. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) számú Korm.rendelet 37. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiadandó „TB kiskönyvre” vonatkozó szabályokat. 

Munkaügyi Iratminták
A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek. Munkaügyi iratminták – Közszolgálat >> Munkaügyi iratminták – Közalkalmazottak >>

A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a megszűnést bejegyzi. Emellett bejegyzésre kerül az is, hogy a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kiadásra került – „kérésére kiadva” – vagy a jövedelemigazolás kiadását a munkavállaló „nem kérte”. Az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján kell átadni, és az átvételt igazoltatni. 

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony.

Ha az új belépő nem adja át foglalkoztatójának a jogviszony kezdetekor a nyomtatványt, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni – és erről írásos feljegyzést is készíteni – hogy a TB igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben nem szerzi be, akkor erről a munkavállalónak nyilatkoznia kell a munkaadója felé. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató öt évig köteles megőrizni! Ez esetben a foglalkoztatónak új TB igazolványt kell kiállítania.

4. Jövedelemigazolás kiadása az egészségbiztosítási ellátás megállapításához

A Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.

A jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendő hely.(Ebtv.vhr. 37/A. §)
Ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel csecsemőgondozási díjat vagy az Ebtv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjat, akkor az igény bejelentésével egyidejűleg a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. Foglalkoztató hiányában a biztosított a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül a kormányhivatalhoz nyújtja be. 

Korábban a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles volt minden esetben jövedelemigazolást kiállítani. A jelenlegi szabályok szerint a munkáltatónak csak akkor kell kiállítania a jövedelemigazolást, ha a biztosított a jogviszony megszűnésekor ezt írásban kéri. Ebben az esetben a biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti írásbeli kérelmének átvételéről a foglalkoztatónak kötelessége igazolást kiállítania.

Amennyiben a jövedelemigazolással kapcsolatban hiánypótlás szükséges, de a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj összegének megállapítása érdekében a szükséges jövedelem-adatokat a NAV-tól kell beszerezni.

5. Igazolólap kiadása a munkanélküli ellátás igényléséhez

Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet  1. § -a tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat.

A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához igazolólapot köteles kiállítani a munkaviszony megszűnésekor, kivéve a halálesetet. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak kell adni az utolsó munkában töltött napon, a másik példányát pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni. 

6. Igazolás kiadása a bírósági végrehajtásról

A bírósági végrehajtásról szóló törvény  78. § (1-4.) tartalmazza a munkaviszony megszűnésekor kiadandó tartozásigazolásra vonatkozó szabályokat. 

A végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan a munkáltató az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan tartalmú tartozásigazolást köteles kiadni, amelyben feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Arról is igazolást kell kiállítani, ha a munkavállalónak ilyen tartozása nincs. 

Amennyiben a munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást a munkavállalótól bekérni és a végrehajtást folytatni.

A munkavállaló értékelésének kiadása

A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor illetve megszűnésekor köteles írásban értékelést adni a munkavállaló munkájáról. Ez a fajta értékelés a korábbi működési bizonyítványt váltotta fel, és az új Mt. nem szabályozza az értékelés tartalmi elemeit.  A Munka Törvénykönyve 80. § (1) szerint új szabály, hogy a munkavállaló az írásbeli értékelés kiadását a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb egy évig kérheti. Ha az értékelés valótlan ténymegállapításokat tartalmaz, azok megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti. Az értékelés szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

---